Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM062740
Első szerző:	Támba Renátó (neveléstörténész)
Cím:	Fiúgyermek-ábrázolás az alföldi festészetben / Támba Renátó
Dátum:	2014
ISSN:	0324-7228
Megjegyzések:	A hazai pedagógiai szaksajtóban a képzőművészeti alkotások történeti pedagógiai szempontú elemzésének Magyarországon ma még nincsenek kiterjedt hagyományai, eltekintve többek között Pukánszky Béla (Pukánszky, 2001), Péter Katalin (Péter, 1996) és Endrődy-Nagy Orsolya (Endrődy-Nagy, 2010) tanulmányaitól. Jelen dolgozatban jómagam is hasonló jellegű feladatra vállalkozom ? írásom tárgya: fiúgyermek-ábrázolás a 19-20. század fordulójának szolnoki és hódmezővásárhelyi festészetében. Dolgozatomban Fényes Adolf, Deák-Ébner Lajos, Bihari Sándor, Tölgyessy Artúr és Tornyai János fiúgyermeket ábrázoló képeivel, műfaj szerint javarészt portrékkal, portrééletképekkel, egyalakos életképekkel kívánok foglalkozni. Az elemzések során a látottak leírásán (kor, nem, elhelyezkedés, kompozícióban betöltött szerep, tevékenység) túl rögzítem a szociokulturális kódra utaló jeleket (tárgyi-fizikai környezet: táj, enteriőr, ruházat), illetve következtetéseket teszek a nevelői attitűdre és gyermekképre vonatkozóan.Mint már korábban említettük, az alföldi festők leánygyermek-tárgyú képein a szófogadó, engedelmes, alkalmazkodó leánygyermek képével találkozunk ? a leánygyermekével, akinek lényében már előre érezhető a csendes, a paraszti élet szertartásos rendjébe beletörődő parasztasszony sorsa. Ezzel szemben a fiúgyermek-ábrázolások kapcsán egészen más benyomásunk támad, e képeken ugyanis a gyermekkor felszabadultabbnak és derűsebbnek tetszik. Érződik ugyan, hogy az alkotó itt is elsősorban a paraszti életrend problémája felől közelít, s nem annyira a gyermekkor iránti érdeklődés, a gyermekségélmény megragadásának törekvése vezette az alkotót műve megvalósításakor, ám a leánygyermek-ábrázolásokkal összevetve mégis úgy tűnik, hogy e képeken sokkal hangsúlyosabban jelennek meg az univerzális gyermeklét-motívumok. Összességében azt mondhatjuk, hogy a gyermekségélmény visszaadására való törekvés e festményeket legalább annyira meghatározza, mint a falusi életérzés, a paraszti létállapot megjelenítésének (ld. Deák-Ébner, Bihari, Fényes), illetve kifejezésének ("kisajtolásának" ; ld. Tornyai) indítéka.Tehát a gyermek gyakrabban jelenik meg bájos, gyámoltalan porontyként, kíváncsi, a világra nyitott teremtésként, néhány kép ezek közül pedig egyenesen a lírai utánérzésű, kedves emlékű gyermekkort juttatják eszünkbe. A szereppredesztináció jelenségköréről e vásznak kapcsán ritkán eshet szó, ám az archaikus paraszti létállapotba vetettség többnyire érződik. Az ábrázolásokon többnyire a paraszti életélmény és a gyermekség, a gyermekkori élményvilág érzékeltetésére való törekvés egymással egészen összefonódik, egyszerre juttatva kifejezésre a ?szabad gyermekkor" elképzelést és a falusi, tanyasi életgyakorlat valóját. Érdekes egyébként megjegyezni e képeket áttekintve, hogy mintha nyoma sem lenne az iskoláztatásnak, ugyanakkor vannak festmények az alföldi festészet köréből (Bihari Sándor: Programbeszéd, 1891; Fényes Adolf: Reggeli lecke, 1904; Parasztszoba három gyerekkel, 1907; Tornyai János: Népoktatás a tanyán, 1896), melyek mégiscsak a gyermek tanulási folyamatával foglalkoznak, vagy legalábbis utalnak arra. Ugyan nem teljesen jogtalan filozófiai párhuzamot állítani egyik-másik képpel, ám összességében elmondható, hogy az alkotók pusztán a mikro-valóság szintjén mozgó hétköznapok megélt tapasztalataiból kívántak meríteni. Előfordul ugyan némi stilizálás vagy a szimbolizmuséval rokonítható tendencia az expresszív realizmus jegyében (pl. Tornyai János: Tanya, Magányos fiú), illetve némi idillikusság Deák-Ébner vásznain, ám összességében a szemmel látható valóság megragadása a cél, távolságot igyekezvén tartani a deduktív képépítkezés logikájától; erre talán Fényes Adolf képei a legjobb példák. Azonban emeljük ki: a realizmus és a naturalizmus tendenciáit követve e művészek egy része hitt az objektíve tételezhető valóságban, azonban ma már nem állíthatjuk, hogy az interpretáció kérdéskörét illetően beszélhetünk ilyenről, hiszen a műalkotások óhatatlanul társadalmi konstrukciók hordozói. Éppen ezért fontos mindehhez hozzátenni, hogy az alkotók világlátását alapvetően meghatározta például azok élettörténete. Ezzel magyarázható például a Tölgyessy Artúr által ábrázolt ?szabad gyermekkor" és a Fényes Adolf által megjelenített ?szegénygyermeki sors" közötti különbség, de ilyen látványos különbséget látunk Deák-Ébner A kis kíváncsiskodó c. képének derűs alakja és Tornyai magányos fiúgyermekei között is. A különbségek ellenére is elmondható, hogy a képek - ha más és más szemlélettel is - a falusi élet, illetve a paraszti létélmény problémakörét dolgozzák fel gyermekalakokon keresztül, s összességében a paraszti gyermekkor hiteles lenyomataiként értékelhetők, más és más oldalát mutatva meg annak.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban gyermekkor-történet Ikonográfia Alföldi iskola
Megjelenés:	Valóság. - 57 : 7 (2014), p. 10-35. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: