Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM056660
Első szerző:	Novák Adrienn (agrármérnök)
Cím:	A vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években / Novák Adrienn
Dátum:	2013
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Eltérő típusú évjáratokban, speciális kísérletben (fungicid kezelés mellőzésével) vizsgáltuk a 2009., 2010. és 2012. évben a napraforgó hibridek betegségfogékonyságát és azt hogy, hogyan képesek terméspotenciáljukat realizálni eltérő klimatikus viszonyok, és vetésidő esetén. A szántóföldi kísérletet ? melyben két eltérő genotípusú napraforgó hibrid (NK Neoma, PR64H42) és három vetésidő (korai, átlagos, kései) szerepelt ? a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Látóképi Kísérleti Telepén állítottuk be. A vizsgált tenyészévek időjárási körülményei erőteljesen befolyásolták a kórokozók fellépésének és kártételének mértékét. A három tenyészév között jelentős különbség mutatkozott az infekció mértékében. Az aszályos 2009. tenyészév sem a Sclerotinia, sem a Diaporthe fellépésének nem kedvezett, azonban a 2012. tenyészév során mindkét kórokozó esetében számottevőbb fertőzöttséggel kellett számolnunk a száraz (2009) tenyészévhez viszonyítva (a Sclerotinia fertőzés: 69,4%-kal, a Diaporthe: 71,4%-kal volt nagyobb a hibridek és tőszámok átlagában, mint 2009-ben). A 2010. tenyészévben lehullott nagy mennyiségű csapadék kedvező feltételeket teremtett a kórokozók számára, így a napraforgó állományokat jellemző infekció kiugróan magas volt (a hibridek átlagában a vetésidőtől függően: Sclerotinia: 7,0-29,0%, Diaporthe: 38,0-89,0%). A klimatikus viszonyokon túl az eltérő vetésidő alkalmazása is jelentősen befolyásolta az állományok fertőzöttségét. Vizsgálatunk során a vetésidő időbeli kitolásával a Sclerotinia és a Diaporthe fertőzöttség mértéke is csökkent.A vizsgált tenyészévek időjárási körülményei a hibridek terméseredményét és optimális vetésidejét is determinálták. A hibridek és a vetésidők átlagában 2009-ben és 2012-ben azonos terméseredményt (2009: 3781 kg/ha, 2012: 3764 kg/ha) értünk el annak ellenére, hogy az állomány fertőzöttségében lényeges különbségek voltak. A 2010. tenyészévet jellemző kiugró fertőzöttségi értékek a termésben is megmutatkoztak. A termés nagysága a 2009-es és a 2010-es terméseredménytől is elmaradt (16,3%-kal és 16,0%-kal). Az optimális vetésidő a hibridek átlagában 2009-ben (4249 kg/ha) és a 2010-ben (3539 kg/ha) az átlagos vetésidő, míg 2012-ben (4196 kg/ha) a kései vetésidő volt. A legkisebb terméseredményt mindhárom tenyészév során a korai vetésidő alkalmával mértük. A két hibrid terméseredményei között csaknem minden esetben szignifikáns különbséget tapasztaltunk. Az NK Neoma hibrid a legnagyobb terméseredményt (4772 kg/ha) 2012-ben érte el kései vetésidő alkalmával, míg a PR64H42 hibrid 2010-ben az átlagos vetésidő során (4487 kg/ha).A tényezők közötti kölcsönhatás vizsgálatára Pearson-féle korrelációanalízist végeztünk, mely során megállapítottuk, hogy a vizsgált tenyészévek során a vetésidő kitolása mind a Sclerotinia, mind a Diaporthe kórtani nyomását mérsékelte (r=-0,428, r=-0,563). A termés mennyiségét igaz kis mértékben, de a vetésidő, a Sclerotinia és Diaporthe fertőzöttség mértéke is befolyásolta (r=0,274, r=-0,488* és r=-0,396**).
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban napraforgó vetésidő genotípus termés
Megjelenés:	Növénytermelés. - 62 : 4 (2013), p. 79-94. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: