CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070984
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2017
ISSN:1219-4816
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
Bioaktív takarmány-kiegészítők
Megjelenés:Halászatfejlesztés 36 (2017), p. 53-64. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM130483
Első szerző:Hetényi Zoltán László (phd hallgató)
Cím:Egyes tartástechnológiai tényezők hatása a harcsa (Silurus glanis) lárvák túlélésére akváriumi rendszerben / Hetényi Zoltán László; Molnár Péter István; Bényi Benedek Csaba; Bársony Péter; Fehér Milán
Dátum:2025
Megjegyzések:A globális és hazai akvakultúra ágazatban a kannibalizmus egy általánosan jelenlévő táplálkozási és viselkedési forma. Jelentős gazdasági kártételt okoz a recirkulációs rendszerben történő haltenyésztés, elsősorban a ragadozó fajok vonatkozásában. Változatos megjelenési formáinak eredményeként egyes halfajok esetében akár 90%-os elhullást is okozhat bizonyos feltételek mellett, amely jelentősen csökkenti a haltermelés hatékonyságát. A harcsát (Silurus glanis) tógazdasági polikultúrában nem lehet nagy mennyiségben előállítani (~ 2%), viszont monokultúrában, intenzív technológiában nagy hozammal nevelhető. Az iparszerű akvakultúra rendszerekben történő előállítás egyik szűk keresztmetszete, hogy a magas lárva-ivadék sűrűség mellett nő a testvér kannibalizmus veszélye, ami heterogén állományhoz, magas mortalitáshoz és alacsony kibocsájtáshoz vezet. Kísérletünkben ezért két tartástechnológiai tényező (megvilágítás x búvóhely) hatását követtük nyomon egy akváriumi vizsgálatban, amelynek keretében meghatároztuk az elhullások arányát és okait, valamint a termelési paraméterek számszerűsítése mellett morfológia és etológia, megfigyeléseket is tettünk. Az eredmények azt mutatták, hogy a megvilágítás szignifikáns hatással bír az egyedi testtömegre és a növekedési ütemre. Megállapítottuk továbbá, hogy a búvóhely statisztikailag igazolható különbséget okoz az egyedi testtömegben. A kannibalizmus mértékére ugyanakkor egyik tényező sem volt szignifikáns hatással. Az alaktani vizsgálatok eredményei pedig azt igazolták, hogy a sötét megvilágítás statisztikailag igazolható különbséget okoz az állomány morfológiájában.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Harcsa
Kannibalizmus
Lárvanevelés
Intenzív haltermelés
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 42 (2025), p. 9-13. -
További szerzők:Molnár Péter István (1996-) (Állattenyésztő mérnök) Bényi Benedek Csaba Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM107553
Első szerző:Kertész Attila (agrármérnök)
Cím:A különböző fényspektrumok hatása az intenzíven nevelt harcsa (Silurus glanis) termelési és élettani paramétereire / Kertész Attila, Bereczki Gábor, Dajka Bence, Molnár Áron, Bársony Péter, Fehér Milán
Dátum:2022
ISSN:1219-4816
Megjegyzések:A magyarországi akvakultúrában napjainkban is a tógazdasági termelés a meghatározó. A ponty gazdasági jelentősége kiemelkedő, ugyanakkor a halastavi termelésünkben a különböző ragadozó fajok szintén fontos szerepet játszanak, hiszen a szálkamentes, fehér húsú halak iránti fogyasztói igény folyamatosan nő. A harcsa (Silurus glanis) napjainkban is hazánk legnagyobb mennyiségben előállított ragadozó hala, amely a halastavi termelés mintegy 2 %-át adja. A lehalászott étkezési harcsa mennyisége folyamatos nő, a halfaj termelése 2019 és 2020 között mintegy 25%-kal bővült (MA-HAL, 2021). A termelés azonban csak kismértékben növelhető tovább extenzív halastavi körülmények között, a fokozódó kereslet kielégítésére jó alternatívát biztosítanak az intenzív, illetve félintenzív technológiák. A harcsa intenzív termelésbe történő beillesztésével a tenyészidőszak jelentősen rövidíthető, mivel technológiától függően a piaci méretű hal egy, illetve két év alatt is előállítható (Kovács et al., 2018; Borbély et al., 2020). A harcsa intenzív rendszerben történő nevelésének egyik szűk keresztmetszetét a halfaj jól ismert fénykerülése adja (Zaikov et al., 2008), amelynek eredményeként a teljes sötétben történő nevelés általában kedvezően befolyásolja a termelési paramétereket. A megvilágítás hiánya azonban rontja az emberi munkavégzés minőségét és hatékonyságát (halegészségügyi problémák észlelése, takarmánypazarlás, szétnövés, kannibalizmus, stb.), amely kiemelten fontos, főként a fiatalabb korosztályok nevelése esetében. A kísérletünk célja éppen ezért a zárt recirkulációs rendszerben történő harcsa nevelés során alkalmazott megvilágítás optimalizálása volt a halak termelési, illetve a rövid és hosszútávú stresszparamétereinek vizsgálata alapján.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 39 (2022), p. 41-43. -
További szerzők:Bereczki Gábor Dajka Bence Molnár Áron (1994-) (hidrobiológus) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM101827
Első szerző:Molnár Áron (hidrobiológus)
Cím:A medenceszín hatása a csapósügér (Perca fluviatilis) termelési és élettani paramétereire / Molnár Á., Homoki D., Bársony P., Stündl L., Remenyik J., Fehér M.
Dátum:2020
ISSN:1219-4816
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 37 (2020), p. 16-17. -
További szerzők:Homoki Dávid (1988-) (növényorvos) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Gálné Remenyik Judit (1965-) (kémia tanár, okleveles vegyész) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM130466
Első szerző:Molnár Péter István (Állattenyésztő mérnök)
Cím:Különböző típusú tápanyagutánpótlás hatása a zooplankton fajok koncentrációjára és diverzitására, akváriumi körülmények között / Molnár Péter István, Bényi Benedek Csaba, Fehér Milán
Dátum:2025
Megjegyzések:A zooplankton közösségek alapvető szerepet játszanak a halastavak ökoszisztémájában, különösen a halivadékok táplálkozásában és a tápanyagok körforgásában. Ezek az organizmusok alapvető táplálékforrást jelentenek a halivadékok számára, különösen az első táplálkozási szakaszban, amikor a megfelelő méretű és tápértékű táplálék elérhetősége kritikus a túlélés és a növekedés szempontjából Jelen kísérletünkben a különböző típusú tápanyagutánpótlások hatását vizsgáltuk (szerves-, műtrágya, kombinált, kontroll) a zooplankton populáció fajgazdagságára és koncentrációjára. A kísérlet a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumában zajlott. Tizenkettő azonos térfogatú (50 liter) akváriumot használtunk a kísérlet során. Minden akvárium rendelkezett megfelelő levegőztetéssel és megvilágítással. Hat héten keresztül (2025.03.10-2025.04.18), heti rendszerességgel adtuk az akváriumokhoz a megfelelő tápanyagokat, melyek adagolását nitrogén ekvivalencia szerint állapítottuk meg. A kezeléseik a következők voltak: kontroll, szerves-, műtrágyás kezelés, és kombinált (szerves- és műtrágya együttesen). A kísérlet végén mikroszkóp alatt, Sedgewick-Rafter kamrában vizsgáltuk a zooplankton fajokat. A kísérlet alapján elmondható, hogy a tápanyagutánpótlás típusa hatással volt a rotifera koncentrációra, mivel a szerves- és a kombinált trágyázással kezelt csoportokban a rotifera koncentráció többszöröse volt a kontroll és műtrágyával kezelt csoportoknak. A moina koncentrációra és a cyclops koncentrációra nem volt hatással a trágyázás típusa. A daphnia esetében a kombinált trágyázással nagyobb koncnetrációt lehetett elérni, mint a kontroll csoportban, de a szerves- és műtrágyával kezelt csoportokhoz viszonyítva nem volt eltérés.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
akvakultúra
zooplankton
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 42 (2025), p. 192-197. -
További szerzők:Bényi Benedek Csaba Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM130462
Első szerző:Molnár Péter István (Állattenyésztő mérnök)
Cím:Az apró békalencse (Lemna minor), tápanyageltávolító képességének és növekedésének vizsgálata eltérő betakarítási protokollok alapján, akvapóniás körülmények között / Molnár Péter István, Bényi Benedek Csaba, Lelesz Judit Éva, Bársony Péter, Fehér Milán
Dátum:2025
Megjegyzések:Az intenzív halnevelő rendszerekben a kulcsfontosságú elemek közé tartozik a vízminőség és a víztakarékosság. A biológiai szűrés hatékonyságának növelése érdekében egyes vízinövények integrálása az akvakultúrás rendszerekbe, azok tápanyagfelvevő képessége miatt, csökkentheti a haltermelés környezetterhelő hatását. A békalencse (Lemnaceae) fajok számos tulajdonságuk miatt potenciális megoldásként szolgálhatnak, mint szennyvíztisztító növények. Az apró békalencse tápanyagfelvevő képességének vizsgálata érdekében kilenc víztérfogatában és felépítésében megegyező akvapóniás rendszert alakítottunk ki, ahol a három különböző betakarítási protokollt hajtottunk végre egy 8 hetes kísérlet során. A vizsgálataink alapján elmondható, hogy a békalencse rendszeres betakarítása növelte a növény hozamokat, valamint csökkentette a víz ammónia koncentrációját. A halak (ponty ivadékok) termelési paramétereire a békalencse betakarítása nem volt hatással.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
akvakultúra
akvapónia
békalencse
Ponty
Cyprinus carpio
Lemna minor
biológiai szűrés
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 42 (2025), p. 48-53. -
További szerzők:Bényi Benedek Csaba Lelesz Judit Éva (1986-) (agrártudományok, gyógynövénytermesztés) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM126877
Első szerző:Molnár Péter István (Állattenyésztő mérnök)
Cím:Békalencse (Lemnaceae) fajok biológiai szűrőként való alkalmazása az intenzív haltermelésben / Molnár Péter István; Bényi Benedek Csaba; Lelesz Judit Éva; Bársony Péter; Fehér Milán
Dátum:2024
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
békalencse
afrikai harcsa
akvakultúra
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 41 (2024), p. 63-67. -
További szerzők:Bényi Benedek Csaba Lelesz Judit Éva (1986-) (agrártudományok, gyógynövénytermesztés) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.