Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM063225
Első szerző:
Támba Renátó (neveléstörténész)
Cím:
A parasztleányi élet motívumai Fényes Adolf festészetében / Támba Renátó
Dátum:
2016
ISSN:
1585-7182
Megjegyzések:
A gyermekkor mint képtéma hazánk képzőművészetében is mind nagyobb népszerűségre tett szert, azonban - legalábbis a nyugat-európiai "eredetekhez" képest - Magyarországon egészen másképp alakultak a hangsúlyok e tárgy ábrázolásában. A honi festészeten belül a gyermekábrázolás még a századfordulón is összefonódott a szegény emberek élete iránti fokozott érdeklődéssel; ezt mutatják az alföldi iskola festészetében e téren tapasztalhatóak is, Deák-Ébner Lajos "Rőzsegyűjtőjétől" (1895) Koszta József "Tányért törölgető lányától" (é. n.) egészen Tornyai János "Magányos fiújáig" (é. n.). A magyar festészetben jobbára a paraszti élet rendjének alávetett, a munkában helytálló parasztgyerekek ábrázolása vált hangsúlyossá, a gyermekkor tehát a szegényparaszti élet problematikáján került bemutatásra a festmények jelentős hányadán. Ez alól még a többnyire esztétikai kvalitásai okán méltatott Fényes Adolf piktúrája sem jelent kivételt, hiszen ő maga vallotta, hogy ő sokkal inkább emberként, semmint művészként fest, hogy képei a kiállításon fölrázzák "a szépen élő közönség lelkiismeretét". Ennek ellenére a kortárs kritikusok és a későbbi művészettörténészek javarészt stílusbeli kifinomultságánál fogva mutatták be a művész alkotásait, hiszen ahelyett, hogy leragadt volna a cselekményes életképfestészet humoros-anekdotikus jellegénél, "a művészet turistáinak" színvonalát már a "Civódás" (1896) után elhagyta, hogy bizonyítsa valódi érzékenységét a természeti jelenségek iránt, s ezen érzékenységen keresztül érvényesült (nem pedig megfordítva!) a társadalmi problémák, pontosabban: az azokat hordozó, illetve érzékelhetővé tevő emberi létállapotok iránti érzékenysége is. Fényes Adolf állapotképeket festett, s miképp a hétköznapokban, úgy vásznain is rendkívül szűkszavú, lényeglátó volt. Ez a fajta szűkszavúság jellemzi gyermekábrázolásait is, melyek, azon túl, hogy közvetítik a korabeli paraszti gyermekszemléletet, már tanúskodnak a korabeli gyermektanulmányi mozgalmak hatásáról is. E képeken ugyanis tükröződik a művész fokozódó érdeklődése a gyermekélet, gyermeki viselkedés apró nüánszai, az életkori sajátosságok megfigyelése, illetve a gyermeki gondolkodás, a gyermeki cselekvések megfigyelése, s a gyermekkultúra, a gyermekek viselkedése, lélektana és kognitív képességei (figyelem, emlékezet, felfogóképesség, érdeklődés stb.) iránt. Jelen tanulmányban Fényes Adolf egyalakos leánygyermek-ábrázolásait kívánom bemutatni, egyrészt a gyermekkor sajátosságainak rögzítésének, közvetítésének törekvését hangsúlyozva ki e művek elemzésekor, másrészt pedig említést teszek a parasztleányi élet, a paraszti gyermekszemlélet jól körülhatárolható elemeiről is, ugyanis a művész vásznain határozottan megjelennek a paraszti társadalomban munkálkodó gyermekkép és gyermekfelfogás különböző elemei. A vizsgálni kívánt alkotások kapcsán e két problémakör együtt tárgyalható, azonban rendkívül fontos, hogy következtetéseinket a kép képként való megközelítéséből kiindulva vonjuk le, nagy hangsúlyt fektetve így a formanyelvi, stílustörténeti elemezésre is, hiszen elemzésünk csakis így lehet hiteles, s a mű testébe való erőszakos behatolás vádjától többé-kevésbé mentes. Ugyanis, miképp azt Oskar Bätschmann is hangsúlyozza a tartalom vagy értelem nem célja, hanem pusztán mozzanata lehet az értelmezésnek, s ezt a felfogást jelen írásban is érvényesíteni kívánjuk. Mindazonáltal kétségtelenül előtérbe helyezzük az ikonográfiai-ikonológiai megközelítést, melynek célja (az ikonográfiai analízis szintjén) a motívumok helyes azonosítása, az ikonológiai szintézis szintjén pedig a történetek és allegóriák felismerése, a narratív mintázatok meghatározása és értelmezése, hiszen figyelmünk lényegében a rurális társadalomban, illetve a művész szemléletében a paraszti gyermekkor vonatkozásában működtetett tapasztalat- és tudatformák feltárására összpontosul.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Neveléstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekábrázolás
gyermekkor
Ikonográfia
Fényes Adolf
Néprajztudomány
Neveléstudomány
Megjelenés:
Zempléni Múzsa. - 16 : 63 (2016), p. 31-41. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.