Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM062741
Első szerző:Támba Renátó (neveléstörténész)
Cím:A család ábrázolása az alföldi iskola festészetében / Támba Renátó
Dátum:2015
ISSN:0324-7228
Megjegyzések:A hazai pedagógiai szaksajtóban a képzőművészeti alkotások gyermekkor-történeti szempontú elemzésének Magyarországon ma még nincsenek kiterjedt hagyományai, eltekintve többek között Pukánszky Béla, Péter Katalin és Endrődy-Nagy Orsolya tanulmányaitól. Jelen dolgozatban jómagam is hasonló jellegű feladatra vállalkozom - írásom tárgya: családábrázolás az alföldi iskola festészetében. Kutatásom célja, hogy a társadalmi élet aspektusainak (Sztompka, 2009, 45-51. o.), az antropológiai tér különböző elemeinek, valamint a jellemző motívumok, attribútumok mögött megbúvó érzületek, attitűdök és eszmények (Panofsky, 2011, 254-257. o.; Géczi, 2010, 203. o., 207. o.) vizsgálatán keresztül rávilágítsak a paraszti társadalomban munkálkodó család- és gyermekszemlélet néhány lényeges elemére.Dolgozatomban a kutatás-módszertani keretek felvázolása után először a családi élet ábrázolásának történeti áttekintésére vállalkozom, hogy az itt fölmerülő alapvető összefüggéseket (puritán etika és nevelésfelfogás, a gyermek mint anyagi és érzelmi invesztíció tárgya, a szülői gondoskodás és törődés kérdése) továbbvezetve biztosítsak néhányat a vizsgálódásom alapjául szolgáló főbb problémafelvetések közül, melyek mind a szakirodalmi áttekintés, mind az elemzések folyamata során vezérfonalakként szolgálnak majd. A gyermekkor-történeti szempontú elemzés alapjául szolgáló további problémafelvetéseket a paraszti gyermekélettel kapcsolatos áttekintés adja.A hagyományos szegényparaszti társadalomban a függőség, engedelmesség, alázatosság eszményei határozták meg a paraszti életgyakorlatot, illetve a fáradhatatlan munkabírás erénye. Miképp Móricz Zsigmond fogalmazott "Életem regénye" c. művében, ?A falusi ember köteles azzá válni, amivé a falu lelke őt eredetileg elrendeli" (Móricz, 2014, 10. o.). a parasztság minden időben ragaszkodott a jelenlegi állapothoz, a falusi értékrend lényegében a mobilitás ellen dolgozott: nem a kiválóság, hanem az átlagosság eszményét tartotta szem előtt (Jávor, 2000, 672. o.). Ezért nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a szülők az iskolának (Bodovics, 2011, 11. o.), s többnyire a gyermekek sem ismerték fel az iskola hasznát.A parasztcsaládok élete egészen alá volt rendelve ennek a kérlelhetetlen paraszti életrendnek, s gyakran legalább annyira a szegénységnek és a nélkülözésnek. Ez a jelenség jól érzékelhető a korabeli képzőművészeti interpretációkon is, különösen az alföldi iskola alkotóinak festményein, grafikáin. Ugyanakkor a család-tematikájú alkotásokon ezzel együtt az összetartozás, az egymásra hangoltság kellemes élménye is kifejeződésre jut, a szeretet roppant integráló ereje.Megjelenik itt az ártatlan gyermekkor szólama, a védő-oltalmazó anyai nevelői attitűd egyaránt, illetve az apa alakja is olyanformán jelenik meg, ahogyan azt már a néprajzi szakirodalomból és a szépirodalmi művekből megszokhattuk. Az édesapa alakját gyakran csak a háttérben találjuk, vagy éppen meg sem jelenik. Ez leginkább egy átfogó, a gyermekábrázolás megannyi témakörét magába ölelő dolgozatban volna szembetűnő, mint amilyen készülő doktori disszertációm, melynek jelen dolgozat is része. Doktori értekezésemből kiderül, hogy a 118 db gyermeket ábrázoló műből mindössze nyolcszor találkozunk az apa alakjával a képeken.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekkor-történet
Ikonológia
Család
alföldi iskola
Megjelenés:Valóság. - 58 : 9 (2015), p. 6-31. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1