Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM064891
Első szerző:Kovács Csilla (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök)
Cím:A szőlő tőkebeteségeinek vizsgálata a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének fajtagyűjteményében / Kovács Csilla, Csótó András, Rakonczás Nándor, Sándor Erzsébet
Dátum:2016
ISSN:0231-2956
Megjegyzések:A szőlő tőkeelhalása érintheti a hajtásrészeket, a kordonkarokat vagy akár az egész tőkét is. Nem ismerünk a betegséggel szemben ellenálló fajtát, de jelentős különbségek lehetnek az egyes fajták érzékenységében. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén található fajtagyűjteményben, illetve az Élelmiszertudományi Intézet Mikrobiológiai Laboratóriumában végeztük.A kutatás elsődleges célja a tüneteket mutató tőkék felmérése, a fajták GTD-vel szembeni érzékenységének meghatározása, valamint az tőkebetegségekkel korábban összefüggésbe hozott kórokozók identifikálása volt. A GTD előfordulását három éven keresztül (2013- 2015) mértük fel. A gyűjteményben található fajták betegséggel szembeni ellenálló képességének vizsgálatához négy érzékenységi csoport állítottunk fel. A csoportosítás alapjául az szolgált, hogy GTD tünetek 2014-ban voltak leggyakrabban megfigyelhetőek, míg a legkevesebb beteg tőkét 2015-ben figyeltük meg. A 2013 márciusában a szőlő nedvkeringésének indulásakor kialakult fagyhatás több fajta esetében a fás szövet szétcsattanását, illetve berepedését okozta. Az utóbbi jelenség nem okozta ugyan a tőkék pusztulását, ellenben a kórokozók számára fertőzési kaput nyitott. Az ebben a hónapban egyidejűleg hullott nagy mennyiségű csapadék pedig ideális fertőzési körülményeket teremtett a GTD patogének számára. 2014-ben szintén kiemelkedő volt a tünetek megjelenésének gyakorisága 2013-hoz képest. A GTD kórokozók közül leggyakrabban a Diplodia seriata (anamorf: B. obtusa) jelenlétét tudtuk kimutatni, mely a botrioszfériás elhalás mellett a fekete kordonkar elhalás (BDA) kialakulásban is szerepet játszhat. Emellett a beteg fás szövetekben a Bionectria sp., a Fusarium sp., a Cladosporium sp., a Penicillium sp., az Epicoccum sp. és a Diaporthe sp. fajok fordultak elő.Összességében elmondható, hogy az ültevényben előforduló tünetekért a Diplodia seriata és a Diaporthe sp. fajok voltak felelősek. A betegség terjedéséhez a 2013 márciusában kialakult fertőzéshez ideális körülmények nagyban hozzájárulhattak. A 2014 és 2015 évek csapadékos nyara szintén hozzájárulhatott a levéltünetek fokozott mértékű expressziójához. A betegség ültetvényen belüli terjedésének mintázata a környezeti feltételek, a talajviszonyok és a vízellátottság (időszakos vízállás) kiemelkedő szerepére utal.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
Szőlő tőkebetegség
Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep
fajtagyűjtemény
Doktori iskola
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:62. Növényvédelmi Tudományos Napok / szerk. Horváth József, Haltrich Attila, Molnár János. - p. 87. -
További szerzők:Csótó András (1992-) (növényorvos) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
COST FA1303
Egyéb
Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta.
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Rekordok letöltése1