Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001122
Első szerző:	Fézer Tamás (jogász)
Cím:	Ítélkezési állandók és vitás kérdések az erkölcsi kártérítés újabb magyar joggyakorlatában [elektronikus dokumentum] / Fézer Tamás
Dátum:	2004
ISSN:	1786-5158
Megjegyzések:	Leírás a nyitó képernyőről, 2011.06.22. Az erkölcsi károk megtérítése iránt indított perek száma az elmúlt tizenöt évben jelentősen emelkedett. Ez a fordulat nem csupán a jogi környezet változásával magyarázható, sokkal inkább külföldi hatásokat vélhetünk benne felfedezni. Nyugat-Európában és az angolszász országokban a személyiségi jogok védelme napról napra magasabb szintre jut el. A modern technika fejlődése, a tőkeerős és multinacionális cégek megjelenése és a biztosítás jelentőségének soha nem látott térnyerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberi személyiség felértékelődjön, és ez az annak védelmét biztosítani hivatott jog területén is éreztesse hatását. Magyarországon a jelenleg is szűkszavú írott polgári jogi rendelkezések minimális határt jelentenek az ítélkező bíráknak. A hazai tendencia is a megítélt összegek emelkedését és az igények bíróságok általi befogadásának egyre növekvő számát mutatja. Az 1992-ben a nem vagyoni kártérítést érintően bekövetkezett fordulat óta eltelt bő tíz esztendő alkalmat teremt arra, hogy az e körben született ítéletek vizsgálata során összefoglaljuk azokat a jelenleg csak a jogalkalmazás berkeiben élő, az írott jog részévé nem vált szabályokat és elveket, melyek a hazai ítélkezés egységes álláspontját képezhetik. A következőkben vizsgált határozatok és típusesetek kapcsán azonban sok esetben nyilvánvaló, hogy jelentős eltérések, jogértelmezési különbségek, nem egy esetben ellentmondások tapasztalhatóak a bíróságok döntéseiben. Néhány esetben maga a Legfelsőbb Bíróság sem egészen konzekvens a nem vagyoni károk megtérítését érintő jogfejlesztő és jogegységesítő tevékenysége során. A tanulmány azokra a kérdésekre fókuszál, melyek talán első ránézésre sokkal inkább tartoznak a jogtechnika területére, azonban közelebbről vizsgálva nagyon fontos, a jogintézmény egészére kihatással lévő dogmatikai és elvi kérdéseket érintenek. Ezt a megállapítást az a tény is alátámasztja, hogy a polgári jog tárgykörében kevés olyan jogintézmény van, amely oly nagymértékben igényelné a jogalkalmazás jogfejlesztő és rugalmas hozzáállását, mint a nem vagyoni kártérítés jogintézménye. A folyamatban lévő polgári jogi rekodifikáció új megoldása, mely a monista álláspontot érvényre juttatva a sérelemdíj hegemóniája mellett foglal állást, különösen aktuálissá teszi az elmúlt évek joggyakorlatának vizsgálatát, hiszen a jogi rendelkezésekkel minimálisan körülbástyázni tervezett sérelemdíj bevezetése megköveteli a jogalkalmazás tapasztalatainak legmesszebbmenő figyelembevételét. Hozzáférés: World Wide Web
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban nem vagyoni kártérítés személyiségvédelem személyiségi jogok kártérítés
Megjelenés:	Debreceni jogi műhely. - 1 : 1 (2004), 18 p. -
Internet cím:	elektronikus változat elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: