Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM001142
Első szerző:
Fézer Tamás (jogász)
Cím:
Az okozati összefüggés értelmezésének változatai az európai államok kártérítési jogában / Fézer Tamás
Dátum:
2006
ISSN:
1417-8079
Megjegyzések:
A magánjogi jogsérelmeket a római jogi gyökerekből táplálkozva a polgári jog általánosan a kártérítés jogsértő fél szempontjából felfogott jogkövetkezményével szankcionálja. A polgári jogi felelősségi tényállás négy premissza esetében látja indokoltnak és befogadhatónak a kártérítés jogcímén megjelölt igényeket: kár, jogellenesség, okozati összefüggés, felróhatóság. A négy előfeltétel kapcsán a bizonyítás jellemzően a kárt, a jogellenességet és a felróhatóságot helyezi a középpontba, míg az okozati összefüggés vizsgálata az esetek jelentős részében csupán az alperes és a károkozó személyének azonosságára szorítkozik. A magánjogi dogmatika talán a legkevesebb figyelmet szenteli az okozati összefüggés problémakörének, és számos esetben az egyes államok joggyakorlata maga is hajlamos azt a büntetőjogi kauzalitással egybeesően kezelni. Az okozati összefüggés polgári jogi jelentéstartalma azonban a közvetett károkozások, valamint a köznyelvben gyakran nem szándékolt következményeknek titulált jogesetek kapcsán nem kizárólag a bizonyítás, hanem a teljes kártényállás központi elemévé lép elő. Az okozati összefüggés polgári jogi szemszögből releváns mozzanatainak feltárására vonatkozó elméletek gyakran csak a feltételek egyenértékűségének tanából (conditio sine qua non) kiindulva mint jogtörténeti érdekességet tárgyalják a magánjog fejlődési tendenciáinak egy-egy lépcsőfokát jelentő teóriákat. Pedig számos esetben a régmúlt kezdetleges oksági tanaivá degradált alaptételek még ma is élnek számos európai állam kártérítési jogában. A tanulmány célja, hogy az európai államok kártérítési jogában élő kauzalitás elméleteket gyakorlati problémákkal szembesítse, és az ebből levont következtetések segítségével bemutassa Európa színes kártérítési palettájának egy újabb szegmensét. A kártérítési jog európai dimenzióban történő vizsgálata során ugyanis gyakran hangoztatott tétel, hogy alapjaiban talán a leginkább egységes bástyákkal felvértezett jogintézmény valamennyi modern európai államban. A négy kártérítési feltétel elismerését és megkövetelését tekintve valóban egy történelmi fejlődés generálta organikus harmonizáció eredményét láthatjuk végigtekintve az európai kártérítési jogon. Ez azonban csupán madártávlat, hiszen az egyes feltételek értelmezése, elméleti és gyakorlati síkon történő elemzése és alkalmazása szempontjából nehéz közös nevezőt találni az európai jogrendszerek között. A nem vagyoni és vagyoni károk megkettőződése és gyakorlati szempontból mindenképpen eltérő megközelítést kívánó volta tovább cizellálja a deliktuális felelősség amúgy is erősen gyakorlatorientált és esethez igazított szemléletet megkövetelő jogintézményét.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Állam- és jogtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
okozatosság
kauzalitás
kártérítési jog
felelősségtan
Megjelenés:
Collega : szakmai folyóirat joghallgatók számára. - 2-3 (2006), p. 127-131. -
Internet cím:
elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.