Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM017501
Első szerző:
Jancsó Zoltán (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos)
Cím:
Cardiovascularis kockázattal rendelkező betegek gondozása háziorvosi praxisokban : hypertoniás páciensek és gondozásuk / Jancsó Zoltán, Márton Hajnalka, Simay Attila, Kovács Eszter, Ilyés István
Dátum:
2006
Megjegyzések:
A hypertonia önálló cardiovascularis rizikófaktor, a hypertoniás betegek kezelése, gondozása a cardiovascularis betegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú. Célkitűzések: A vizsgálat célja hazai háziorvosi praxisok hypertonia-gondozási gyakorlatának felérése volt. Módszer: A vizsgálat módszere kérdőíves felmérés.A kérdőív - többek között - a gondozás időtartamára, a társuló rizikótényezőkre, a kezelésre, célszervkárosodásokra és a vérnyomásértékekre vonatkozó információkat tartalmazott. A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 830 hypertoniás betegét vonták be. A vérnyomásmérés kivitelezése és a vérnyomásértékeknek megfelelő súlyossági csoport besorolás a Magyar Hypertonia Társaság aktuális irányelve szerint történt. Eredmények: A résztvevők 39,8%-a férfi, 60,2%-a nő volt. A hypertonia felismerése óta eltelt idő átlagosan 10,7 (SD + 8,3) évnek adódott. Az esetek 51,4%-ában középsúlyos, 32,7%-ában súlyos hypertonia miatt vették a résztvevőket gondozásba. A cardiovascularis, cerebrovascularis, perifériás vascularis és a retinaérintettség prevalenciája a hypertonia súlyosságával párhuzamosan nőtt. Minden antihypertensiv hatóanyagcsoportra jellemző volt, hogy a hypertonia súlyossági fokával párhuzamosan nőtt alkalmazási gyakoriságuk. Leggyakrabban ACE-gátlók alkalmazására került sor. 140/90 Hgmm alatti átlagértéket a gondozottak 46,4%-ánál sikerült elérni, a betegek 45,1%-a az elmúlt egy év átlagértéke alapján az enyhe, 7,62%-a a középsúlyos, 0,85%-a pedig a súlyos hypertoniások kategóriájába volt besorolható. A gondozás a vérnyomásértékek csökkentésének tekintetében kevésbé volt hatékony az idősebb, illetve a súlyosabb kiindulási hypertoniával rendelkező pácienseknél, a nem szerinti hovatartozás azonban a hatékonyságot nem befolyásolta. Következtetések: A felismerés elégtelensége miatt a fiatal, illetve a férfi hypertoniások korai azonosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vérnyomás célértékek elérése érdekében pedig a kezelés minden eszközét a legteljesebb mértékig ki kell használni.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Egészségtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
hypertonia-gondozás
cardiovascularis kockázat
Megjelenés:
Orvosi Hetilap. - 147 : 8 (2006), p. 339-344. -
További szerzők:
Márton Hajnalka (1947-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Simay Attila (1954-) (háziorvos)
Kovács Eszter
Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.