CCL

Összesen 63 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM072783
Első szerző:Apáti Ferenc (gazdasági agrármérnök)
Cím:A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar helyzete, fejlődési lehetőségei és korlátai / Apáti Ferenc, Felkai Beáta Olga, Kurmai Viktória, Kicska Tibor, Kovács Evelin
Dátum:2016
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdálkodás 60 : 3 (2016), p. 262-270. -
További szerzők:Felkai Beáta Olga Kurmai Viktória (1989-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Kicska Tibor (1989-) (gazdálkodás és szervezéstudományok) Kovács Evelin (1991-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM095579
Első szerző:Barna Fédra Kinga
Cím:Fenntartható élelmiszer-fogyasztás : Egészség- és környezettudatosak-e az alternatív étrendet követők? / Barna Fédra Kinga, Szakály Zoltán, T. Nagy-Pető Dorka, Bauerné Gáthy Andrea
Dátum:2020
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fenntartható élelmiszer-fogyasztás
egészségtudatosság
környezettudatosság
Megjelenés:Gazdálkodás. - 64 : 3 (2020), p. 189-201. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász) Nagy-Pető Dorka, T. (1987-) (közgazdász) Bauerné Gáthy Andrea (1980-) (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM108453
Első szerző:Bauerné Gáthy Andrea (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD)
Cím:Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra - Európai Zöld Megállapodás / Bauerné Gáthy Andrea
Dátum:2022
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 66 : 3 (2022), p. 282-289. -
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM134771
Első szerző:Csástyu Lilla (közgazdász)
Cím:These Today's Millennials. An empirical study of age and generational characteristics in the USA / Csástyu Lilla
Dátum:2023
ISSN:2630-886X
Megjegyzések:"A mai fiatalokat nem érdekli semmi" Ezt a mondatot ponttalés kérdőjellel a végén is lehetne írni. A közhiedelem szerint ez a kijelentés még inkább a "Most generációra", vagyis az Ezredfordulósokra lehet igaz. Ezen a gondolkodásmódon felbuzdulva elkezdtem olyan írásokat keresni, amelyek valamilyen választ adnak erre a felvetésre. És Cynthia Pearce Lemay Millennials and Conflict in the Workplace, Understand the Unique Traits of the Now Generation című könyve sokkal többet ad, mint elsőre gondoltam.
Millennials and Conflict in the Workplace. Understand the unique Traits of the Now Generation / Routledge : Routledge, 2023. -
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok recenzió, könyvismertetés
folyóiratcikk
Megjelenés:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat. - 3 (2023), p. 202-210. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM091291
Első szerző:Csatáriné Dogi Ilona (gazdasági agrármérnök)
Cím:A háztartások fogyasztási kiadásainak színvonala és szerkezete Magyarországon - különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra / Csatáriné Dogi Ilona
Dátum:2019
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:Jelen tanulmányban a magyar háztartások fogyasztási kiadásainak színvonalát és szerkezetét ismertetem, kiemelve az élelmiszer-fogyasztás sajátosságait. Az élelmiszer- fogyasztás a magyar háztartási kiadások egyik legjelentősebb területe. Az elmúlt években a magyar lakosság egy főre jutó fogyasztási kiadásának közel egynegyedét élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordította. A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson arról, hogy kik költik jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerre, illetve mely élelmiszer-kategóriák fogyasztási volumene a legnagyobb és milyen jövőbeli tendenciák várhatók. A statisztikák alapján megállapítható, hogy az idősebb korosztály, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők költik a legnagyobb összeget élelmiszerekre mind összegben, mind jövedelmük arányában. Az élelmiszer-kategóriákat tekintve jelenleg a cereáliák, a zöldségek, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztási volumene a legnagyobb. A jövőben a fejlettebb országokban, így Magyarországon is főleg a magas hozzáadott értékű élelmiszerek fogyasztásának emelkedése várható, mely a tej- és húskészítmények, valamint a növényi olajok és az édesítőszerek fogyasztásának növekedését eredményezi. Az elemzésekből az is kiderül, hogy a jólét növekedésével párhuzamosan emelkedik az egészségesebbnek vélt élelmiszerek fogyasztásának mennyisége.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
háztartási kiadások
élelmiszerfogyasztás
vásárlóerő
COICOP
Megjelenés:Gazdálkodás. - 63 : 5 (2019), p. 409-426. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM098028
Első szerző:Csipkés Margit (gazdasági agrármérnök)
Cím:A nyúlhúspiac és az egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás alakulása Magyarországon / Csipkés Margit
Dátum:2021
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:Az alacsony koleszterin- és magas fehérjetartalma miatt a nyúlhús jó alternatíva lehet az emberi táplálkozásban (baromfi, sertés stb. mellett), így érdemesnek találtam áttekinteni a nyúlhúspiac és a nyúlhúsfogyasztás alakulását Magyarországon. A hivatalosan elérhető FAO-adatbázisok alapján látható, hogy nemcsak a világon, de az EU-ban és Magyarországon is kevés az eladott nyúl mennyisége (alacsony a nyúlhúsfogyasztás is, mivel az egy főre jutó fogyasztás 2019-ben a világon 0,46 kg volt; az EU-ban az ebből a szempontból vezető országokban: Csehország 3,72 kg/fő/év, Spanyolország 1,09 kg/év/fő, Szlovákia 0,82 kg/év/fő és Olaszország 0,75 kg/év/fő). A FAO adatbázisa alapján a nyúlhúsfogyasztás az összes húsfogyasztás megközelítőleg 3%-át tette ki az európai Unióban 2019-ben. az EU-ban 234 ezer tonna nyúl- vagy mezei nyúlhúst termeltek 2019-ben, ami 8,94%-kal volt alacsonyabb a megelőző évhez képest. ennek okai véleményem szerint a gazdasági válság negatív hatásai, a fogyasztók életmódváltása, étkezési szokásaik megváltozása, illetve a fogyasztók növekvő elégedetlensége a nyulak tartási körülményeivel (emellett a nyulak háziállatként való tartása is erősödik). Az EU-s nyúlhústermelésből Spanyolország 23%-kal, olasz- és Franciaország 18-18%-kal részesült. ez a három ország az összes nyúlhústermelés megközelítőleg 60%-át adta. ezen országokat a Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország (a magyar nyúlhústermelés erősen exportorientált) és Bulgária követte, melyek a termelés megközelítőleg 35%-át adták 2019-ben. Az export-import piac áttekintésénél figyelembe kellett venni, hogy egész nyúl vagy darabolt termékek kerülnek-e értékesítésre. ennek oka, hogy azokban az országokban, ahol az egész nyulat adják el, ott az azonos mennyiség esetén kisebb árbevételhez lehet jutni. ahol azonban darabolt termékek kerülnek értékesítésre, ott sokkal magasabb lesz az árbevétel, mivel az értékesebb hústermékek drágábban kerülnek eladásra. az európai Unió tagállamai közül a legnagyobb exportőrnek számító Spanyolországban kis súlyban vágják a nyulakat, így természetesen alacsonyabb áron tudják a húst értékesíteni. ezzel szemben Magyarország a legigényesebb svájci és német piacra adja el a legtöbb darabolt termékét, ezért magasabb árbevételhez jut. Kutatásomban előrejelzést is készítettem a magyarországi nyúlhús fogyasztására vonatkozóan. a vizsgált adatok esetén látható, hogy 2019-ben a közép-Magyarország régióban volt a legmagasabb a nyúl-, kecske- és juhhús fogyasztása (0,3 kg/fő/ év), a többi régióban alacsonyabb vagy elhanyagolható volt a mennyisége. A régiós vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Dél- és Észak-Alföld régióban, illetve a Nyugat-Dunántúl régióban minimális csökkenés, míg a közép-Magyarország régióban már minimális növekedés jelezhető előre a múltbéli adatok alapján.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 2021 : 65 (5) (2021), p. 413-429. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM079933
Első szerző:Csipkés Margit (gazdasági agrármérnök)
Cím:A közvetlen támogatások szerepe Hajdú-Bihar megyében a szántóföldi növénytermesztés optimalizálásánál / Csipkés Margit
Dátum:2018
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdálkodás. - 62 : 2 (2018), p. 135-154. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM110639
Első szerző:Dajnoki Krisztina (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:Frissdiplomások foglalkoztatásának jellemzői az agrárgazdaságban / Dajnoki Krisztina, Kun András István
Dátum:2016
Megjegyzések:A felsőoktatás és a munka világa közötti összefüggések feltárása állandó fókuszban lévő, aktuális téma. A felsőoktatás 1990-es években végbement expanziójának, és különösen a 2006-tól realizálódó bolognai folyamat hatására a munkaerőpiacon tömegével jelentek meg a felsőfokú végzettséggel, diplomával rendelkező pályakezdők, akik sok esetben egy újfajta, még nem bejáratott oklevél-elnevezéssel kerestek állást, és gyakran feladva eredeti terveiket, a diplomától eltérő végzettséget igénylő munkakörben helyezkedtek el. A megváltozott környezeti hatások, a felgyorsult üzleti élet, valamint a globalizáció hatása is olyan versenyhelyzetet eredményezett a pályakezdők körében, ami a képességek, készségek jelentőségének felértékelődéséhez vezetett. Tanulmányunk fő célkitűzése olyan agrárérintettség-vizsgálat, melynek alapját azok a frissdiplomások adják, akik a Diplomás Pályakövetési Rendszer (a továbbiakban DPR) 2014-es adatfelvétele alapján az agráriumban helyezkedtek el; vagyis nem a mezőgazdasági végzettséget helyeztük előtérbe, hanem a munkahelyet, illetve annak fő működési körét, területét. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, milyen sajátosságokkal rendelkeznek az agrárszektorban dolgozó frissdiplomások, milyen földrajzi mobilitással, illetve végzettséggel helyezkednek el, milyen közöttük a két nem aránya. Ezen kívül arra is választ kerestünk, hogy milyen méretű, tulajdonosi szerkezetű cégek alkalmazzák leginkább az érintett frissdiplomásokat, illetve milyen munkakörben, beosztásban. Azt is megvizsgáltuk, hogy a végzettségi terület és a munka által igényelt végzettség, beosztás összhangban áll-e, vagyis megfelel-e a munka jellege a képzettségnek. A főbb eredményeket kiemelve megállapítható, hogy az agrárágazatban felülreprezentáltak a férfi frissdiplomások más ágazatok összesített átlagához képest. Más szektorokhoz képest a mobilitási hajlandóság kisebb az agrárszektorban dolgozók körében (bár közülük a mester végzettségűek mobilabbak). A végzettség területét vizsgálva azt találtuk, hogy a mintánkban szereplő, agrárszervezeteknél dolgozó frissdiplomások 58%-a rendelkezik agrárvégzettséggel. A lifelong learning szemléletet támasztja alá, hogy az agráriumban elhelyezkedett frissdiplomások között jelentős az aránya a több diplomával rendelkezőknek, illetve jellemző, hogy ezt követően alacsonyabb vagy maximum ugyanolyan szintű képesítést szereztek. A vizsgált frissdiplomás munkavállalók elsősorban hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknál helyezkednek el. A válaszadók 38%-a tölt be valamilyen szintű vezetői pozíciót, ugyanakkor közel 14%-uk diplomát nem igénylő munkakörben talált állást.
ISBN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mezőgazdasági ágazat
humánerőforrás
diplomás pályakövetés
Megjelenés:Gazdálkodás. - 60 : 4 (2016), p. 289-304. -
További szerzők:Kun András István (1978-) (közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM099431
Első szerző:Debrenti Attila Sándor
Cím:A magyar élelmiszeripar digitális fejlettségének helyzetértékelése / Debrenti Attila Sándor, Herdon Miklós
Dátum:2021
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 65 : 2 (2021), p. 101-120. -
További szerzők:Herdon Miklós (1950-) (gépészmérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM097164
Első szerző:Dombi Mihály (vidékfejlesztési agrármérnök)
Cím:A háztartások természeti erőforrás-felhasználása, különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra / Dombi Mihály, Karcagi-Kováts Andrea, Bauerné Gáthy Andrea, Kuti István
Dátum:2015
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 59 : 4 (2015), p. 355-371. -
További szerzők:Karcagi-Kováts Andrea (1966-) (környezetgazdaságtan) Bauerné Gáthy Andrea (1980-) (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD) Kuti István (1953-) (közgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM118269
Első szerző:Erdős Adél Dorottya (közgazdász)
Cím:A Magyarországon szántóföldi növénytermesztést végző egyéni és társas agrárvállalkozások üzemméretének, koncentrációjának és hatékonyságának megítélése / Erdős Adél Dorottya, Szőllősi László
Dátum:2023
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:A tanulmány célkitűzése azon magyarországi egyéni és társas vállalkozások üzemméretének, koncentrációjának, illetve hatékonyságának vizsgálata és összehasonlítása, amelyek standard termelési értékük legalább kétharmada szántóföldi növénytermesztésből származott 2018-2020 között. A kutatómunka jelentőségét az adja, hogy ilyen vizsgálati eredmények erre az időszakra vonatkozóan nem ismertek. Elemzésünkhöz különböző szekunder adatbázisokat használtunk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy amíg az egyéni gazdaságok esetében a kis (<=50 hektár) és közepes (>50-150 hektár) vállalkozások hasonló arányt képeztek (36 és 35 százalék), addig a társas vállalkozásoknál a kis (<=250 hektár) üzemek önmagában 42 százalékot tettek ki. A Lorenz-görbe és a Gini-index alkalmazásával megállapítható, hogy mind a két üzemforma tekintetében összességében közepes mértékű a koncentráció. Ezenkívül különböző hatékonysági mutatókat képeztünk: egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, egységnyi éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték, 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték. Mind az egyéni, mind a társas gazdaságok tekintetében emelkedett az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, melynek hátterében többek között a kultúrnövények terményeinek emelkedő termelői árai állnak, amellett, hogy a termények előállítása során felmerült költségek alacsonyabb mértékben nőttek. Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy az átlagos aranykorona-érték, valamint a termésátlagok szignifikánsan hatnak a vizsgált gazdaságok hatékonyságára (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték), illetve az egyes ökonómiai hatékonysági mutatók között (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték és 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték) statisztikailag igazolható az összefüggés. Ugyanakkor az élőmunkatermelékenység egyik vizsgált ökonómiai és naturális hatékonysági mutatóval sem mutat szignifikáns kapcsolatot. Ennek hátterében a szántóföldi növénytermesztésre jellemző gépesítettség állhat (rendkívül alacsony élőmunkaigény más mezőgazdasági ágazatokhoz képest).
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egyéni és társas gazdaságok
Tesztüzemi Információs Rendszer
kultúrnövények
koncentráció
korrelációelemzés
Megjelenés:Gazdálkodás. - 67 : 5 (2023), p. 410-424. -
További szerzők:Szőllősi László (1979-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM079546
Első szerző:Fedor Bence (közgazdász)
Cím:Egyes öntözőberendezések használatának költség/haszon elemzése a csemegekukorica-termesztésben / Fedor Bence, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
öntözés
csemegekukorica
ökonómia
hatékonyság
Megjelenés:Gazdálkodás. - 61 : 5 (2017), p. 398-409. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 6 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.