Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM057124
Első szerző:	Juhász Lajos (biológia-földrajz szakos tanár)
Cím:	A debreceni dolmányos varjú (Corvus cornix L. 1758) populáció fészkelésbiológiája / Juhász Lajos, Kövér László, Gyüre Péter
Dátum:	2012
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 247-256. -
További szerzők:	Kövér László (1985-) (városökológia, városi vadgazdálkodás) Gyüre Péter (1974-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM079287
Első szerző:	Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:	Extenzív és intenzív húsmarha fajták legelésének a hatása szikes gyepek növényzetére / Kovácsné Koncz Nóra, Posta János, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:	2018
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A szikes gyepek megfelelő állapotban való fenntartása, hozamuk és sokféleségük megőrzése nem csak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás szempontjából is fontos. Vizsgálatunkban összevetettük a kisebb intenzitású és az emelt állatlétszámú legeltetés illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait nedves szikes mocsárréten és szárazabb szikes réten, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív húsmarhával (magyar szürke szarvasmarha) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett és nem legeltetett mintaterületeken. Kimutattuk, hogy a legeltetés jelentősen befolyásolta a fajgazdagságot. A legnagyobb fajszámot a 3. évben a két éven át emelt állatlétszámmal legeltetett területeken, a legkisebbet a kontrollnál kaptuk. Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen emelkedett a legelés intenzitás növekedésével. A legelésnek eltérő hatása volt az egyes élőhely típusokon. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsáron. Továbbá megállapítottuk, hogy az extenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas mind a szárazabb, mind a nedvesebb szikes élőhelyek kezelésére. Az intenzív húsmarha jóval alacsonyabb fajszámot tart fenn a mocsáron, mint a magyar szürke, viszont a szikes réten szintén alkalmasnak találtuk a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk folyóiratcikk mélyfekvésű legelők alacsony intenzitás közepes intenzitás különböző húsmarhafajták Hortobágy
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 114-123. -
További szerzők:	Posta János (1978-) (informatika tanár, agrármérnök) Tóth Katalin Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP NKFI KH 146476 egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM100967
Első szerző:	Moldován Orsolya (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Ajánlások földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követeséhez / Moldován Orsolya, Schneider Viktor, Szél László, Németh Attila
Dátum:	2021
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 18-35. -
További szerzők:	Schneider Viktor Szél László Németh Attila (1982-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM108240
Első szerző:	Schneider Viktor
Cím:	Egy földikutya-befogás tapasztalatai Baján : Javaslatok földikutya-állományfelmérések módszertanának továbbfejlesztésére / Schneider Viktor, Moldován Orsolya, Czabán Dávid, Németh Attila
Dátum:	2022
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A földikutyák nem csupán Magyarország legveszélyeztetettebb emlősállatai közé tartoznak, de állományváltozásaik nyomon követése is kifejezetten nehéz feladat. Egy hazai természetvédelmi beavatkozás során, amelynek célja a délvidéki földikutya új állományának létrehozása volt, olyan tapasztalatokra sikerült szert tenni, amelyek hozzájárulhatnak az állományfelmérési módszerek továbbfejlesztéséhez is. A tapasztalatok szerint az állományfelmérések során a túrásokat készítő állat fajának helytelen meghatározásához vezethet, ha csupán a túrások morfológiai bélyegeire hagyatkozunk. A járatrendszer megnyitásával, a járatok jellemzői alapján sokkal pontosabban lehet azonosítani a túrások tulajdonosát. Az őszi időszakban pedig - a tapasztalatok szerint - a földikutyák sokkal kevésbé aktívak, mint tavasszal. Főleg hímek esetében fordulhat elő, hogy ősszel egyáltalán nem készítenek friss túrásokat. Az állományfelméréseket ezért célszerűbb a tavaszi időszakra tenni. Javaslataink segíthetnek hozzájárulni egy egységes és az eddigieknél pontosabb földikutya-monitorozási módszertan kidolgozásához.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Természetvédelmi közlemények. - 28 (2022), p. 1-12. -
További szerzők:	Moldován Orsolya (1990-) (természetvédelmi mérnök) Czabán Dávid Németh Attila (1982-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: