Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM044635
Első szerző:
Zolnai László
Cím:
Frakcionált desztilláció : frakcionális tudománymetriai mutatók intézményi szintű alkalmazása / Zolnai László, Papp Zoltán, Adománné Zolnai Dóra
Dátum:
2012
Megjegyzések:
A Magyar Tudomány hasábjain a közelmúltban jelent meg egyikünk - nem teljes igényű - áttekintése a tudománymetriai frakcionális mutatók témakörének hazai történetéről (Papp, 2012). Az áttekintésből kitűnik, hogy a frakcionális mutatók gyakorlati alkalmazására az egyének szintjén hazánkban csak ritkán és esetlegesen került sor, pedig a frakcionálást ezen a szinten egy magyarul 1980-ban megjelent módszertani mutató már ajánlotta. A frakcionális mutatók alkalmazására a ritka, nyilvánosan hozzáférhető példák egyike az MTA Atommagkutató Intézet publikációs-hivatkozási adatbázisa (Zolnai, 1998). Intézményi szinten ennek 1998-bani létrejötte előtt, csak az MTA használta a frakcionálást az akadémiai kutatóintézetek teljesítményének összehasonlítására 1982-ben (Schubert et al., 1982), valamint az Atomki tekintetében (Zolnai ? Berényi, 1989). Sajnálatos módon az MTA intézeteinek 1996?98 évi konszolidációjakor is elkerülte az értékelők figyelmét e mutatók használata, bár az MTA központi szerveinek levelezésében még 1992-ben is felbukkant ennek igénye. A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) jelenleg elzárkózik a frakcionális mutatók nyilvános bemutatásától. Tudomásunk szerint néhány intézet (pl.: Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Budapesti Műszaki Egyetem) belső kutatásértékelési célra használja a frakcionális mutatókat.A frakcionális mutatóknak az egyének szintjén történő hazai alkalmazására tett javaslatokat legtöbbször hallgatás, illetve érezhető elutasítás kísérte. Szerintünk ennek egyik oka az lehetett, hogy az értékelés egyéni rendszerében majdnem minden hozzászóló érintett volt vagy lesz, és egy előre meg nem jósolható eredményt hozó új-régi rendszer bevezetése esetleg átrendezheti a hazai status quót. Jelen cikkünkben nem folytatjuk az egyének szintjén való frakcionálásról szóló polémiát, inkább a frakcionális mutatóknak az egyéni szint felett elhelyezkedő hazai intézményi, illetve országonkénti alkalmazásának lehetőségeit tekintjük át. Annál is inkább számíthatunk a frakcionálással kapcsolatban az intézmények esetében türelmesebb fogadtatásra, mivel a tudománymetriával foglalkozók körében elfogadott, hogy intézményi szinten a tudománymetriai eszközök alkalmazása egyszerre viszonylag releváns és megbízható.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Szociológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
tudománymérés
társszerzőség
frakcionálás
Megjelenés:
Magyar Tudomány. - 173 : 12 (2012), p. 1478-1487. -
További szerzők:
Papp Zoltán (1959-) (fizikus)
Adománné Zolnai Dóra
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.