Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM130916
Első szerző:	Bácsi Eszter Ilona (mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő mérnök)
Cím:	A kondíció hatása a juhok vemhesülésére / Bácsi Eszter Ilona, Egerszegi István, Rózsáné Várszegi Zsófia, Klein Renáta, Jávor András, Oláh János
Dátum:	2025
ISSN:	1786-8440
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kondíció, faggyúvastagság, testsúly
Megjelenés:	Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH). - 21 : 1 (2025), p. 21-28. -
További szerzők:	Egerszegi István Rózsáné Várszegi Zsófia (1975-) (agrármérnök) Klein Renáta (1991-) (vidékfejlesztő agraámérnök, geográfus) Jávor András (1952-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM130959
Első szerző:	Klein Renáta (vidékfejlesztő agraámérnök, geográfus)
Cím:	Az európai gazdálkodók igényei a tejelő szarvasmarha és a kiskérődző ágazatban / Klein Renáta, Oláh János, Morgan-Davies Claire, Brocard Valérie, Bácsi Eszter Ilona, Török Evelin, Gulyás Gabriella, Czeglédi Levente
Dátum:	2025
ISSN:	1786-8440
Megjegyzések:	A tejelő szarvasmarha ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésével foglalkozó Resilience for Dairy (R4D) és a kiskérődző ágazat PLF (Precision Livestock Farming) technológiai lehetőségeivel dolgozó Sm@ll Ruminant Technologies (Sm@RT) Horizont 2020 kutatási programok alapja az érdekelt felek igényfelmérése volt. Kérdőíves vizsgálat keretében gazdálkodók, tanácsadók, állatorvosok és kutatók körében mérték fel a tématerületekre vonatkozó igényeket. A tejelő tehenészetekre vonatkozóan 15 országból 535, a kiskérődző ágazatban 8 országból 669 választ gyűjtöttek össze és dolgoztak fel. A szarvasmarha- és a kiskérődző szektor hasonló területeken vizsgált igényei közt átfedések találhatók. A legfontosabb szükséglet mindkét ágazatban az élőmunkaigény csökkentésére irányul. A szarvasmarhatartók ezt munka-magánélet egyensúlyával, a kiskérődzősök az állománymenedzsment könnyítésével definiálták. Az említetteken túl állategészségügyi, fejéssel kapcsolatos és a szakmai kommunikációval szemben támasztott igények egyaránt megjelentek. A megkérdezett gazdálkodók 81%-a szerint a legfontosabb a tehenek állatjóléti körülményeinek javítása. Különösen jellemző (84%) volt ez a válasz a 100 egyednél nagyobb tehenészetekben. A válaszadó juhászok több mint fele az állatsúlymérési rendszereket rangsorolta az első helyre, mint a számukra legelőnyösebbnek vélt technológiát. Mindkét projektben az igényfelmérésre alapozva kerestek az ágazat számára releváns megoldásokat, amelyek kidolgozása biztosíthatja az európai tejelőszarvasmarha és kiskérődző ágazatok hosszú távú fenntarthatóságát.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk H2020 igényfelmérés juhtenyésztés szarvasmarhatenyésztés
Megjelenés:	Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH). - 21 : 1 (2025), p. 94-99. -
További szerzők:	Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Morgan-Davies, Claire Brocard, Valerie Bácsi Eszter Ilona (1999-) (mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő mérnök) Török Evelin (1993-) (mezőgazdasági mérnök) Gulyás Gabriella (1985-) (agrár) Czeglédi Levente (1977-) (agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM090969
Első szerző:	Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:	A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera) 2018. évi tavaszi fejlődésére és méztermelésére / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:	2020
ISSN:	1786-8440
Megjegyzések:	Magyarországon a méhanyák ára jelentősen megemelkedett az elmúlt években, azonban azok elfogadtatási aránya csökkenő tendenciát mutat, melyet elsősorban az olasz méhfajta (Apis mellifera ligustica) hazai megjelenésével hoznak összefüggésbe a méhészek. További problémát okoz a méhanyák esetében, hogy a hazai méhészeti gyakorlatban a méhészek a kétéves kort elérő méhanyákat lecserélik, melyet azzal magyaráznak, hogy életkoruk előrehaladtával csökkenő petézési teljesítményt nyújtanak, mely a gyengébb népesség révén a méztermelésben is érvényre juthat. Jelen tanulmányban arra keressük a választ, hogy a fent említett tényezők (tavaszi fejlődés, méztermelés) hogyan alakulnak az eltérő életkorú méhanyával rendelkező méhcsaládokban. A vizsgálat során 1, 2 ?illetve 3 éves méhanyás családokban vizsgáltuk meg a fiasításos terület kiterjedését, melyet cm2-ben határoztunk meg; akác méhlegelőről történő hordás idején az elvehető méz mennyiségét mértük. A méhcsaládok tavaszi fejlődésének vizsgálatára 2018. április 8. és május 22. között négy alkalommal került sor, melyet ún. fiasításmérő lappal végeztünk el. Az elvehető méz mennyiségének meghatározása során pedig a méztéri fiókok pergetés előtti és utáni súlyából nyertünk adatokat. A méz mennyiségére vonatkozó méréseket 2018 májusában, akácvirágzás idején végeztük el. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb (egyéves) méhanyás családokban az elvehető méz mennyisége 26,5 %-kal magasabb, mint az idős (hároméves) méhanyával rendelkező családok esetében, míg a fiasításos terület kiterjedésben mindhárom korcsoport eltérő képet mutatott.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Apis mellifera méhanya méztermelésfiasítás
Megjelenés:	Animal Welfare, etológia és tartástechnológia. - 16 : 1 (2020), p. 70-78. -
További szerzők:	Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon: