Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM056717
Első szerző:	Novák Adrienn (agrármérnök)
Cím:	A vetésidő hatásának vizsgálata napraforgóban eltérő fungicid kezelés mellett [elektronikus dokumentum] / Novák Adrienn
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A szántóföldi kísérletet a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, csernozjom talajon a 2012. tenyészévben. A vetésidő és a fungicid kezelés hatását vizsgáltuk két eltérő genotípusú, magas olajsavtartalmú napraforgó hibrid (NK Ferti, PR64H42) növénykórtani tulajdonságaira, növekedésére és termésére. A kísérletben három vetésidőt (korai, átlagos, kései) és két fungicid kezelési szintet (kontroll = fungiciddel nem kezelt, kétszeres fungicides védelem) alkalmaztunk.Kísérletünk során az eltérő vetésidők alkalmazása jelentősen befolyásolta az infekció mértékét. A vizsgált hibrideknél mind a Sclerotinia, mind a Diaporthe fertőzöttség csökkent a vetésidő kitolásával. A fungicid kezelés a Sclerotinia és a Diaporthe kórtani nyomását is csökkentette. A vetésidők és a hibridek átlagában a Sclerotinia esetében 51,3%-kal, a Diaporthe esetében pedig 39,6%-kal csökkent a fertőzöttség mértéke a kétszer kezelt állományokban a kontrollhoz viszonyítva.A vizsgált tényezők (vetésidő, fungicid kezelés) nem csak az infekció mértékét, hanem a termés mennyiségét is befolyásolták. Ebből adódóan vizsgálatunk során a legkisebb terméseredményeket mind a kontroll (NK Ferti: 3142 kg ha-1, PR64H42: 3126 kg ha-1), mind a kétszer kezelt állomány esetén (NK Ferti: 3619 kg ha-1, PR64H42: 3742 kg ha-1) a korai vetésidőben mértük. A termésmennyiség szempontjából mindkét kezelés és mindkét hibrid esetén a kései vetésidő bizonyult optimálisnak (kontroll: NK Ferti: 4242 kg ha-1, PR64H42: 3619 kg ha-1; kétszer kezelt: NK Ferti: 4970 kg ha-1, PR64H42: 4326 kg ha-1). A fungicid kezelés az infekció csökkentése révén termésnövelő hatással bírt mindhárom vetésidőben. A LAI-értékek a 2012. tenyészév során 0,7-5,8 m2/m2 között változtak hibridtől, vetésidődtől és kezeléstől függően. A maximális levélborítottságot a vetésidőtől függően eltérő időpontokban érték el az állományok (korai vetésidő esetén: június 15., átlagos vetésidő esetén: július 6., kései vetésidő esetén: július 26.). A legnagyobb levélborítottság a kontroll parcellák esetében a korai és a kései vetésű, a kétszer kezelt parcellák esetében pedig a korai vetésű állományokat jellemezte. Pearson-féle korrelációanalízissel vizsgáltuk a vetésidő, a fungicid kezelés, a növénykórtani tulajdonságok, a levélfelület nagysága és a termés mennyisége közötti kölcsönhatásokat. A vetésidő és a levélfelület nagysága között szoros (r=-0,634, r=0,682), ill. igen szoros (r=-0,949, r=-0,918) korrelációt állapítottunk meg. A levélfelület nagysága döntően befolyásolja a termésmennyiség alakulását, ezt támasztja alá a két tényező között tapasztalt szoros (r=-0,569), ill. közepes (r=-0,413, r=-0,353, r=0,468) kapcsolat. A termés mennyiségére a vetésidő kitolása (r=0,499) és a fungicid kezelés (r=0,416) termésnövelő, míg a fertőzöttség mértéke (r=-0,545, r=-0,461) terméscsökkentő hatással volt. A gomba kórokozók infekcióját mind a vetésidő időbeli kitolása, mind a fungicid kezelés jelentős mértékben csökkentette (vetésidő: r=-0,465, r=-0,6633; kezelés: r=-0,568, r=-0,564**).
ISBN:	978 615 5183 84 3
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat napraforgó vetésidő fungicid kezelés termés növekedés
Megjelenés:	A "Debreceni Fejlődés és Környezet" Konferencia Írásos Anyagainak Összefoglalói [elektronikus dokumentum] / fel. szerk. Balla Zoltán. - p. 6. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: