Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM095706
Első szerző:	Török László (szakközgazdász)
Cím:	A COVID-19 járvány várható hatásai Olaszország államadósságának közép- és hosszú távú finanszírozására / Török László
Dátum:	2021
ISSN:	1788-7593 2676-9867
Megjegyzések:	A koronavírus járvány társadalmi-gazdasági következményei napjainkban a közérdeklődést leginkább foglalkoztató téma. Természetesen a társadalom és a közgazdasági szakma közvéleményét a várható negatív gazdasági hatások érdeklik a leginkább. A következmények közül is kitüntetett figyelem irányul az államok bruttó adósságának növekedésére és azok pénzügyi finanszírozására. Olaszország ebben az összefüggésben kiemelkedik az Európai Unió tagországai közül. Az olaszok kitűntetett szerepének az a magyarázata, hogy abszolút összegben és adósság rátában is ennek az országnak az államadóssága fog a legnagyobb mértékben növekedni az Unió országai közül. A tanulmány egy ökonometriai modell alkalmazásával bemutatja az olasz államadósság várható növekedését. Ezt a növekedést négy járványlefutási forgatókönyv alapján számszerűsíti a tanulmány. A kutatás végkövetkeztetése az, hogy bármilyen módon fog a koronavírus járvány véget érni, Olaszország drasztikusan megemelkedő államadósságának finanszírozása hatalmas erőfeszítéseket fog igényelni. Ennek ellenére az sem zárható ki, hogy Olaszországnak néhány éven belül a rendezett államcsőd lehetőségével kell élni.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk COVID-19 járvány államadósság finanszírozás Olaszország
Megjelenés:	Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok. - 16 : 1-2 (2021), p. 175-185. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM074375
Első szerző:	Török László (szakközgazdász)
Cím:	A kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai / Török László
Dátum:	2018
ISSN:	1788-7593
Megjegyzések:	A nemzetgazdaság globális versenyben való helytállásának és erősödésének alapja az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének permanens támogatása. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban államadósság-válság innovational válságkezelés kutatás-fejlesztés
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - (2018), p. 195-208. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM131437
Első szerző:	Tóth Barna
Cím:	Az EFQM modell és az ipar 4.0 integrációja : vezetési és szervezeti kihívások / Tóth Barna, Szűcs Edit
Dátum:	2025
ISSN:	1788-7593 2676-9867
Megjegyzések:	Az EFQM (European Foundation for Quality Management) modell több évtizede meghatározó szerepet tölt be a minőségmenedzsment (keret)rendszerek fejlesztésében és a szervezeti kiválóság előmozdításában. Az Ipar 4.0 megjelenése a digitális technológiák, úgy, mint a mesterséges intelligencia, az IoT (Internet of Things) és az automatizáció integrációját vonta maga után, ezáltal szignifikáns átalakulást hozott a vezetési és szervezeti struktúrákban is. A kutatás célja az EFQM modell és az Ipar 4.0 kapcsolatának vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a minőségmenedzsment milyen szerepet játszik a digitális transzformációban, nem eltekintve a fenntartható versenyképesség szempontjától, továbbá kitekintést kívántunk eszközölni a várható jövő vonatkozására, amely az Ipar 5.0 (és a Minőség 5.0) megjelenésével várható. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az EFQM modell segíthet a szervezeteknek a technológiai kihívások kezelésében, és ezzel párhuzamosan képes segíteni a szervezeti rugalmasságot és az innováció ösztönzését. Az Ipar 5.0 és a Minőség 5.0 térnyerése során az emberközpontúság és a fenntarthatóság kiemelt prioritást fog élvezni mind ipari, mind nem ipari környezetben, illetve feladatokban. Az EFQM modell ebben az új környezetben is releváns maradhat, segítve a szervezeteket az innováció és a minőség összehangolására, figyelembe véve a fenntartható fejlődés megkerülhetetlenségét.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk EFQM Ipar 4.0 Ipar 5.0 minőségmenedzsment digitális transzformáció Minőség 5.0
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 20 : 2 (2025), p. 57-66. -
További szerzők:	Szűcs Edit (1955-) (minőségmenedzsment, gépészmérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: