CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM122611
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A mentális egészség megőrzése a rendvédelem területén / Ambrusz Aliz; Malét-Szabó Erika
Dátum:2024
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:A haza szolgálata és a rend védelme speciális munkaterhelést jelent. A rend©ori hivatás körében a munkahe - lyi stressz igen magas, melynek okai mind szervezeti, mind egyéni szinten keresend©ok. Az er©osen hierarchizált szervezet a beszabályozottságával és a tekintély - elv©uségével nehézzé teszi az egyenruhások munkavégzését a vezet©oi és a beosztotti állományban. A mindennapi feladatellátás során a b©uncselekmények, a b©unüldözés, a közrend- és közlekedésbiztonság fenntartása speciális személyi, tárgyi és természeti körülményei fokozott mérték©u stresszhatást eredményeznek. A munka azonban nem csak a megélhetésünket biztosíthatja, hanem képes értelmet és célt adni az ember életének, tartalmat a mindennapjainak, jelentheti az identitást, az önbecsülést, a szociális támogatást. A rendvédelem területén dolgozók egészségének meg©orzése komplex rendszerként jelenik meg napjainkban. Történetiségében igen gazdag szemléletváltásokon átível©o az út, mely a mai egészségvédelmet szolgálja. E rendszer elemei lehet©oséget adnak arra, hogy az egyén képességeit, készségeit kamatoztatni tudja, megélve kompetenciáját, fejl©odését. 2020-ban bevezetett Kétlépcs©os Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (KLIR) a 2/2021. (I. 14.) BM rendelettel kiegészülve adja a jelenlegi egészségfejlesztési tevékenység alapját. A lelki egészség meg©orzéséhez mind rendszer-, mind egyéni szint©u munkahelyi egészségpszichológiai tevékenység társul. Az el©oadásban bemutatjuk, hogy a különféle területeken hogyan valósul meg a lelki egészség védelme, illetve a munkahelyhez vagy a magánélethez kapcsolódó normatív és akcidentális krízisek megoldására milyen területek állíthatók hadrendbe. Ismertetjük a legf©obb szervezeti szint©u változásokat, és az egyéni lehet©oségeket a lelki egészség meg©orzésének érdekében. Bemutatjuk, hogy helyi szinten hogyan valósulnak meg azok az egészségfejlesztési tevékenységek (gyógyító team m©uködése, egészségmeg©orz©o tevékenységek támogatása, különféle kompetenciák fejlesztésének lehet©oségei), melyek hozzájárulnak a mentális egészség meg©orzéséhez.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 39 : Suppl. 1. (2024), p. 45. -
További szerzők:Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM122610
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Health Behaviour of Police Officers in Relation to Hypertension. Observations from a Hungarian County / Aliz Ambrusz, Zsuzsanna Borbély, Erika Malét-Szabó
Dátum:2024
ISSN:1221-8111
Megjegyzések:Purpose: The aim of this study is to assess the health behavior of those who are treated for high blood pressure among law enforcement officers, compared to those who are not under treatment for high blood pressure. Methodology: In Hungary, a cross-sectional survey was carried out among those serving in the County of Szabolcs-Szatmár-Bereg. This is the publication of partial results of a study carried out in the framework of a comprehensive health behavior survey. Findings: The number of items in the sample is 1,719. 11.40% were treated for hypertension. There is a significant difference in gender (?2= 3.979; p=0.047). The highest proportion of people with hypertension is among those with a secondary school leaving certificate (18.8%). The lowest prevalence is among university graduates (9.1%). Education level is significantly associated with hypertension (?2=17.013; p=0.004). There is a very strong significant association between length of time in service and hypertension (?2=83.204; p= 0.000). The proportion of people with hypertension increases steadily with the length of service. No significant differences were found for work schedule, smoking, alcohol consumption or physical activity. When examining the relationship between social support and hypertension, there is a significant difference between grandparent support and parent support (p=0.002; p=0.012). Those treated for hypertension can count on less parental or grandparental support. Non-hypertensives have higher personal health awareness (p=0001), as well as higher self-assessment of health (p=0.000). They are more motivated to avoid unhealthiness (p=0.002) and to maintain their health (p=0.009). They feel in better health (p=0.000) and are confident that this will be maintained in the future (p=0.000). Health concern is higher among hypertension patients (p=0.045). Both internal and external health control scores are higher (p=0.000; P=0.001) as is health anxiety (p=0.000). Value: The prevalence of hypertension increases with age, so it is of paramount importance that appropriate health promotion programmes help law-enforcement workers to maintain their health.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
high blood pressure
law enforcement
health behavior
health promotion
Megjelenés:Studia Universitatis Babes-Bolyai Psychologia-Paedagogia. - 69 : 1 (2024), p. 227-255. -
További szerzők:Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM120784
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Idősödő rendvédelem / Ambrusz, Alíz; Borbély, Zsuzsanna; Malét-Szabó, Erika
Dátum:2021
ISSN:2062-3682 2062-3690
Megjegyzések:A 2011.évi CLXVII. törvény alapján a rendvédelemben megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, mely azzal járt, hogy azóta az állomány idősödik. Egy 2020-ban induló kutatás azt a célt tűzte ki, hogy felmérje a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak az egészségmagatartását, egészségtudatosságát, mivel szeretnénk látni azokat a területeket, amelyek megfelelő egészségfejlesztési stratégiával biztosítják a "jóllét" állapotát, az idősödő korosztály számára pedig hozzájárulnak a sikeres öregedés folyamatához. Jelen előadás az áthajlás korúak (50-60 év) egészségmagatartásáról szól.Módszer:A vizsgálati mintába a 2020-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság aktívan dolgozó állományának azon tagjai kerültek be, akiknek ez évben volt esedékes kötelező időszakos alkalmasságvizsgálata. E vizsgálat során vettük fel a kérdőívet, amely időben lefedte a COVID-19 járvány első évét. A vizsgálat 2020 márciusától tartott, addig, amíg a járványügyi helyzet lehetővé tette a személyes megjelenéssel együtt járó alkalmasságvizsgálatokat. A vizsgálat során a kiosztásra került 892 kérdőívből 783 bizonyult legalább részben hasznosíthatónak. A kérdőív kitöltése körülbelül 20 percet vett igénybe. A kérdőív csomag főbb 56elemei a demográfiai adatokon túl, az egészségkockázati és az egészségvédő magatartásformák felmérése, az egészségi állapot szubjektív értékelése, az élettel való elégedettség és a boldogság megítélése. Eredmények:A minta közel 7%-a 50 év feletti korosztályba tartozik. Ezen korosztály körében az egyik kiemelendő egészségkárosító magatartás a dohányzás, mely a minta 28%-ban jelentkezett aktív dohányzásként, míg 25% korábban dohányzott, de azóta már leszokott. A rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel 92%-os. Az eredmények alapján alapvetően elmondható, hogy életmódjuk nem mozgásszegény, viszonylag kevés testi tünet jelentkezik e korosztályban. Az élettel való elégedettségük jó, boldognak mondják magukat. Az eredmények arra a következtetésre vezetnek, hogy az áthajlás korúak korosztályába tartozók megfelelő egészségi állapotnak örvendenek. Egészségmagatartási szokásaik tendenciája jó, de például az étkezés területén fontos lenne az egészségtudatosságuk fejlesztése. A jó életminőség megőrzése, a testi-lelki jóllét állapotának megtartása jó irány a sikeres öregedés eléréséhez.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
rendvédelem
egészségmagatartás
idősödés
áthajlás korúak
Megjelenés:Magyar gerontológia. - 13 (2021), p. 55-56. -
További szerzők:Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM120782
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A jelen lehetőségei és kihívásai az egészségfejlesztés / Ambrusz Aliz, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
Megjegyzések:A rendôrség a magyarországi és az európai uniós elvárásoknak megfelelôen részt vesz az egészség értékként való közvetítésében. 2017-ben készült el "A Rendôrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programja 2017-2021" (Élet-Erô-Egészség Program), melynek folytatása az Élet-Erô-Egészség Program 2022-2026. A rendôrségi egészségmegôrzési tevékenység fôszereplôi között az orvosi apparátus, a pszichológusok és a munkavédelmi megbízottak vannak. Ezen igen komplex rendszer nemcsak az egyénre helyezi a hangsúlyt, hanem figyelmet fordít arra is, hogy a munkakörnyezet egyre jobb színvonalú biztosításával hozzájáruljon az egészségmegôrzéséhez. A foglalkozásegészségügyi, háziorvosi és a fogorvosi ellátásban dolgozók aktívan részt vesznek a gyógyító munkában is. A pszichológusok az alkalmasság megítélésén túl a mentálhigiénés tevékenységet is végeznek. A rendvédelemben 2011-ben megszûnt a korkedvezményes nyugdíj, mely hosszú távon azt eredményezi, hogy a rendvédelemben dolgozók átlagéletkora nô, így új korosztály jelent meg az aktív dolgozói körben. Az egészségfejlesztésnek is másként kell megszólítani a különféle generációkat. A munkaterhelés folyamatos növekedésével a fizikai- és a mentális egészség megôrzése is egyre nagyobb odafigyelést igényel. Az elmúlt években a COVID-19 járvány súlyos terheket tett a rendvédelmi dolgozók vállára. Az egészségfejlesztési program elemei a lehetôségekhez mérten alkalmazkodtak az elmúlt évek kihívásaihoz és a technikai fejlôdés elônyeit felhasználva biztosították az elérhetôségüket. A vezetôi hozzáállás és a megfelelô team munka valószínûleg még ilyen nehezített körülmények között is jelentôsen növeli az egészségfejlesztés hatékonyságát.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Hogyan építsünk hidakat? Kérdések, kihívások, megoldások a pszichiátriában. A Magyar Pszichiátriai Társaság XXV. Vándorgyűlése. Absztrakt-kötet. - p. 54-54. -
További szerzők:Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM120780
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A Rendvédelem hivatásos állományának egészségmagatartási szokásait feltérlképező Prevenciós kérdőív tapasztalati / Ambrusz Aliz, Hajdú Nóra, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
Megjegyzések:A Rendvédelemben az utóbbi időszakban kiemelten fontossá vált az állomány egészségének megőrzése. A nemzetközi és a népegészségügyi programokkal összhangban 2017-ben lett jóváhagyva a Rendőrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programja, melyet az Élet-ErőEgészség Program 2022-2026 követett. E programok célja, az egészségkárosító hatások megelőzése, a fokozott fizikai- és pszichés igénybevétel kompenzálása tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal. A 45/2020. (XII. 16) BM rendelettel bevezetésre került a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer, mely más elemekkel nyújt támogatást az egészségfejlesztés területén. A két rendszer együttes megvalósulása lehetővé teszi, hogy egyéni és szervezeti szintet is érintő komplex egészségfejlesztési tevékenység rendszer alakuljon ki. 2021-től az egészségi alkalmasságvizsgálatok részét képezi a Prevenciós kérdőív. E kérdőív adatainak elemzésével a Rendvédelem hivatásos állományú tagjainak az egészségmagatartási szokásait térképezhetjük fel. Az eredmények összesítése az állomány egészségfejlesztési programjainak a továbbfejlesztését támogatja. A prevenciós kérdőív a káros egészségmagatartási szokások mellett az egészséget megőrző, az egészséges életmódot preferáló tevékenységeket is áttekinti. A munkaés a szabadidőre, alvásproblémák felmérésére irányuló kérdések mellett, kitér az egészségi állapot szubjektív megítélésére. Az előadás során a Prevenciós kérdőívnek az egészségfejlesztési beavatkozások során nyújtott szerepe kerül bemutatásra, valamint hogy hogyan hasznosíthatóak az eddig szerzett tapasztalatok.
ISBN:978-963-490-475-5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
rendvédelem
egészségfejlesztés
Élet-Erő-Egészség Program
Megjelenés:XIV. Nemzetközi nyíregyházi doktorandusz és posztdoktori konferencia : Absztraktkötet / szerk. Rusinné Fedor Anita, Tóth Dalma, Zakor-Broda Rita. - p. 67. -
További szerzők:Hajdú Nóra Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM120779
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Társas támasz a nyugdíj előtt álló rendőrök körében / Ambrusz Aliz, Batizi Orsolya, Borbély Zsuzsanna, Malét-Szabó Erika
Dátum:2023
ISSN:2062-3682 2062-3690
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a rendvédelemben dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az idősödő rendőrök hosszabb munkaképességének megőrzése, a jó egészségi állapotuk egyéni, rendvédelmi és társadalmi érdek. A Rendőrség kiemelt figyelmet fordít az Élet-Erő-Egészség Program keretében egészségfejlesztésre. A különböző szervezeti szinteken zajló változások igyekeznek meghonosítani egy támogató munkahelyi kultúrát, biztosítva az alapvető cél és feladatrendszer teljesítését. Az egyéni szinteken történő intervenciók a prevenciós területeket támogatják (Tánczos és mtsai, 2021; Ambrusz, Petlyánszki, és Malét-Szabó, 2022). Az áthajlás korúak számára több területen biztosít a program lehetőséget az egészség megőrzésére, az aktív idősödés kultúrájának kiépítődésére. (Ambrusz, és Malét-Szabó, 2022). A sikeres munkahelyi öregedés 5 faktorát nevezte meg Robson (2006). Ezen öt faktor: alkalmazkodás és egészség, pozitív kapcsolatok, szakmai fejlődés, személyes biztonság, egyéni célok fenntartása. 124 Jelen előadásunkban a társas támasz kerül a középpontba, feltérképezve a rendvédelemben dolgozó 50 év fölöttiek társas támogatottságát mind a munkahelyen, mind a civil életben. A társas támasz a munkahelyi hatékonyság növelésén túl fontos az egészség megőrzésében (Ocsovszky és mtsai, 2020), így kiemelt figyelmet érdemel. Kutatás Kutatásunk 2020-ba kezdődött és 2022-ben zárult. Alapvető célként tűztük ki, hogy a felmérjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos tagjainak az egészégtudatosságát, egészségmagatartását. A 2020-22 vizsgálati terminusban a kitöltési hajlandóság magas volt, így 1726 kérdőív részben, vagy teljes egészében felhasználható az adatok elemzésére. Az 50 év fölöttiek a minta kb. 10%- ában, 176 fővel vannak jelen. A társas támasz a rendvédelemben nem pusztán a munkahelyi kapcsolatokat jelenti. Kérdésként fogalmazzuk meg, hogy a bajtársiasság a civil lakosság számadataihoz képest hogyan jelenik meg ebben a populációban. A rendvédelemben dolgozók fokozott fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve. A munkaköri feladatok elvégzésével járó stressz magas és igen eltérő a civil lakossághoz képest. (Szabó, 2008; Borbély, 2021) Az idősebb korosztály egészségmagatartási szokásainak a tendenciája alapvetően jó (Ambrusz, Borbély, és Malét-Szabó 2021), mely a jó életminőség hosszútávú megőrzésének alapja. A társas támasz a munkahelyi stressz megelőzésében és kezelésében is nagy szerepet vállal. Az idősebbek számára mind a munkahelyből, mind a magánéletből fakadó stressz, mind pedig a közelgő nyugdíj okozta stressz kezelésében igen fontos tényező. Így az áthajlás korúak egészségmutatóinak szempontjából is nagyon fontos tényező.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
rendvédelem
áthajlás korúak
egészégfejlesztés
társas támasz
Megjelenés:Magyar gerontológia. - 15 (2023), p. 123-125. -
További szerzők:Batizi Orsolya (1985-) (pszichiáter szakorvos) Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM120778
035-os BibID:(Scopus)85190795010 (WoS)001223073500003
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében / Ambrusz, Aliz; Németh, Ferenc; Borbély, Zsuzsanna; Malét-Szabó, Erika
Dátum:2024
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése. Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12; nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök 32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak mondható (Kruskal?Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61). Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat. Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását segítő intervenciókat.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
dohányzás
iskolai végzettség
korcsoport
dohányzás prevalenciája
szubjektív egészségi állapot
rendvédelem
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 165 : 15 (2024), p. 584-594. -
További szerzők:Németh Ferenc Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM108909
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Az áthajlás korúak egészségmegőrzési lehetőségei a Rendvédelemben / Ambrusz Aliz, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
ISSN:2062-3682 2062-3690
Megjegyzések:A korkedvezményes nyugdíj megszűnésével a Rendvédelemben dolgozó hivatásos állományúak átlagéletkora fokozatosan emelkedik. Az állomány egészségének megőrzése, az egészségkárosító hatások megelőzése, a kedvezőtlen tényezők tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal való kompenzálása kiemelten fontos. Az előadás célja, hogy bemutassa a Rendvédelem munkahelyi egészségfejlesztési programját, és ismertesse az 50 év fölöttiek számára nyújtott lehetőségeket. A Rendvédelemben az utóbbi pár évtizedben egyre inkább előtérbe került az állomány testi és lelki egészségének megőrzése. 1996-ban fogalmazódott meg törvényi szinten, hogy a hivatásos állomány tagjainak meg kell felelnie a beosztásának, életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A mentálhigiénés gondozás, a mentális jóllét is előtérbe került, majd egy komplex egészség-megőrzési és egészségfejlesztési program fogalmazódott meg. A Rendőrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programjai (Tánczos et al., 2021) összhangban a népegészségügyi programokkal, keretbe foglalják, és magasabb szintre emelik az állomány egészségéről való gondoskodást. Segal (1999) átfogó munkahelyi egészségfejlesztési programja, az egyéni, a szervezeti és az egyén és szervezet találkozására irányuló megközelítésmódot is magában foglalja. Ezen programra alapozva kerül bemutatásra a Rendőrség Egészségfejlesztési Programja a Malét-Szabó Tevékenységi Alapmodell (2015) rendszerében. Ami egyéni megközelítést jelent a sport és egészséges életmódot támogató programjaitól kezdve, a közegészségügyi, járványügyi intézkedéseken át, egészen a szervezeti működést támogató programokig. Az 50 év felettiek tudása és tapasztalata elengedhetetlen a fiatalabb generációk szakmai gyakorlati készségének fejlesztésében, a Rendvédelem értékeinek megtartásában, és a motivációjuk növelésében. Mind szervezeti szinten, mind egyéni szinten fontos e korosztály életminőségének, jóllétének megtartása, így több területen van lehetőség az egészség megőrzésére, és arra, hogy az aktív idősödés kultúrája kiépítődjön. Lehetőség van a tudás naprakészen tartását és szakmai kihívásokat biztosító programokban való részvételre (kompetencia fejlesztés, online tréningek, mentor program). A Rendőrség egészségmegőrzési tevékenységének főszereplői között az orvosi apparátus, a pszichológusok, a munkavédelmi megbízottak vannak, így az elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció egyénre szabottan is megjelenik az egészségügyi ellátás és az egészséges életmódot támogató programokban. A Rendvédelem számára kiemelten fontos az egészségmegőrzés lehetőségeinek biztosítása, a jóllét érzésének fenntartása.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Gerontológia. - 14 : Klsz. (2022), p. 58-60. -
További szerzők:Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM108877
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:A kiégés vizsgálata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állománya körében / Ambrusz Alíz, Borbély Zsuzsanna, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
ISSN:2062-9494 2677-1632
Megjegyzések:Cél: A kiégés sokat kutatott terület, hiszen a munka hatékonyságát csökkenti, a fluktuációt növeli, az egyén egészségi állapotát veszélyezteti. Jelen cikkünkben a fókuszt a rendvédelemben dolgozókra helyezzük. E területen végzett kiégéssel kapcsolatos kutatási eredményeinket ismertetjük, összevetve a szociodemográfiai adatokkal, a szubjektív egészségi állapottal és a mozgással. Módszertan: Kutatásunk során egy kérdőívet állítottunk össze, mely tartalmazza a szolgálati helyet, a munkaidőt, az állományban eltöltött időt, a kiégés felmérését célzó kérdőívet, valamint szubjektív egészségi állapotra vonatkozó skálát, és felmértük a testmozgást. A Maslach Kiégés Kérdőív segítségével mértük föl a kiégés szintjét. A kérdőívet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó hivatásos állomány körében vettük fel, összesen 783 fővel. Megállapítások: Magas érzelmi kimerültség az állomány 4,6%-nál található. A deperszonalizáció magas foka 6%-ban jelentkezik, míg ehhez képest az állomány mintegy 30%-a mutat kimagasló értéket a személyes teljesítmény csökkenésben. A nemek szerinti összehasonlítás esetében a mintában az érzelmi kimerülés területén mutatkozott statisztikailag is jelentős eltérés a férfiak és a nők között ? a nők jellemzően magasabb szintű érzelmi kimerültségről számoltak be férfi kollégáikhoz képest Szignifikáns együttjárás tapasztalható a rendszeres mozgás és deperszonalizáció és a személyes teljesítménycsökkenés alacsonyabb szintjével. Érték: E cikk elősegítheti, hogy középpontba helyeződjön a rendvédelemben dolgozók mentális egészsége, hiszen a kiégés az egyik legjelentősebb megbetegítő faktor.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Belügyi Szemle. - 70 : 12 (2022), p. 2569-2589. -
További szerzők:Borbély Zsuzsanna Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM108878
Első szerző:Ambrusz Aliz (klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Egészségfejlesztés és egészségvédelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állományában / Ambrusz Aliz, Petlyánszki Gábor, Malét-Szabó Erika
Dátum:2022
ISSN:2062-9494 2677-1632
Megjegyzések:Absztrakt Cél: A cikk vonatkozó elméleti bevezető után áttekintést ad arról, hogy az elmúlt években miként valósultak meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állománya körében az egészségfejlesztési és egészségvédelmi törekvések. Bemutatásra kerül, a gyakorlatban hogyan tud itt, a végeken megvalósulni az a viszonyulás, hogy az emberi egészség érték, melyet megbecsülni, értékelni kell. Módszertan: Rövid áttekintést adunk arról, hogy milyen történeti, elméleti háttere van az egészségfejlesztési tevékenységnek általában, illetve a rendőrség vonatkozásában. Ezt követően áttérünk a jelenleg megvalósult programjaink bemutatására. Megállapítások: Az egészségfejlesztés rendszerszintű áttekintése fontos egy megfelelő egészségterv kidolgozásához és végrehajtásához. Ezt szolgálja, hogy Malét-Szabó tevékenységi alapmodelljének keretrendszerébe ágyazottan jelenítjük meg az országos, illetve a helyi szintű egészségfejlesztési tevékenységet. Érték: Tanulmányunk rávilágít arra, hogyan lehet egy egyedi és komplex egészségfejlesztési rendszert megvalósítani a személyes, szervezeti és környezeti tényezők összehangolásával.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Belügyi Szemle. - 70 : 7 (2022), p. 1507-1527. -
További szerzők:Petlyánszki Gábor Malét-Szabó Erika (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.