CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM126203
Első szerző:Csűrös Gabriella (jogász, közgazdász)
Cím:A különadóztatás hullámai Magyarországon 2006-tól a világjárvány megjelenéséig: bumeráng hatás?! / Csűrös Gabriella
Dátum:2024
Megjegyzések:Napjainkban a válságok korát éljük. A rendkívüli gazdasági helyzetek rendkívüli politikai, jogi válaszintézkedéseket eredményeztek, a válságkezelés komplex, olykor újszerű eszközeit alkalmazták az Európai Unióban, illetve tagállamaiban is. Tanulmányunk apropóját is az adja, hogy a Tanács 2022 őszén elfogadta a 2022/1854/EU rendeletet, amely többek között minden tagállam számára kötelezővé tette ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kivetését az energiaszektorban tevékenységet folytató uniós vállalatok többletnyereségére. Ezáltal uniós kormányzati szinten a különadó bekerült az uniós adópolitika eszköztárába. Kutatásunk célja: esettanulmány jelleggel vizsgálni, hogy az elmúlt másfél évtizedben a válságok és az aktuális kormány adópolitikai törekvéseire tekintettel a magyar adórendszerben milyen reformokat hajtottak végre, milyen különadókat állítottak a gazdaság helyreállításának szolgálatába, ezen különadók pedig az uniós átmeneti szolidaritási hozzájárulással összhangban lévő fizetési kötelezettségek-e. A különadók rendszerezése és sajátosságainak bemutatása, értékelése mellett az azokhoz kapcsolódó állami intervenciókra, államosítási törekvésekre, valamint az uniós jog keretében indított különböző eljárásokra is kiterjed a vizsgálatunk. A 2006?2023 közötti időszakot az alábbiak szerint tagoljuk. Hazánkban a kétezres években a különadóztatás első hulláma 2006?2010 között volt, mely időszakot a recesszió, majd a pénzügyi, gazdasági válság bal oldali kormányzópárt általi kezelése fémjelzett. Magyarországon a 2010. évi választásokat követően jelentős fordulatot vett a magyar gazdaság- és adópolitika, a válságkezelés metódusa. A kétezres évek adópolitikájába a különadók második hulláma (2010?2012) hozott igazi áttörést, melyek sajátos transzformációjának lehettünk tanúi számos esetben a gazdasági válságot követő időszakban is. A különadók harmadik hullámát pedig a Covid19 világjárvány 2020. évi megjelenésétől datáljuk, hiszen az újabb válsághelyzetek kezelése céljából ismét széles körben alkalmazzák a különadókat. Jelen tanulmány a különadóztatás első két hullámát, a 2006-2020 közötti időszakot vizsgálja.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
adópolitika
különadó
pénzügyi szervezetek
energiaellátók
távközlés
gyógyszerpiac
bolti kiskereskedelem
Megjelenés:Gazdaság és Jog. - 32 : 5-6 (2024), p. 44-51. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM050767
Első szerző:Horváth M. Tamás (jogász)
Cím:Felelős társaságirányítás - közszektorban? / Horváth M. Tamás
Dátum:2013
ISSN:1217-2464
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdaság és jog. - 21 : 1 (2013), p. 12-15. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM126077
Első szerző:Lovas Dóra (jogász)
Cím:A válságadók legújabb hulláma - a különadók 2020-tól napjainkig / Lovas,Dóra
Dátum:2024
Megjegyzések:A tanulmány a magyar ágazati különadókra összpontosít 2020-tól napjainkig. Hipotézisünk, hogy a 2020 után bevezetett különadók nem újak, hanem a kormány a régi eszköztárához tért vissza, miközben jelentős változásokat eszközölt azokon. Ennek oka lehet, hogy a válságok és azokat követő recessziók egyre gyorsabban követik egymást, amelyek tanulásra ösztönzik az államokat, hogy elkerüljék a korábbi hibás döntéseiket, új megoldásokat allokálva az állami intervenciók eszköztárából. A tanulmány nemcsak a magyar különadók okait, jellemzőit és hatásait mutatja be, hanem az ágazati különadók mögött - a válságkezelési költségek fedezetének biztosításán túl - meghúzódó egyéb kormányzati motivációkat is igyekszik feltárni. Az extraadók az állami beavatkozás kivételes formái, de az újonnan bevezetett állami adók a piaci folyamatokba való intenzívebb beavatkozást jelentenek, mint elődeik. Az extraadók uniós joggal való összeegyeztethetőségét előzetes döntéshozatali és kötelezettségszegési eljárások keretében már többször vizsgálta az Európai Unió, így a tanulmány elemzi a vonatkozó uniós ítélkezési gyakorlatot is - megjegyezve, hogy az Európai Bíróság álláspontja megváltozott.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
különadók
válság
2020 utáni időszak
Megjelenés:Gazdaság és Jog. - 32 : 7-8 (2024), p. 28-37. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM117341
Első szerző:Lovas Dóra (jogász)
Cím:Valami új, valami régi? Gondolatok az élelmiszer- és üzemanyag árstop intézményéről / Lovas Dóra; Pella Sebestyén Márk
Dátum:2023
Megjegyzések:A válságok (pl.: a 2008-as gazdasági-, vagy a 2015. évet követő menekültválság) hatására kialakuló recesszió következtében az állam szerepe felértékelődik, ami az Európai Unió (továbbiakban: EU vagy Unió) megengedő magatartásával párosul. A COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború következtében ? hazánk által is ? alkalmazott válságkezelő eszközökből látszik, hogy az állam tanul a múlt tapasztalataiból és bátrabban használja az állami intervenció valamely eszközét. Az árstop intézménye a piacgazdasággal rendelkező államokban is megszokott megoldás (valami régi), azonban a COVID-19 járványt, valamint az orosz-ukrán háborút követő alkalmazása eltér a megszokottól (valami új). Az államnak a visszaesés kezelése érdekében bevezetni kívánt árstopnál körültekintően mérlegelnie szükséges a gazdasági, a társadalmi és a környezeti körülményeket, valamint tekintettel kell lennie az európai uniós jog adta keretek megtartására, továbbá az intézkedés alkalmazása esetén folyamatosan vizsgálnia indokolt a fenntartás szükségességét, mind hosszú-, mind pedig rövidtávon, hogy azok valóban az lakosság érdekeit szolgálják.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Válság
árszabályozás
állami beavatkozás
Covid-19 járvány
orosz-ukrán háború
Magyarország
Európai Unió
Megjelenés:Gazdaság és Jog. - 31 : 9-10 (2023), p. 37-43. -
További szerzők:Pella Sebestyén Márk (1996-) (JOGÁSZ)
Pályázati támogatás:OTKA 134499
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM117017
Első szerző:Lovas Dóra (jogász)
Cím:Az árszabályozás mint a liberalizált energiapiac korlátozó tényezője / Lovas Dóra
Dátum:2021
Megjegyzések:Az árak szabályozása ? az energiaszektor tekintetében is a piaci viszonyok egyfajta gátját jelentik. Éppen ezért érdekes, hogy az Európai Unió versenyszabályai nem tartalmaznak rendelkezést a?tagállami árszabályozással összefüggésben, sőt azáltal, hogy az Unió irányelvekben határozta meg a villamos energia és a földgázpiac alapvető piacszervezési és közszolgáltatási szabályrendszerét, széles teret hagyott a tagállamok számára e területen is. Pedig az árszabályozás az egyik olyan eszköz, amellyel a tagállam leginkább képes beavatkozni a piaci viszonyokba.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
árszabályozás
liberalizáció
Európai Unió
állami beavatkozás
Megjelenés:Gazdaság és Jog. - 29 : 2 (2021), p. 19-25. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.