CCL

Összesen 22 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM054176
Első szerző:Bernáth Ágnes (pszichológus)
Cím:A mentalizációs igény és a Machiavelliánus nézetekkel való egyetértés / Bernáth Ágnes, Kovács Judit
Dátum:2013
Megjegyzések:A machiavellista személyek úgy mutatnak kiemelkedőinteraktív hatékonyságot, hogy nincs kiemelkedőmentalizációs teljesítményük. Azellentmondás magyarázatára a szakirodalom a mentalizációs teljesít-mény mérésének jellegzetességével (az ösztönzők hiányával) kapcsolatos motivációs érvet, illetve a fejlet-tebb általános emberismeretre hivatkozó kognitív érvet kínálja.Saját fejlesztésűkérdőívvel végzett kutatásunk, amelyben 399személy vett részt, a mentalizációvalkapcsolatos igényeket, célokat, attitűdöket ragadja meg. A mentalizációval összefüggőönbeszámolóknakhárom háttértényezőjét azonosítottuk, amások mentális állapotainak megismerésére irányulóigényt, azökkenőmentes interakciók igényétés amentalizáció műveletére irányuló attitű-döt. Eredményeink szerint a machiavellista személyekkevésbé szeretnék mások mentális állapotait meg-ismerni, de a másik két tekintetben nem különböznek a machiavelliánus nézetekkel kevésbé egyetértőtársaiktól. Tanulmányunkkal a motivációs magyarázathoz kapcsolódunk, kiterjesztve annak hatókörét,amennyiben bemutatjuk, hogy a machiavellistákatáltalában vévekevésbé érdekli mások mentális álla-potainak megismerése. A kutatásnak a machiavellisták fejlettebb általános emberismeretének irányábamutató implikációi vannak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
elmeolvasás
machiavellizmus
társas megismerés
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 68 : 4 (2013), p. 671-685 -
További szerzők:Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Pályázati támogatás:TÁMO P 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM125763
035-os BibID:(Scopus)85200634803
Első szerző:Czifra Julianna
Cím:Konfliktusok és kezelésük a szervezetekben: hol tart a szervezetpszichológia? / Czifra, Julianna
Dátum:2024
ISSN:0025-0279 1588-2799
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 79 : 2 (2024), p. 371-380. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM085963
Első szerző:Dorner László (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:Az önkéntesség pszichológiai vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése / Dorner László
Dátum:2013
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: Az önkéntesség egy olyan civil részvételi forma, mely hosszú távú, tervezett és önkéntes vállaláson alapuló proszociális cselekedeteket foglal magában, és egy másik személy, ügy vagy csoport számára hoz hasznot. Jelentősége egyre nő, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is. A tanulmány célja az önkéntesség pszichológiai hátterének szakirodalmi áttekintése. Módszer: A téma feldolgozása során az adatbázisokban elérhető legrelevánsabb magyar és angol nyelvű tanulmányokat tekintettük át. Eredmények: A kutatások döntő többsége azt találta, hogy az intrinsic (belső) motiváció nagyobb önkéntesség iránti elkötelezettséget eredményez, mint az extrinsic motiváció (jutalmak, ösztönzők, kreditek). Az önkéntes szerepidentitás kialakulása fontos szerepet játszik az önkéntesség fennmaradásában. Az önkéntesség gyakran implicit módon jutalmazó értékű, például a személy társas kapcsolatainak serkentésével vagy a valahova tartozás, önbecsülés szükségletének kielégítésével járul hozzá a személy pszichés jóllétéhez. Elmondható továbbá, hogy a biztonságosan kötődő személyek nagyobb valószínűséggel lesznek önkéntesek, mint a bizonytalanul kötődők. A kutatók között komoly vitát generált, hogy bizonyos személyiségvonások felelősek-e az önkéntes elköteleződésért, vagy inkább az ún. "proszociális személyiség" áll a jelenség hátterében. Az empátia önkéntességre gyakorolt "katalizátor" hatása konszenzusosnak tekinthető. A nemi különbségeket tekintve elmondhatjuk, hogy a nők nagyobb aktivitása jobb érzelemszabályozási képességükkel és magasabb empátiájukkal függhet össze. Az önkéntes tevékenység végzése együtt jár az élettel való elégedettség és az egészségi állapot javulásával, ez kiemelten igaz az idősekre. A globális személyiségvonások közül a Barátságosság és az Extraverzió utal a legnagyobb mértékben az önkéntes tevékenységek végzésére. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy az önkéntesség olyan magatartásforma, melynek pszichológiai szempontú elemzése hatékonyan egészítheti ki az eddigi, főként szociológiai szempontú kutatásokat hazánkban.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
önkéntesség
motiváció
proszociális személyiség
empátia
altruizmus
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 68 : 2 (2013), p. 305-331. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM123503
035-os BibID:(Scopus)105010736531
Első szerző:Gerhát Réka (pszichológus)
Cím:A coaching pszichológiai intervenció meghatározása, bemutatása és megkülönböztetése más segítő folyamatoktól / Gerhát Réka; Fodor Szilvia
Dátum:2025
Megjegyzések:Jelen tanulmány célja a világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő coaching pszichológia meghatározása, bemutatása, kiemelve az értékeit és fejlesztendő pontjait, ezzel növelve a szakterület ismertségét, valamint erősítve hitelességét. Célunk továbbá a coaching pszichológiai intervenció megkülönböztetése az olyan segítő folyamatoktól, mint a coaching, a mentoring, a tréning, a pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia. Az áttekintést követően összegezzük a coaching pszichológiai intervenciók hatékonyságára vonatkozó kritikai észrevételeinket, javaslatainkat.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 80 : 2 (2025), p. 224-257. -
További szerzők:Fodor Szilvia (1975-) (pszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM071429
Első szerző:Harsányiné Petneházi Ágnes (pszichológus)
Cím:Hátrányos helyzetű tanulók szociális és érzelmi intelligenciájának vizsgálata az Arany János Tehetséggondozó Programban / Harsányiné Petneházi Ágnes, Páskuné Kiss Judit, Lestyán Erzsébet, Kós Nóra, Szabóné Balogh Ágota
Dátum:2017
ISSN:0025-0279 1588-2799
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szociális intelligencia
érzelmi intelligencia
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 72 : 4 (2017), p. 463-489. -
További szerzők:Páskuné Kiss Judit (1964-) (pszichológus) Lestyán Erzsébet (1966-) (pedagógia szakos tanár) Kós Nóra (1975-) (pszichológus) Szabóné Balogh Ágota Márta (1971-) (informatika tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM121039
035-os BibID:(Scopus)85137688065
Első szerző:Herceg Attila (PhD Hallgató)
Cím:Az abszolút hallás: áldás vagy átok? / Herceg, Attila; Szabó, Pál
Dátum:2022
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Az abszolút hallás (AH) interdiszciplináris jelenség, amely genetikai, idegtudományi, muzikológiai és pszichológiai kutatások tárgya. Az AH-val rendelkező személyek viszonyítási pont nélkül képesek egy izolált zenei hang magasságát azonosítani (passzív AH) vagy azt megszólaltatni (aktív AH). A szerzők célkitűzése áttekinteni az AH-val kapcsolatos szakirodalmat, különös tekintettel a pszichológiai és a magyar vonatkozásokra. Az AH jelenségét már a 18. században ismerték, azonban csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdték vizsgálni. Viszonylag kevés epidemiológiai vizsgálatot végeztek az AH-val kapcsolatban. Az eredmények alapján az AH igen ritka, prevalenciáját tág határok között, az általános népességben 0,01 és 1% között, képzett zenészeknél 3,4 és 20% között adják meg. Ennél gyakoribb előfordulás figyelhető meg vakok, ázsiai zenészek és autizmus spektrumzavarban szenvedők körében. Az AH több formáját különböztetik meg, elemzik az AH és a relatív hallás (RH) kapcsolatát. Figyelemre méltó jelenség az implicit AH. Az AH oka és kialakulásának folyamata még nincs feltárva, azonban feltételezhető, hogy genetikai, környezeti és idegrendszeri tényezők kölcsönhatása áll a háttérben. A genetikai tényezők és a korán megkezdett zenetanulás szerepére erős bizonyítékok vannak. Feltárták az AH idegrendszeri korrelátumait, az AH-val rendelkező és az AH-val nem rendelkező személyek idegrendszerében strukturális és funkcionális különbségeket sikerült kimutatni, a két csoport zenei feladatokban nyújtott teljesítményei is különböznek. Absolute pitch (AP) is an interdisciplinary phenomenon that has been the subject of research in the field of genetics, neuroscience, musicology, and psychology. Individuals with AP are able to identify the pitch of an isolated sound (passive AP) or to produce that sound (active AP) without a reference point. The aim of the authors is to give a literature review on AP, with special regard to psychological and Hungarian aspects. The phenomenon of AP was already known in the 18th century, but it was only in the last decades of the 19th century that it became the focus of research. Relatively small number of epidemiological studies have been carried out on AP. On the basis of study results, AP is very rare, its prevalence is given over a wide range, between 0.01 and 1% in the general population, and between 3.4 and 20% among trained musicians. AP is more prevalent among blind persons, Asian musicians, and those with autism spectrum disorder. Several forms of AP are distinguished; the relationship between AP and relative pitch is under the scope of studies. Implicit AP is a remarkable phenomenon. The cause of AP and the process of its development have not yet been explored. However, the interaction of genetic, environmental and neural factors seems to be crucial. There are strong evidences for the role of genetic factors and early music training. Neural correlates of AP, structural and functional differences in the nervous system of people with and without AP have been demonstrated, and the performances of these groups in musical tasks also differ.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
abszolút hallás
prevalencia
genetika
környezet
idegtudomány
pszichológia
zenetudomány
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 77 : 2 (2022), p. 271-290. -
További szerzők:Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM122788
035-os BibID:(Scopus)85089959512
Első szerző:Jagodics Balázs
Cím:Az aktív-passzív halogatás kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői és módosított struktúrája / Jagodics Balázs; Kóródi Kitti; Martos Tamás; Kőrössy Judit; Szabó Éva
Dátum:2019
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel. Eredmények: A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önér- tékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A leg- eredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók. Következtetések: Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halo- gatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
aktív halogatás
passzív halogatás
önértékelés
időperspektíva
tanulmányi eredmény
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 74 : 4 (2019), p. 489-505. -
További szerzők:Kóródi Kitti (1991-) (pszichológus) Martos Tamás (1968-) (pszichológus) Kőrössy Judit Szabó Éva
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM103642
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Az affektív tényezők szerepe a végrehajtó funkcióban: A "meleg" végrehajtó funkció / Gabriella Józsa, Krisztián Józsa
Dátum:2017
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:A végrehajtó funkció (Executive Function; EF) fogalma néhány évtizeddel ezelőtt került a tudományos fi gyelem középpontjába. Mára nem csupán az idegtudomány, hanem számos más tudományterület is foglalkozik a végrehajtó funkcióval, annak működésével, fejlődésével és a magasabb rendű kognitív folyamatokban (pl. célorientált viselkedés, problémamegoldás) betöltött szerepével. A kutatók sokáig fi gyelmen kívül hagyták a motiváció és az érzelem szerepét az EF vizsgálatakor, azonban ez a 2000-es évek elején megváltozott, és két dimenziót különítettek el. Az egyik a hideg (?cool") EF, mely az affektív tényezőktől mentes kognitív funkciókat vizsgálja, a másik a meleg (?hot") EF, amely fi gyelembe veszi a motiváció és érzelem hatását a kognitív teljesítményre. Tanulmányunkban ? a hazai szakirodalomban elsőként ? nyújtunk elméleti áttekintést e két dimenzió elkülönítésére irányuló vizsgálatokról. Körbejárjuk a meleg EF-fel kapcsolatos kutatásokat, bemutatjuk a meleg EF vizsgálati módszereit, valamint a különböző érzelmi ingerek hatását az EF-teljesítményre
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
végrehajtó funkció, meleg végrehajtó funkció, motiváció, érzelem
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 72 : 4 (2017), p. 559-577. -
További szerzők:Józsa Krisztián
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM122780
Első szerző:Kóródi Kitti (pszichológus)
Cím:Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben / Kóródi, Kitti; Jagodics, Balázs; Szabó, Éva; Kunos, Nóra; Fülöp, Márta
Dátum:2023
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amit a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével. Módszer Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro, Kiuru, Pietikäinen és Jokela, 2008; Salmela-Aro, Kiuru, Leskinen és Nurmi, 2009; magyar változat: Jagodics, Kóródi és Szabó, 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2,205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium [N = 741]; gimnázium [N = 898]; magasan teljesítő gimnázium [N = 327]; Waldorf-gimnázium [N = 81] és egyéb alternatív gimnázium [N = 151], másrészt megkülönböztethetők hagyományos vagy alternatív pedagógiai program szerint. Eredmények Elemzéseink szerint a diákok kiégéspontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégéspontszám a Waldorf-program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek. Következtetések A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
diák kiégés
tanulmányi eredmény
iskolatípus
követelmények
erőforrások
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 78 : 3 (2023), p. 329-344. -
További szerzők:Jagodics Balázs Szabó Éva Kunos Nóra Fülöp Márta (1956-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM122789
035-os BibID:(Scopus)85089969628
Első szerző:Kóródi Kitti (pszichológus)
Cím:A tanulmányi reziliencia értelmezése : kutatási, prevenciós és intervenciós lehetőségek / Kóródi Kitti; Szabó Éva
Dátum:2019
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:A reziliencia fogalma az utóbbi években a pszichológiai diskurzus egyik ?sláger" kifejezésévé vált. Ennek is köszönhetően számos értelmezés jelent meg, amelyek egymással átfedésben vannak, hasonló tartalmakra reflektálnak. Oktatási kontextusban azokat a gyermekeket tekintik reziliensnek, akik hátrányos helyzetük ellenére tanulmányaikban sikeresek. A külföldi szakirodalmat áttekintve relevánsnak tűnik a fogalom ki- terjesztése az átlagtól eltérő gyermekekre is (tanulási nehézséggel küzdők, tehetségesek). A tanulmány áttekinti a reziliencia meghatározásának és a fogalom operacionalizálásának nehézségeit, majd bemutatja a tanul- mányi reziliencia relevanciáját, mérésének lehetőségeit. Megemlít néhány külföldi és hazai jó gyakorlatot, amelyek közvetve a reziliencia fejlesztését célozzák, ugyanakkor rámutat a programok továbbfejlesztésének szükségességére is. Végül javaslatokat fogalmaz meg a tanulmányi reziliencia kutatásának koncepciójára.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
reziliencia
tanulmányi reziliencia
iskolai sikeresség
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 74 : 4 (2019), p. 527-545. -
További szerzők:Szabó Éva
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM111242
035-os BibID:(Scopus)85144874667
Első szerző:Kóródi Kitti (pszichológus)
Cím:A Serdülő Reziliencia Kérdőív (READ) magyar nyelvű adaptációja / Kóródi, Kitti; Szél, Erzsébet; Szabó, Éva
Dátum:2022
ISSN:0025-0279 1588-2799
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 77 : 4 (2022), p. 483-505. -
További szerzők:Szél Erzsébet (1977-) (pszichológus) Szabó Éva
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM054178
Első szerző:Kovács Judit (pszichológus)
Cím:"Elég-e már a rosszból?" : az eszkalálódó konfliktusból való kilépés kísérletes vizsgálata a viszonzatlan békülési gesztus és a mentalizációs képesség függvényében / Kovács Judit, Pántya József, Bernáth Ágnes, Máth János, Hidegkuti István
Dátum:2012
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik félellenséges gesztusát követi a mási-ké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképpkapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamatmindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnakolyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni.Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fővett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódókonfliktusokból való kilépést bizonyosinteraktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktívtényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pediga mentalizációs képességhatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhozfordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus,a békülési gesztus, a viszon-zatlan békülési kezdeményezés ésa bosszú jelenségei. A kísérletesjátékot azért tartottuk megfelelőkeret-nek, mert a viszonzatlan békülésigesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetségesbenne, másrészt a mentalizációsképesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibon-takozhatnak.A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egy-értelműmegerősítést nyert: ez azesemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményezőfelet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevőanyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a vára-kozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szem-ből olvasás tesztben jobb eredményt elérőszemélyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebbenbékülnek, könnyebben tudnak megegyezésrejutván véget vetni a konfliktusoknak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
konfliktus
megbocsátás
bosszú
mentalizáció
Doktori iskola
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle 67 : 4 (2012), p. 653-671. -
További szerzők:Bernáth Ágnes (1983-) (pszichológus) Pántya József (1982-) (pszichológus) Máth János (1959-) (matematikus) Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.