CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM130916
Első szerző:Bácsi Eszter Ilona (mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő mérnök)
Cím:A kondíció hatása a juhok vemhesülésére / Bácsi Eszter Ilona, Egerszegi István, Rózsáné Várszegi Zsófia, Klein Renáta, Jávor András, Oláh János
Dátum:2025
ISSN:1786-8440
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kondíció, faggyúvastagság, testsúly
Megjelenés:Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH). - 21 : 1 (2025), p. 21-28. -
További szerzők:Egerszegi István Rózsáné Várszegi Zsófia (1975-) (agrármérnök) Klein Renáta (1991-) (vidékfejlesztő agraámérnök, geográfus) Jávor András (1952-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM103886
Első szerző:Brassó Dóra Lili (állattenyésztő mérnök)
Cím:The environmental effects on the quality parameters and chemical composition of ostrich eggs / Lili Dóra Brassó, István Komlósi, Csaba Szabó, Zsófia Várszegi
Dátum:2022
ISSN:1786-8440
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Animal welfare, ethology and housing systems. - 18 : 1 (2022), p. 1-16. -
További szerzők:Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Szabó Csaba (1968-) (agrármérnök) Rózsáné Várszegi Zsófia (1975-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM031564
Első szerző:Halász András (agrármérnök)
Cím:A magyar szürke marha legelői viselkedésmintája előzetes megfigyelések és eredmények alapján / Halász András, Nagy Géza
Dátum:2011
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Kutatásunk, arra keresi a választ, hogy milyen kölcsönhatásban van a legelőn tartott szarvasmarha viselkedése az őt körülvevő környezettel (gyep és időjárás). Három legeltetési szezonban figyeltük az állatok mozgását és viselkedését úgy mint, a napi megtett távolság, szociális-, szexuális- és takarmány felvételi viselkedés, pihenéssel töltött idő. Összefüggéseket keresünk a környezet, mint független változó és az állatok viselkedése, mint függő változó között. A kutatómunka előzetes adatai alapján elmondható, hogy összefüggés van az állatok által megtett napi távolság, a légnyomás, valamint a különböző fronthatás és az állatok jellemző viselkedésmintája között.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
magyar szürke
viselkedés
GPS
fűkínálat
légnyomás
Megjelenés:Animal welfare, etológia és tartástechnológia. - 7 : 4 (2011), p. 345-349. -
További szerzők:Nagy Géza (1952-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM130959
Első szerző:Klein Renáta (vidékfejlesztő agraámérnök, geográfus)
Cím:Az európai gazdálkodók igényei a tejelő szarvasmarha és a kiskérődző ágazatban / Klein Renáta, Oláh János, Morgan-Davies Claire, Brocard Valérie, Bácsi Eszter Ilona, Török Evelin, Gulyás Gabriella, Czeglédi Levente
Dátum:2025
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:A tejelő szarvasmarha ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésével foglalkozó Resilience for Dairy (R4D) és a kiskérődző ágazat PLF (Precision Livestock Farming) technológiai lehetőségeivel dolgozó Sm@ll Ruminant Technologies (Sm@RT) Horizont 2020 kutatási programok alapja az érdekelt felek igényfelmérése volt. Kérdőíves vizsgálat keretében gazdálkodók, tanácsadók, állatorvosok és kutatók körében mérték fel a tématerületekre vonatkozó igényeket. A tejelő tehenészetekre vonatkozóan 15 országból 535, a kiskérődző ágazatban 8 országból 669 választ gyűjtöttek össze és dolgoztak fel. A szarvasmarha- és a kiskérődző szektor hasonló területeken vizsgált igényei közt átfedések találhatók. A legfontosabb szükséglet mindkét ágazatban az élőmunkaigény csökkentésére irányul. A szarvasmarhatartók ezt munka-magánélet egyensúlyával, a kiskérődzősök az állománymenedzsment könnyítésével definiálták. Az említetteken túl állategészségügyi, fejéssel kapcsolatos és a szakmai kommunikációval szemben támasztott igények egyaránt megjelentek. A megkérdezett gazdálkodók 81%-a szerint a legfontosabb a tehenek állatjóléti körülményeinek javítása. Különösen jellemző (84%) volt ez a válasz a 100 egyednél nagyobb tehenészetekben. A válaszadó juhászok több mint fele az állatsúlymérési rendszereket rangsorolta az első helyre, mint a számukra legelőnyösebbnek vélt technológiát. Mindkét projektben az igényfelmérésre alapozva kerestek az ágazat számára releváns megoldásokat, amelyek kidolgozása biztosíthatja az európai tejelőszarvasmarha és kiskérődző ágazatok hosszú távú fenntarthatóságát.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
H2020
igényfelmérés
juhtenyésztés
szarvasmarhatenyésztés
Megjelenés:Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH). - 21 : 1 (2025), p. 94-99. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Morgan-Davies, Claire Brocard, Valerie Bácsi Eszter Ilona (1999-) (mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő mérnök) Török Evelin (1993-) (mezőgazdasági mérnök) Gulyás Gabriella (1985-) (agrár) Czeglédi Levente (1977-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM133816
Első szerző:Molnár Péter István (Állattenyésztő mérnök)
Cím:A békalencse (Lemna minor), mint biológiai szűrő integrálása a hibrid afrikai harcsa (Clarias gariepinus x Heterobranchus longifilis) ivadéknevelési technológiájába / Molnár Péter István, Bak Henrietta, Ifj. Lévai Ferenc, Bársony Péter, Antalovics Máté, Fehér Milán
Dátum:2025
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Az emberiség állati-fehérje szükségletének kielégítésére az akvakultúrás termelés adhat megoldást. A Clarias gariepinus és a Heterobranchus longifilis harcsafajok keresztezésével előállított Heteroclarias jó növekedési eréllyel, magas technológiai és kör- nyezeti tűrőképességgel rendelkező fajhibrid. A hibridben rejlő genetikai potenciál kihasz- nálásának érdekében intenzív takarmányozást igényel, így nevelése nagy környezeti ter- helést jelenthet. Kísérletünk célja ezért az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van az apró békalencse ( Lemna minor), mint biológiai szűrő integrálása egy intenzív halter- melő rendszer vízminőségi paramétereire. Kísérletünkben két turnusban állítottunk elő Heteroclarias ivadékot félüzemi körülmények között 15 köbméteres víztérfogatú recirku- lációs rendszerben (RAS). Az első turnus volt a kontroll (K), a második turnusban pedig a rendszerbe biológiai szűrőként integráltuk a Lemna minor békalencse fajt (BL). A béka- lencse biofilterként történő alkalmazása nem befolyásolta a halak termelési paramétereit. A vízminőségi paraméterek vizsgálata ugyanakkor azt mutatta, hogy a békalencse alkal- mazása csökkentette a rendszervíz átlagos ammónia ((K) 1,26 mg/l és (BL) 0,29 mg/l) és nitrit ((K) 1,81 mg/l; (BL) 0,17 mg/l) koncentrációját a kontroll csoporthoz képest. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a megfelelő vízminőség fenntartása érdekében végre- hajtott vízcserék száma, amely nemcsak gazdasági előnyt jelent, de fenntarthatóbbá is teszi az ivadéknevelés folyamatát is.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
afrikai harcsa
békalencse
akvakultúra
Megjelenés:Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH). - 21 : 1 (2025), p. 44-54. -
További szerzők:Bak Henrietta (1998-) Lévai Ferenc (ifj.) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Antalovics Máté Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM117792
Első szerző:Mujitaba, Malam Abulbashar
Cím:In vitro conservation of gametes: the way forward to conserve the genetic resources of autochthonous sheep breeds / Malam Abulbashar Mujitaba, Gabriella Kútvölgyi, István Egerszegi, Nóra Vass, Szilárd Bodó
Dátum:2023
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Assisted reproductive technologies (ARTs) significantly improved livestock productivity and reproductive performance and enabled elite parents to produce thousands of offspring globally. However, indiscriminate use ARTs, lack of information and materials on autochthonous sheep breeds (ASB) resulted in a loss of their genetic resources (GnR), thus shooting up the number of at- risk and extinct ASB globally. This problem is more in Europe and the Caucasus region, Africa, and Asia, according to the FAO 2005, 2017, and Sustainable Development Goals, 2022 reports. Considering the current economic challenges, in vivo gene conservation (INGC) is expensive and less sustainable. Therefore, an in vitro gene conservation (IVGC) can supplement the INGC for better efficiency and sustainability. The current review explored the pros and cons of ARTs on ASB's GnR, the need to conserve their GnR through IVGC, and the prospects of the IVGC on ASB's GnR conservation. Interestingly, Vitrification with reduced volume (e.g., cryotop) is the leading technique in oocyte cryopreservation, as it results in lower cryoprotectants toxicity, better oocyte viability, and pregnancy rates aside from being cheap and field-friendly than the other vitrification techniques. With oocyte and spermatozoa cryopreservation from the same breed, an extinct breed of interest can be regenerated in a single generation. However, oocyte cryopreservation holds a considerable prospect in IVGC, but the technique in sheep still needs improvements.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Sheep
Cryopreservation
Oocytes
Control Slow Rate Freezing
Vitrification
Assisted Reproductive Technologies
Megjelenés:Animal welfare, ethology and housing systems. - 19 : 1 (2023), p. 118-125. -
További szerzők:Kútvölgyi Gabriella Egerszegi István Vass Nóra (1983-) (állatorvos) Bodó Szilárd
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM059789
Első szerző:Posta János (informatika tanár, agrármérnök)
Cím:A díjugrató sportban különböző nehézségi szinteken nyújtott sportteljesítmények értékelése / Posta János, Rudiné Mezei Anita, Mihók Sándor
Dátum:2013
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
díjugratás
sportló
sportteljesítmény
Megjelenés:Animal welfare, etológia és tartástechnológia. - 9 : 3 (2013), p. 294-299. -
További szerzők:Rudiné Mezei Anita (1987-) (alkalmazott matematikus) Mihók Sándor (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:OTKA-PD83885
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM072924
Első szerző:Süli Ágnes (agrármérnök)
Cím:A takarmányozás hatása a tej zsírsavösszetételére / Süli Ágnes, Béri Béla
Dátum:2009
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Az utóbbi két évtized számos kutatása irányult az állati eredető élelmiszerek összetételének megváltoztatására. Az egészségmegrző táplálkozás eltérbe jutásával a kedvezbb zsírsavösszetételő tejés tejtermékek el?állítása kiemelt hangsúlyt kapott. Az ilyen irányú kísérleteket az motiválta, hogy atejzsír zsírsavösszetétele nem minden tekintetben felelt meg az egészségtudatos táplálkozásielvárásoknak. A takarmány megfelelő zsírkiegészítésével növelhető a többszörösen telítetlen zsírsavakmennyisége, valamint szőkíthető az n-6:n-3 zsírsavak aránya a tejben. Vizsgálatainkat három holstein-frízállományú telepen végeztük. A telepek Földesen, Debrecen-Szikgáton és Biharnagybajomban találhatók.A vizsgálatra szánt takarmány kiegészítés hidegen sajtolt lenmag volt, amelyet mindhárom telepen egyhónapig etettünk. A vizsgálat során a tej nyerszsír tartalma más szerzk által tapasztaltakkal, ellentétbennem csökkent. Az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak esetében a legjelentsebb,szignifikánsan igazolt változás az ?-linolénsav, és a konjugált linolsav c9,t11 izomer koncentrációjábanvolt megfigyelhető. A telített zsírsavak közül a palmitinsav aránya csökkent jelents mértékben. Avizsgálatok célja a megváltozott fogyasztói igényeket is kielégítő funkcionális élelmiszer előállítása. Ahumán egészségügyi szempontból kedvezbb zsírsav összetételő tej előállítása lehetséget adna amegrendült fogyasztói bizalom helyreállítására, az állati eredető termékek népszerősítésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
takarmányozás
szarvasmarha
hidegen sajtolt lenmag
telítetlen zsírsavak
n3-linolénsav
konjugált linolsav
Megjelenés:Animal welfare, ethology and housing systems 5 : 4 (2009), p. 255-262. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM090988
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A 2015. évi napraforgóméz mennyiségének alakulása különböző kaptártípusok és a méhanya életkorának függvényében / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2015
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Napjainkban egyre több nehézséget okoznak a szélsőséges időjárási viszonyok, melyek megnyilvánulnak a méz mennyiségében és a családok tavaszi fejlődését illetően. Az 2015. évi akácszezont hűvös és csapadékos időjárás jellemezte, illetve talajmenti fagy okozott károkat. A napraforgóról történő hordás idején, a nagy forróság ellenére, a méztermelés kedvezően alakult. Kutatásom célja, hogy a Nagy-Boczonádi fekvőkaptárban és a rakodókaptárban összehasonlítsam a napraforgóméz mennyiségének alakulását. A vizsgálatban olyan családok vettek részt, melyekben a méhanya életkora eltérő. Véletlenszerűen történt a családok kiválasztása. Összesen 5 Nagy-Boczonádi fekvőkaptár (kétcsaládos) és 10 rakodókaptár családjait választottuk ki. A méhanyák életkorát az adott év méhanya-jelölőszíne alapján tudom megkülönböztetni. 2015-ben a vizsgált méhcsaládok Jász- Nagykun- Szolnok megyében, Tiszaörs település határában voltak egy kb. 200 ha-os napraforgótáblán. Nagy-Boczonádi kaptárban lévő családok esetén a méhanyák évjárata 2012, 2013, 2014, 2015. Rakodókaptárban lévő családok esetén pedig 2013, 2014, 2015-ös évjáratú anyákkal dolgozom. A napraforgóméz mennyiségének nyomonkövetésére a kaptárok hordás előtti össztömegéhez viszonyítottam a dandárvirágzás utáni, (közvetlen a pergetési munkálatok megkezdése előtti) kaptártömeget. Rakodókaptárak esetén a családonkénti hordás 20 kg feletti értéket is elért, azonban fekvőkaptárban 17 kg volt a maximum. Eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a rakodókaptárban vizsgált családok esetében a legkevesebb mézet termelt család teljesítménye is meghaladta a legjobb fekvőkaptáros méhcsaládok teljesítményét, tehát a kaptártípus mézmennyiséget befolyásoló szerepe jelentős mértékben megnyilvánul annak alakulásában.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fekvőkaptár
rakodókaptár
napraforgó
méhanya.
Megjelenés:Animal Welfare, etológia és tartástechnológia. - 11 : 2 (2015), p. 185-192. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM090969
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A méhanya életkorának hatása a méhcsaládok (Apis mellifera) 2018. évi tavaszi fejlődésére és méztermelésére / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2020
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Magyarországon a méhanyák ára jelentősen megemelkedett az elmúlt években, azonban azok elfogadtatási aránya csökkenő tendenciát mutat, melyet elsősorban az olasz méhfajta (Apis mellifera ligustica) hazai megjelenésével hoznak összefüggésbe a méhészek. További problémát okoz a méhanyák esetében, hogy a hazai méhészeti gyakorlatban a méhészek a kétéves kort elérő méhanyákat lecserélik, melyet azzal magyaráznak, hogy életkoruk előrehaladtával csökkenő petézési teljesítményt nyújtanak, mely a gyengébb népesség révén a méztermelésben is érvényre juthat. Jelen tanulmányban arra keressük a választ, hogy a fent említett tényezők (tavaszi fejlődés, méztermelés) hogyan alakulnak az eltérő életkorú méhanyával rendelkező méhcsaládokban. A vizsgálat során 1, 2 ?illetve 3 éves méhanyás családokban vizsgáltuk meg a fiasításos terület kiterjedését, melyet cm2-ben határoztunk meg; akác méhlegelőről történő hordás idején az elvehető méz mennyiségét mértük. A méhcsaládok tavaszi fejlődésének vizsgálatára 2018. április 8. és május 22. között négy alkalommal került sor, melyet ún. fiasításmérő lappal végeztünk el. Az elvehető méz mennyiségének meghatározása során pedig a méztéri fiókok pergetés előtti és utáni súlyából nyertünk adatokat. A méz mennyiségére vonatkozó méréseket 2018 májusában, akácvirágzás idején végeztük el. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb (egyéves) méhanyás családokban az elvehető méz mennyisége 26,5 %-kal magasabb, mint az idős (hároméves) méhanyával rendelkező családok esetében, míg a fiasításos terület kiterjedésben mindhárom korcsoport eltérő képet mutatott.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Apis mellifera
méhanya
méztermelésfiasítás
Megjelenés:Animal Welfare, etológia és tartástechnológia. - 16 : 1 (2020), p. 70-78. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.