Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM032132
Első szerző:	Novák Tibor (geográfus)
Cím:	Szolonyec szikfok társulások (Puccinellion limosae Soó 1933) élőhelyi viszonyainak és területi kiterjedésének változásai dél-hortobágyi területeken kis és közepes tér-idő léptékben / Novák Tibor József, Tóth Csaba Albert, Incze József
Dátum:	2012
ISSN:	1219-9672
Megjegyzések:	A zárt gyeptakaróval nem fedett, szélsőséges talajadottságú szikfoktársulások a hazai szikes puszták térben és időben erősen változó megjelenésű élőhelyei. Kiterjedésük és dominanciaviszonyaik hosszú- és rövidtávú csapadék- és talajvízváltozásoktól, a tájhasználatból adódó erózió mértékétől és sok egyéb tényezőtől függ. Az alföldi szikes területeket ért jellemző tájváltozások (vízrendezések, talajvízszint süllyedés, legeltetés elmaradása) hatásaként a számos sziki specialista faj számára élőhelyet jelentő, szoloncsákos réti szolonyec talajú élőhelytípus helyenként szemmel látható visszaszorulása: a szikfokok begyepesedése, a gyér borítású foltok zsugorodása figyelhető meg. A folyamat vizsgálatára a Hortobágy déli részén, Ágota-pusztán közepes (1 - 2,25 ha) és nagy méretarányban (2 ? 414 m2) végeztünk megfigyeléseket, mérsékelten, vagy egyáltalán nem legeltetett területeken.A szikfoknövényzetet 1x2 m, 1x6 m, 5x5 m és 18x23 m kvadrátokban vizsgáltuk, azokon belül az első két esetben 20x20 cm-es, a második két esetben 1x1 m mikrokvadrátokban jegyeztük fel az összborítást 1999. és 2011. között, kora nyári aspektusban. A területen is ritkának számító halofiton taxonok (Lepidium cartilagineum (J.C. Mayer) Thell és Suaeda sp.) előfordulása esetében az 1x1 m kvadrátokban az előfordulás tényét regisztráltuk. A két első kvadrát mellett talajfúróval 1999-ben és 2010-ben talajmintákat vettünk 10-80 cm mélység között, 10 centiméterenként; a mintákból pH-t, szervesanyag-tartalmat, karbonát tartalmat és az évszakos ingadozásokkal kevésbé érintett kicserélhető kationok mennyiségét határoztuk meg. A kvadrátok tágabb környékét ábrázoló műholdfelvételeken 2 db 1 ha, 1 db 1 ha és 1 db 2,25 ha kiterjedésű területen vizsgáltuk meg a gyér borítású, kopár foltok kiterjedését. A műholdfelvételek készítésének időpontjai: 2003. május, 2005. április, 2009. április és 2010. augusztus.A műholdfelvételek elemzése alapján a szikfokok kiterjedése a vizsgált időszakban a négy megvizsgált terület mindegyikén csökkent, a 2010. augusztusi időpontban átlagosan negyede (23,2%) volt a 2003-as területüknek. Amennyiben az augusztusi felvételek értékelésétől az eltérő aspektus miatt eltekintettünk és csupán a 2003-as és 2009-es felvételek adatait hasonlítottuk össze, a szikfokok területe 2003-as kiterjedésükhöz képest így is átlagosan harmadára (31,1%), esetenként negyedére zsugorodott. Ezzel párhuzamosan a 150 db 20x20 cm-es mikrokvadrátokban a borításértékek változása is jelentős volt. Az 5% alatti borítással rendelkező mikrokvadrátok aránya az 1999-ben tapasztalt 37,3%-ról 2010-re 2,67%-ra esett. A 30%-nál kisebb összborítású kvadrátok aránya ugyanebben az időszakban 98%-ról 22%-ra csökkent. A négy helyszín egyikén előforduló pozsgás zsázsa 1999-ben a 414 megvizsgált 1x1 m kvadrát 22%-ában fordult elő, míg 2011-ben csupán 10 % - ban. A szintén egy helyszínen felbukkant sóballa a megvizsgált 25 db 1x1 kvadrátból kettőben fordult elő 1999-ben, míg 2011-ben ugyanezen a területen már nem találtuk meg. A talajvizsgálatok adatai alapján a szervesanyagtartalom a legfelső 10 centiméteres rétegben mintegy másfélszeresére nőtt, míg a mélyebb rétegekben nem változott. A pH tekintetében nem tapasztaltunk számottevő változást, a karbonáttartalom azonban minden rétegben jelentősen növekedett. A kicserélhető kationok tekintetében az S-érték csökkenése volt jellemző, nagyobb csökkenés mutatkozott a felső 20 centiméteres talajrétegben, ahol 20-50% közötti volt a csökkenés, míg a mélyebb rétegekben 20% alatt maradt. Érdekes jelenség, hogy a kicserélhető kationok mennyiségének csökkenése mellett esetenként jelentős mértékben növekedett a kationok között a Na+ aránya, különösen a 40 cm-nél mélyebbről származó mintákban. Fentiek alapján úgy tűnik, hogy a megvizsgált területeken a szikfoktársulások változásai nem csupán a dominanciaviszonyok évszakos változásaiból adódó fluktuáció megnyilvánulásai, hanem a vizsgált területen jellemző tájhasználat mellett a talajok megváltozásában is jelentkező folyamat.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok idézhető absztrakt szikes Hortobágy szikfok tájváltozás
Megjelenés:	Kitaibelia. - 17 : 1 (2012), p. 129. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Incze József (1988-) (geográfus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon: