Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM075281
035-os BibID:	(scopus)85054100521 (wos)000446032100002
Első szerző:	Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:	Újdonságok köszvényben : pathogenezis, társbetegségek, diagnosztika és terápia / Soós Boglárka, Szamosi Szilvia, Benkő Szilvia, Paragh György, Szekanecz Zoltán
Dátum:	2018
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Több évtizedes "szünetet" követően az utóbbi években számos új adat jelent meg a köszvény pathogenezise, diagnosztikája és terápiája vonatkozásában. Megismertük a húgysavanyagcsere újabb vonatkozásait, az urát-transzporterekkel kapcsolatos legfrissebb adatokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a köszvény autoinflammatorikus betegség, melynek kialakulásában az inflammaszóma és az interleukin 1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztikában ma is legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal (ultrahang, modern computer tomographiás technikák) a kristály-lerakódás és a tophus képződés is kimutatható, sőt, a tophusok mérete is követhető. Újra reneszánszukat élik a különböző életmódbeli, diétás megfontolások, amelyek a gyógyszeres kezelés fontos kiegészítői. A gyógyszeres kezelés alapja a rohamoldás és a fenntartó kezelés, melyekre vonatkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. Ennek lényege a célértékre (?360 ?mol/l húgysavszint) való törekvés. A húgysavszint-csökkentés középpontjában ma is a xanthin oxidáz gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Ugyanakkor számos új molekula (uráttranszporter gátlók, rekombináns urikázok, interleukin 1 gátlók) áll fejlesztés alatt, sőt, bevezetés előtt. A beteg kezelése és gondozása során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a köszvény társbetegségeire is.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk köszvény, húgysav mononátrium-urát urát transzporterek tophus xanthin oxidáz gátlók allopurinol febuxostat inflammaszóma interleukin 1
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 159 : 40 (2018), p. 1625-1636. -
További szerzők:	Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Benkő Szilvia Paragh György (1953-) (belgyógyász) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP GINOP-2.3.2-15-2016-00015 GINOP GINOP-2.3.2-15-2016-00050 GINOP
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104692
035-os BibID:	(Scopus)85143348755
Első szerző:	Šteňová Emőke
Cím:	A 18F-FDG-PET/CT helye az ismeretlen eredetű láz diagnosztikai algoritmusában / Šteňová Emőke, Povinec Pavol, Tarabčáková Lenka, Szekanecz Zoltán, Szamosi Szilvia
Dátum:	2022
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az ismeretlen eredetű láz gyakori differenciáldiagnosztikai probléma az orvostudományban. A kórkép első definiálá sa óta eltelt több mint 60 év, és a diagnosztikai eljárások állandó fejlődése és tökéletesítése ellenére továbbra is kihívást jelent a kezelőorvos számára a differenciáldiagnosztika és a megfelelő terápia megválasztása. Az orvosi szakirodalom legalább 200 betegséget tart számon, amely ismeretlen eredetű lázzal manifesztálódhat, és ezek igen széles klinikai spektrumot ölelnek fel. A hospitalizációt igénylő betegek esetében hozzávetőlegesen 1,5?3%-ban van jelen ismeretlen eredetű láz. Az elmúlt évtizedekben többször változott nemcsak az ismeretlen eredetű láz definíciója, de az ajánlott kivizsgálási protokoll is. A pozitronemissziós tomográfia a legmodernebb képalkotó eljárások közé tartozik, s nagy ban hozzájárul a bonyolult esetek összefüggéseinek feltárásához és a helyes diagnózis felállításához. A jelen közle mény célja, hogy átfogó képet nyújtson az ismeretlen eredetű lázat kiváltó betegségekről, a leggyakrabban használt diagnosztikai algoritmusokról, valamint rávilágít a pozitronemissziós tomográfia fontos szerepére e betegségek okai nak feltárásában.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk ismeretlen eredetű láz fertőzés diagnosztika reumatológiai betegségek pozitronemissziós tomográfia
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 163 : 49 (2022), p. 1935-1942. -
További szerzők:	Povinec Pavol Tarabčáková Lenka Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM070691
035-os BibID:	(scopus)85027156656 (wos)000407690200002
Első szerző:	Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:	D-vitamin-anyagcsere és osteoporosis szisztémás sclerosisban / Szamosi Szilvia, Horváth Ágnes, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella
Dátum:	2017
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az - ebben a betegcsoportban tapasztalt - alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk D-vitamin immunreguláció osteoporosis törési rizikó szisztémás sclerosis firosis
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 158 : 32 (2017), p. 1252-1258. -
További szerzők:	Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM067416
035-os BibID:	(scopus)84975069850 (wos)000377938100002
Első szerző:	Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:	Immunmoduláló antitestek alkalmazása : az onkológia új fejezete / Szamosi Szilvia, Váróczy László, Szekanecz Zoltán
Dátum:	2016
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az utóbbi 10 évben robbanásszerű fejlődés következett be a tumorimmunológiai kutatások területén. A T-sejtesantigén-felismerés lépéseinek és az ezeket szabályozó mechanizmusoknak a megismerése vezetett az új immunterápiásszerek megjelenéséhez, amelyeket ma már sikerrel alkalmaznak bizonyos szolid tumorok és hematológiai malignitásokkezelésében. A szerzők jelen közleményben az immunmoduláló antitestekre, az ?immune checkpoint" gátlóterápiára fókuszálnak. Az első ilyen, klinikumban is alkalmazott gyógyszer a citotoxikus T-lymphocyta-antigén-4-(CTLA-4-) inhibitor terápia volt. Az ipilimumabot a klinikai vizsgálatok ígéretes eredményei alapján 2011-ben ? előszöraz Egyesült Államokban, nem sokkal később Európában ? regisztrálták a kiterjedt melanoma másod- (2011),majd első vonalbeli kezelésére (2013). A CTLA-4-inhibitor molekulát követően további, az immunrendszer működésétszabályozó antitestek kipróbálása következett. A programozott sejthalál-1 (PD-1) útvonalon ható, blokkolóantitestek alkalmazása több tumoros indikációban jelentős daganatellenes immunválaszt eredményez. A PD-1 receptorgátlóantitestek közül a nivolumab alkalmazásával számos daganattípus esetében sikerült tartós, objektív tumorválasztelérni, így áttétes melanoma, nem kissejtes tüdőrák kezelésére a nivolumab a terápiás arzenál részét képezi.A kedvező daganatellenes aktivitás mellett számolni kell a fenti kezelések ? legtöbb esetben reverzibilis ? mellékhatásaival,amelyek az általuk létrehozott nem specifikus immunaktivációval hozhatók összefüggésbe. A jövőben számos,még megválaszolatlan kérdésre adhatnak választ a folyamatban lévő és a tervezett klinikai kutatások. A kezelés hatékonyságánakelőrejelzésére szolgálhatnak a PD-L1-expresszión túl további új, eddig nem azonosított biomarkerek is.Intenzív kutatás tárgyát képezi az, hogy az immunterápiás kezelésre milyen más daganatfajták adhatnak megfelelőterápiás választ. Az immunmoduláló antitestek egymással vagy más daganatellenes, kemo- vagy célzott terápiával valókombinációja javíthatja a kezelés hatékonyságát, de ezek szélesebb körben való elfogadásához további klinikai vizsgálatokszükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 2), 9?16.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk immunoonkológia immunmoduláló antitest CTLA-4 PD-1
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 157 : Suppl. 2 (2016), p. 9-16. -
További szerzők:	Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM030095
Első szerző:	Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:	A macrophagaktivációs szindróma / Szamosi Szilvia, Szűcs Gabriella, Zeher Margit, Szegedi Gyula
Dátum:	2003
Megjegyzések:	Reactive macrophage activation syndrome or haemophagocytic lymphohistiocytosis is a life-threatening immunoregulatory disorder characterized by the activation of the mononuclear phagocytic system with prominent haemophagocytosis particularly involving the bone marrow, reticuloendothelial system and central nervous system. It frequently occurs in children as a familial autosomal recessive disorder and it has been reportedly associated with infections, underlying hematopoetic malignancies or autoimmune disorders. It has been suggested that central to the pathogenesis of this disorder is uncontrolled T-cell activation which results in the excessive secretion of cytokines. The clinical and laboratory findigns are dramatic, at presentation with persistent fever, hepatosplenomegaly, profound depression of three blood cell lines, elevated serum liver enzime values, coagulopathy and abundant haemophagocytosis can be visualized in bone marrow. Most of the described clinical findings could be explained by the oversecretion of proinflammatory cytokines and the presence of histiocytic infiltrates. In general, immunosuppressive therapy, cytotoxic chemotherapy with immunomodulatory agents will induce remissions in a substantial percentage of patients, whereas others require allogenic bone marrow transplantation.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 144 : 37 (2003), p. 1803-1808. -
További szerzők:	Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:

BIBFORM120547

Első szerző:

Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)

Cím:

Monogénesen öröklődő és szerzett autoinflammatoricus betegségek / Szekanecz Zoltán, Szamosi Szilvia, Benkő Szilvia, Szűcs Gabriella

Dátum:

2024

ISSN:

0030-6002 1788-6120

Megjegyzések:

Az autoinflammatio a természetes (innate) immunitás zavara, mely veleszületett, monogénes vagy szerzett lehet. A monogénes autoinflammatoricus kórképek közé tartoznak az inflammasomopathiák, az actinopathiák, az endo plazmatikus reticulum stresszt okozó mutációk, az NFB-hez társult betegségek, az interferonopathiák, az endogén antagonisták génjeinek mutációi és a DADA2. A szerzett autoinflammatoricus betegségek közé számos gyulladásos reumatológiai kórképet, bél-, bőr- és csontbetegséget, valamint egyéb kórképeket (például VEXAS, IgG4-gyel társult betegség, recurrens pericarditis, 2-es típusú diabetes, interstitialis tüdőbetegség) sorolhatunk. Ebben az összefoglaló ban áttekintjük az autoinflammatio koncepcióját és főbb mechanizmusait, a legfontosabb monogénes és szerzett autoinflammatoricus kórképeket, az immundeficientiák autoinflammatióban játszott szerepét, valamint a szóba jövő terápiás lehetőségeket.
Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus): Autoinflammatio és autoinflammatorikus kórképek

Tárgyszavak:

Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
természetes immunitás
autoinflammatio
autoinflammatoricus betegségek
inflammasomopathiák
interferonopathiák
NFB
immundeficientiák

Megjelenés:

Orvosi Hetilap. - 165 : 18 (2024), p. 683-697. -

További szerzők:

Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Benkő Szilvia (1973-) (molekuláris biológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)

Internet cím:

DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat

Lásd még:

Egyéb kapcsolat (1)

Borító:

Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM086469
035-os BibID:	(scopus)85087471854 (wos)000548275200002
Első szerző:	Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:	Onkoreumatológia : a daganatos és mozgásszervi kórképek összefüggései / Szekanecz Zoltán, Gomez Izabella, Soós Boglárka, Bodoki Levente, Szamosi Szilvia, András Csilla, Juhász Balázs, Váróczy László, Antal-Szalmás Péter, Szodoray Péter, Bittner Nóra, Árkosy Péter, Illés Árpád, Szűcs Gabriella, Dankó Katalin, Bender Tamás, Tamási László, Szekanecz Éva
Dátum:	2020
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	Az onkoreumatológia a daganatképződés és a reumatológiai kórképek kapcsolatát jelenti. Számos összefüggés van a két orvosi szakterület között. Ezek egy része a reumatológiai kórképben szenvedő betegben jelentkező daganatokat, a másik fele pedig a daganatos betegen fellépő mozgásszervi jelenségeket foglalja magában. Az előbbi csoport keretében a reumatológiai betegségekben jelentkező szekunder tumorokat, a tumorasszociált antigének reumatológiai szerepét, a mozgásszervi betegségek kezelésére használt hagyományos és célzott terápiák esetleges onkogenitását és a korábban vagy jelenleg daganatos, mozgásszervi betegek fizioterápiáját tárgyaljuk. A másik nagy csoport magában foglalja a paraneoplasiás szindrómákat, az onkológiai kezelések (kemoterápia és immunterápia) lehetséges autoimmun-reumatológiai mellékhatásait, a hormondeprivatiós kezelés csonthatásait és a mozgásszervrendszer primer és szekunder daganatait
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 161 : 28 (2020), p. 1151-1165. -
További szerzők:	Gomez Izabella (1981-) (orvos) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Bodoki Levente (1986-) (PhD hallgató) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) András Csilla (1961-) (onkológus szakorvos) Juhász Balázs (1973-) (orvos, onkológus) Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Bittner Nóra (1963-) (orvos) Árkosy Péter (1962-) (általános sebész, mellkassebész) Illés Árpád (1959-) (belgyógyász, haematológus, onkológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bender Tamás Tamási László Szekanecz Éva (1968-) (onkológus szakorvos)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.24.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP GINOP-2.3.2-15-2016-00015 GINOP
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM046732
Első szerző:	Szűcs Gabriella (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Cím:	Plazmaferezis-kezelés szisztémás sclerosisban = Plasmapheresis therapy in systemic sclerosis / Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia, Aleksza Magdolna, Veres Katalin, Soltész Pál
Dátum:	2003
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 144 : 45 (2003), p. 2213-2217. -
További szerzők:	Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Aleksza Magdolna Veres Katalin (1971-) (orvos) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: