Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM044915
Cím:	Talajhasználati módok hatásának vizsgálata a talajok víz- és anyagforgalmára = Examination of the effect of land utilization systems on water- and nutrient circulation of soils / szerk. Hadházy Ágnes, Henzsel István
Dátum:	2012
Megjelenés:	Debrecen : Debreceni Egyetem, 2012
Terjedelem:	84 p.
Megjegyzések:	A talajhasználati módok hatással vannak az anyagforgalomra. Nagyobb nitrogén- és szénforgalom zajlik le azokon a területeken, ahol többször található pillangós virágú növény egy adott ciklus alatt, valamint ott, ahol istállótrágyázás történik. A zöldtrágyázott területen több szerves szén kerül a talajba, mint szalma- vagy istállótrágyázás esetén. Istállótrágyázás mellett nagyobb foszfor- és káliumforgalom valósul meg, mint ahol szalma- vagy zöldtrágyázást alkalmazunk.Istállótrágyázással jobb foszfor- és káliumellátottságot lehet elérni, mint szalma- vagy zöldtrágyázás esetén. A talaj humusztartalmát szalmatrágyázással nagyobb mértékben lehet növelni, mint istálló- vagy zöldtrágyázással. Nagyobb a talaj humusztartalma ott is, ahol a vetésváltás során gyakrabban van kalászos, mint amikor a pillangós, kalászos és kapás növények egyenlő arányban váltják egymást. Kevésbé savanyodik a talaj a szalma- és istállótrágyázás estén, mint zöldtrágyázás mellett.A talajművelési módok hatással vannak a talaj tömörségére és a nedvességtartalmára is. A 20 cm-es talajrétegben nincs különbség a művelési módok között. A 20-30 cm-es talajrétegben lazább a talaj a szántott területen, mint a direktvetésnél vagy a redukált művelési módnál. A 30 cm alatti rétegekben viszont a direktvetési módnál lazább a talaj. A talajművelési módok talajnedvességi értékeit egymással összehasonlítva megállapítottuk, hogy minden talajrétegben, a szántott területen volt a legalacsonyabb, ezt követi a redukált művelés, és a direktvetésnél a legmagasabb a talaj nedvességtartalma.A műtrágyázásban is részesülő erjesztett szalmatrágyás és istállótrágyás területen nagyobb a talaj szén-dioxid kibocsátása, mint a zöldtrágyázás esetén. A nagyobb szén-dioxid kibocsátás nagyobb mikrobatevékenységet is jelez. Ahol aktívabbak a mikrobák, ott több tápelem válik felvehetővé a növények számára, aminek következtében jobban fejlődnek, nagyobb termést adnak, több lesz a szármaradványuk, több szenet kötnek meg, több szerves anyag kerül a talajba. A nagyobb mennyiségű szerves anyagból több humusz keletkezik. A humusz lebomlása lassú folyamat, az itt található szerves szén több évtizedre lekötésre kerül. A szalma- vagy istállótrágyázással, valamint minden olyan talajhasználati eljárással, mellyel növeljük a talaj humusztartalmát, csökkentjük az üvegházhatást okozó szén-dioxid mennyiségét is.A terméseredmények alapján megállapítható, hogy a Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben alkalmazott termesztéstechnológiával, vetésforgó rendszerekkel, trágyázási módokkal környezetkímélő módon, kis műtrágyaadagokkal, vagy műtrágya használata nélkül is fenntartható hosszú időn keresztül a talaj termékenysége.
ISBN:	978-963-473-594-6
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciakiadvány talajhasználati módok anyagforgalom nitrogénforgalom káliumforgalom foszforforgalom
További szerzők:	Hadházy Ágnes (1958-) (agrármérnök) Henzsel István (1966-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	HUSK/0901/1.2.1/0129 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: