CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087587
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:A primer biliaris cholangitis (PBC) diagnosztikája és kezelése : az Európai Májkutató Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója nyomán / Balogh Boglárka, Pályu Eszter, Villám Bence, Sipeki Nóra, Vitális Zsuzsanna, Kovács György, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholestaticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia elvégzése a diagnózis felállításához ritka esetektől eltekintve nem szükséges. Az AMA-pozitivitás önmagában normál májenzimértékek esetén nem elégséges a PBC diagnózisának felállításához. A PBC a betegekre mind a májbetegség progressziója (májcirrózis kialakulása), mind pedig tünetei révén (cholestaticus viszketés, sicca komplex, fáradtság) hatással van. A betegség klinikai megjelenése és lefolyása különböző lehet, ezért a betegek személyre szabott kezelésének és gondozásának biztosítása fontos élethosszig tartóan. A kezelés és a gondozás célja a végstádiumú májbetegség kialakulásának megelőzése és az ezzel összefüggő tünetek enyhítése. Az elsővonalbeli kezelésre az urzodeoxikólsav (UDCA) javasolt. Az orális obetikólsav- (OCA) kezelést feltételesen jóváhagyták PBC-betegek kezelésére, UDCA-val kombinációban azon esetekre, akik nem megfelelően reagálnak az UDCA-ra, vagy monoterápiaként azon betegekben, akiknél UDCA-intolerancia észlelhető. Magyarországon társadalombiztosítási keretek között nem elérhető. A betegek májtranszplantációs előkészítése szükséges, ha a májcirrózis szövődményei alakulnak ki, vagy ha a betegség progrediál, mint pl. folyamatosan emelkedett bilirubinérték vagy MELD-pontszám >15, vagy súlyos, kezelésre nem reagáló viszketés jelentkezik. Minden PBC-s betegnél figyelembe kell venni, hogy fokozott osteoporosis kockázat állhat fenn, ezért ennek szűrése és kezelése szükséges. Jelen összefoglaló az EASL klinikai gyakorlati útmutatója nyomán ismerteti a PBC-s betegek ellátásának strukturált, élethosszig tartó és egyéni megközelítését, amely keretet nyújt az ellátó hepatológusnak a diagnózis felállításához, a hatékony kezeléséhez és gondozásához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 2 (2020), p. 124-146. -
További szerzők:Pályu Eszter (1983-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Villám Bence Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM084085
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózata (ERN RARE-LIVER) : a betegellátást segítő Klinikai Betegadat Kezelő Rendszer (Clinical Patient Management System, CPMS) / Balogh Boglárka, István Tornai, Pfliegler György, Gustav Buescher, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A ritka betegségek hatékonyabb és gazdaságosabb el- látására az Európai Unió (EU) 2017-ben referenciaháló- zatokat (European Reference Networks; ERNs; magyarul rövidítve: ERH-k) hozott létre. Az ERN RARE-LIVER célja, hogy a ritka májbetegségben szenvedő gyermekek és felnőttek részére egyenlőbb hozzáférést biztosítson a mielőbbi pontos diagnózishoz és a leg- jobb egészségügyi ellátáshoz, másrészt pedig, hogy Európa szerte javítsa az ellátás színvonalát. A CPMS egy olyan innovatív informatikai platform, amely megfelelő felületet biztosít a virtuális konzíliumok lebonyolításához. Magyarországon a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ az egyetlen ERN Ritka Májbetegség centrum. Célul tűztük ki a ritka májbetegségben szenvedő betegek gyorsabb és pontosabb diagnózisának felállítását és ellátásuk országos szintű javítását és egységesítését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
májbetegség
ERN
CPMS
protokoll
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 1 (2020), p. 10-17. -
További szerzők:Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Pfliegler György (1949-) (belgyógyász, hematológus, labor szakorvos) Buescher, Gustav Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-4
ÚNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM089514
Első szerző:Földi Ildikó (orvos)
Cím:Extracorporalis immunmoduláns kezelések alkalmazása akut gasztroenterológiai kórképekben = The use of extracorporal immunomodulatory treatments in acute gastroenterological disorders / Földi Ildikó, Dávida László, Tornai István, Palatka Károly, Papp Mária, Altorjay István, Balla József, Székely Borbála, Husi Kata, Kerekes György
Dátum:2019
ISSN:2415-9107
Megjegyzések:Összefoglalás Az akut, életet veszélyeztető gasztroenterológiai kórképek közül a súlyos akut pancreatitis és az akut májelégtelenség magas mortalitású kórképek, kezelésük napjainkban is kihívást jelent. Mindkét kórkép esetén jelentős sejtkárosodás jön létre, ezen felül a gyakran társuló infekció is túlzott immunválaszt, ?citokinvihart" eredményezhet, amelynek kontrollálására a gyógyszeres próbálkozások nem jelentettek kellő hatékonyságú megoldást, ezért az extracorporalis technikák kerültek előtérbe. A citokin-adszorberek közül a CytoSorb alkalmazásával van jelenleg világszerte a legtöbb tapasztalat, amely kombinálható egyéb extracorporalis szervpótló kezelésekkel is. Két esetünk kapcsán szeretnénk bemutatni a jelenlegi terápiás lehetőségeinket, illetve tapasztalatainkat. A szervezetet érintő káros hatások (pl. infekció, toxinok, trauma, autoimmun folyamatok) a sejtekből felszabaduló DAMP-ok, illetve a kórokozók által prezentált PAMP-ok révén az innate immunrendszer gyors aktivációját eredményezik, ami citokinek termelődéséhez és szisztémás gyulladás (SIRS) kialakulásához vezet. A koordinált citokinszekréció szükséges a gazdaszervezet megfelelő immunválaszának felépítéséhez és a kiváltó trigger megszűnését követően annak terminálásához. A pro-(pl. IL-1, IL-6, TNF-a) és antiinflammatorikus (pl. IL-4, IL-10) citokinek arányának felborulása, az immunválasz diszregulációja, citokinvihart eredményezhet, ami életet veszélyeztető hiperinflammációval jár. Ezáltal a kezdetben lokális gyulladás szisztémássá válhat és többszervi elégtelenséget (MODS), majd halált okozhat (1, 2).
taa, km
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle. - 5 : 3 (2019), p. 149-152. -
További szerzők:Dávida László (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Palatka Károly (1961-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus) Székely Borbála Husi Kata (1987-) (hematológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM132310
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:A hepatitis C-vírus-fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása : Magyar konszenzusajánlás / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Kiss András, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Pár Gabriella, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Schuller János, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2021
ISSN:2415-9107
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus-(HCV-) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzus ajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában a vírusszaporodás kimutatása. Az interferon-alapú kombinációkat nem alkalmazzuk, a kezelés az elérhető és megfelelő interferonmentes és preferáltan ribavirinmentes kombinációk valamelyikével végzendő. Ezek a diagnosztizált betegek döntő többsége számára rendelkezésre állnak. A kezelés be vonás sorrendjét a fibrózis stádiumán és egyéb (epidemiológiai, foglalkozás-egészségügyi stb.) szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg ? de valamennyi fertőzött mielőbbi kivizsgálása és kezelésbe vonása indokolt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
direkt ható antivirális szer
genotípus
hepatitis C-vírus
interferon
májrák
májzsugor
poli merázgátló
proteázgátló
replikációskomplex-gátló
vírushepatitis
Megjelenés:Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle. - 7 : 1 (2021), p. 7-21. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Kiss András Lengyel Gabriella Pár Alajos Pár Gabriella Péter Zoltán Rókusz László Schneider Ferenc Schuller János Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM076600
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Hepatitis C-vírus fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzusajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás kimutatásán alapul. A kezelés a korszerű interferon (IFN)-mentes kombinációk valamelyikével végzendő, amelyek 2018-ra a diagnosztizált betegek döntő többsége számára elérhetővé váltak. A korábban használt pegilált-interferon (PegIFN) plusz ribavirin (RBV) kombináció csak kivételesen alkalmazható. A kezelésbevonás sorrendjét a fibrosis stádiumán és egyéb ? köztük epidemiológiai ? szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 71-86. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM108006
Első szerző:Kováts Patrícia
Cím:Autoimmun hepatitisz diagnosztikája és kezelése / Kováts Patrícia, Sipeki Nóra, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2023
Megjegyzések:ABSZTRAKT Az autoimmun hepatitisz (AIH) egy ritka, ismeretlen eredetű, immun-mediált, krónikus gyulladással járó májbetegség, melyet az emelkedett szérum transzamináz szintek és a globulin szaporulat (immunglobulin G/gammaglobulin), a keringő autoantitestek jelenléte és a jellegzetes májszövettani eltérések, mint limfoplazmocitás infiltrátum interface hepatitisszel, jellemeznek. A betegség változatos megjelenési formája miatt a diagnózis felállítása nehéz. Az AIH a betegek jelentős részében életre szóló kezelést igényel. A kezelés célja pedig a májbetegség progressziójának megakadályozása (dekompenzált májcirrózis kialakulása) és májátültetés szükségességének elkerülhetősége. Az AIH kezelése és gondozása sokszor jelent szakmai kihívást a kezelőorvos számára és egyénre szabott megközelítést igényel. A gyógyszeres terápia sarokköve a remisszió indukciójára szolgáló szteroid kezelés, majd pedig a remisszió fenntartására az azathioprin kezelés beépítése. Ez a standard kezelés az esetek jelentős részében hatékony, a célja pedig a teljes biokémiai remisszió elérése, amelyet a transzamináz szintek és az IgG együttes normalizálódása jellemeznek. Az alkalmazott terápiák nem mentesek a mellékhatásoktól, ezért a kezelés indítása után mind a klinikai tünetek, mind pedig a laboratóriumi eredmények szoros követése javasolt. A standard terápia esetén kialakuló intolerancia (10%) vagy a terápiás válasz hiánya (15%) másod- vagy akár harmadvonalbeli kezelést is szükségessé tehet, egyéb immunszupresszív szerek alkalmazásával. Ezekre vonatkozóan az iránymutatások kevésbé jól meghatározottak és jelentősek a különbségek a klinikai gyakorlatban. Amennyiben a diagnózis felállítása során bizonytalanság merül fel, vagy ha a betegség a standard kezelésre nem reagál megfelelően, vagy egyéb okok miatt a beteg nehezen kezelhető, mindenképpen javasolt a korai kapcsolatfelvétel és szakmai konzultáció szakértői központtal. A Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózatának (ERN RARE-LIVER) keretein belül nemzetközi szakértői panel bevonására is sor kerülhet távkonzultációs rendszer (CPMS) használatával.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 9 : 1 (2023), p. 2-17. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM069062
Első szerző:Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:PREDICT (Predicting Acute-on- Chronic Liver Failure in Cirrhosis) multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmány : EASL-CLIF Consortium, 2017-2018 / Papp Mária, Tornai Tamas, Vitalis Zsuzsanna, Tornai István, Sipeki Nóra, Balogh Boglárka, Antal-Szalmas Peter, Jonel Trebica
Dátum:2017
Megjegyzések:Az EASL-CLIF Consortium (European Association for the Study of the Liver-Chronic Failure Consortium) egy multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmányt tervezett (PREDICT, Predicting Acute-on-Chronic Liver Failure in Cirrhosis Study), amelyben a Debreceni Egyetem Gasztroenterológia Tanszéke akkreditált hepatológiai centrumként részt vesz. A tanulmány célja, hogy májcirrózisos betegek zajló akut dekompenzációs (AD) epizódja során ACLF-szindróma (?acute-on-chronic liver failure") kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegcsoportot 3 hónapon keresztül vizsgálja, majd egy éven át kövesse. Ez egyrészt olyan klinikai, laboratóriumi és patofiziológiai tényezők feltárását teszi lehetővé, amelyek előrejelezhetik a szindróma kialakulását valamint annak kórlefolyását. Másrészről azonosítani tudja azokat a patogenetikai folyamatokat, amelyek az ACLF kialakulásában és progressziójában jelentős szerepet játszanak. A PREDICT-tanulmány keretein belül zajló kiegészítő tanulmányok különféle szerológiai, genetikai, epigenetikai tényezők, valamint a mikrobiom változásának jelentőségét vizsgálják az ACLF-szindróma patogenezisében. Hepatológiai kutatócsoportunk saját pályázatot is nyert, amelynek során vizsgálni tervezzük, hogy az ACLF kialakulásának kritikus időszakában már jelenlévő és eltérő súlyosságú bélbarrier károsodás szerepet játszik-e a szindróma patogenezisében és kórlefolyásában. A PREDICT-tanulmány eredményei a jövőben elősegíthetik az ACLF kialakulásának előrejelezhetőségét, annak esetleges megelőzését és hatékony, új kezelési eljárások kifejlesztését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology 3 : 2 (2017), p. 151-154. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Balogh Boglárka (1993-) (belgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Trebica, Jonel
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM135382
Első szerző:Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:A Wilson-kór korszerű diagnosztikája és kezelése / Tornai István
Dátum:2026
ISSN:2415-9107
Megjegyzések:A Wilson-kór a rézanyagcsere autoszomális recesszív módon öröklődő betegsége, amely a máj, az idegrendszer és egyéb szervek súlyos károsodását eredményezi. A diagnózist a klinikai tünetek, a biokémiai laboreredmények, a vizeletből történő rézmeghatározás, a máj szövettani vizsgálata és a genetikai eredmények alapján lehet megállapítani. Az ezek összesítéséből alkotott lipcsei pontrendszer alapján kezdhető meg a legtöbb beteg kezelése. Az esetek legnagyobb részében az élethosszig tartó farmakoterápiával a betegek hatékonyan kezelhetők. A kezelés célja a réz csökkentése a vérben és a szervekben, amire a kelátorok (D-penicillamin vagy trientin), illetve a cinksók alkalmazhatók. A kezelés monitorozása elengedhetetlen, követni kell a tünetek, a laboreredmények javulását, a kezeléshez történő adherenciát, az esetleges mellékhatásokat, és fel lehet mérni a gyógyszeres terápia módosításának szükségességét is. A legsúlyosabb klinikai megjelenés az akut májelégtelenség, amely a gyógyszeres kezelésre ritkán reagál és csak a májtranszplantáció segít, de az végleges gyógyulást eredményez. A klinikai megjelenés másik súlyos és végső formája a dekompenzált májzsugor, amely általában a gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagáló betegekben alakul ki. Esetükben is transzplantáció javasolt. A neuropszichiátriai dominanciájú betegekben viszont a transzplantációval sokkal szerényebb eredmények érhetők el.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szérum és vizelet réztartalma
Kayser-Fleischer-gyűrű
cöruloplazmin
D-penicillamin
trientin
cink
Megjelenés:Gasztroenterológiai és Hepatológiai Szemle. - 12 : 1 (2026), p. 24-30. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM076629
Első szerző:Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Kumulatív ribavirin dózis szerepe a krónikus hepatitis C-ben szenvedő, peginterferon alfa-2a-ribavirin kombinációs kezelésben részesülő betegek tartós virológiai válaszának kialakulásában : RIBADOSE-vizsgálat / Tornai István, Gervain Judit, Hunyady Béla, Lengyel Gabriella, Nemesánszky Elemér, Prinz Gyula, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Schuller János
Dátum:2017
Megjegyzések:A krónikus hepatitis C-fertőzés kezelésére a közelmúltig a pegilált interferon-alfa és ribavirin kettős kombinációját alkalmazták. A ribavirin kezelés paraméterei (kezdő dózis, kumulatív dózis) prediktívek lehetnek a terápia hatásosságára vonatkozóan. A RIBADOSE-vizsgálat célja ezen faktorok vizsgálata volt a rutin hepatológiai ellátásban történő adatgyűjtés keretein belül egy nyílt, obszervációs vizsgálat során. Módszerek: A tartós virológiai választ és relapszust mutató betegek aránya valamint a ribavirin kezelés jellemzői (kezdő dózis, kumulatív dózis, illetve testtömegre átlagolt dózis) közötti összefüggés vizsgálatára került sor. Eredmények: A tartós virológiai választ mutató betegek aránya 42,6% (295/693 beteg) volt. Szignifikánsan (p<0,05) magasabb volt azon betegek körében az SVR-ráta (68,56%), akiknél a kumulatív ribavirin dózis meghaladta a 90%-ot. A ribavirin testtömegre átlagolt napi dózisának növekedésével a tartós virológiai válasz egyértelmű javuló tendenciát mutatott. Szignifikánsan (p<0,05) alacsonyabb relapszus rátát lehetett megfigyelni a 90% feletti kumulatív dózist és magasabb testtömegre normalizált napi ribavirin dózist kapó betegek körében. Következtetés: A magasabb kumulatív ribavirin dózis szignifikánsan megnöveli a tartós virológiai válasz arányát és szignifikánsan csökkenti a későbbi relapszus esélyét. A peginterferon alfa-2a/ribavirin kettős kombináció bizonyos betegpopuláció esetében még mindig lehet kezelési alternatíva, az interferonmentes kezelés időszakában is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 3 : 2 (2017), p. 157-163. -
További szerzők:Gervain Judit Hunyady Béla Lengyel Gabriella Nemesánszky Elemér Prinz Gyula Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Schuller János
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v10.11.18-SNAPSHOT © 2024 Monguz kft. Minden jog fenntartva.