Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM005394
Első szerző:	Popovics Péter András (agrárközgazdász)
Cím:	A tejtermékpálya ökonómiai elemzése, különös tekintettel az ártranszmisszióra : Doktori (Ph.D.) értekezés / Popovics Péter András
Dátum:	2007
Megjelenés:	Debrecen : DE ATC AVK Interdiszciplináris Társadalom és Agrártudományok DI, 2007
Terjedelem:	149 p.
Megjegyzések:	A tejvertikum a magyar élelmiszer-gazdaság egyik igen fontos szegmense, mely az elmúlt tizenöt évben számottevően megváltozott. Bár ezalatt az idő alatt jelentős szerkezeti változások következtek be, a hazai tejgazdaságokra jellemző átlagos üzemméret még mind a mai napig alatta marad az uniós átlagnak. Más állattenyésztési ágazattal összevetve azonban a tejtermelés hazai viszonylatban is koncentrálódottnak mondható. A tejtermelő üzemek további koncentrációja elkerülhetetlen, hiszen az életképtelen, minőséget produkálni nem tudó kistermelők ilyen versenyhelyzetben könyörtelenül lemorzsolódnak. Versenyhátrányt jelent, hogy míg a magyar termelők horizontális összefogása csak nagyon lassan formálódik, addig az újonnan csatlakozó országok közül például Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is már hatalmas méretű és jelentős piaci befolyással rendelkező mezőgazdasági szövetkezetek jöttek létre. A politikai-gazdasági körülmények változásának hatására mind feldolgozói, mind kereskedelmi szinten nagyszámban jelentek meg új résztvevők a piacon. A piacmegosztásnak és a megnövekedett kínálatnak köszönhetően intenzív verseny alakult ki a magyar tejszektorban. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok számára költségeik csökkentésére legegyszerűbb megoldásként a termelői ár leszorítása kínálkozott. A legnagyobb vesztes a mezőgazdasági termelők szétaprózott, kiszolgáltatott rétege lett. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a körülmény is, hogy a hazai tejfogyasztási szint az utóbbi időben meglehetősen lecsökkent, ami azért is jelent kimagasló problémát az ágazat számára, mert a megtermelt tej levezetésében a belföldi fogyasztás a meghatározó és így jelentős mennyiségű feleslegek keletkeznek. A verseny, az eltolódó erőviszonyok kiegyensúlyozatlanná tették a kapcsolatot a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi egységek között, melynek következménye a vertikum szintjei közötti aránytalan jövedelemmegoszlás is. A termelői, a feldolgozói és a kereskedelmi árak közötti összefüggéseket az ártranszmisszió vertikális elemzésével vizsgáltuk meg. Így kerestünk választ arra a kérdésre, hogy a tej bolti ára miért nem követi a termelői árak csökkenését, kizárólag csak a növekedését, pedig a tejtermék árának legfőbb meghatározó tényezője a tej termelői ára. A termelői szinten történt árváltozások tehát nem feleltethetők meg pontosan a kereskedelmi árváltozásoknak. Ebből pedig az is következik, hogy ha összehasonlítjuk a termelői, feldolgozói és kereskedelmi árréseket, akkor markáns különbséget találunk az árrés nagyságában, változásainak irányában és mértékében, és a változások időbeliségében. A termékpályán a különböző vertikumszakaszok árváltozásainak egymáshoz viszonyított aszimmetrikus alakulását egy ökonometriai analízis alapján készült modell segítségével vizsgáltuk. Az aránytalanul kis termelői árrésből adódik a vertikumon belüli legnagyobb probléma, vagyis a termelők kiszolgáltatottsága. Összefogás és hatékony érdekvédelmi szervezet nélkül a tejtermelők nem tudják felvenni a versenyt a feldolgozói, kereskedelmi szférával. Ebben a helyzetben kizárólag a Nyugat-Európában már sikeresen működő különböző termelői érdekeltségű koordinációs rendszerek jelenthetnek megoldást, melyek segítségével a tejszektor olyan jövedelmező ágazattá válhat, amely a termelőknek is megfelelő megélhetést biztosít.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok monográfia ártranszmisszió tejvertikum ökonometriai elemzések nemzetközi összehasonlítás
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: