Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM065073
Első szerző:	Kovács Csilla (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök)
Cím:	A meggy tárolását javító pre-, és posztharveszt technológiák vizsgálata / Kovács Csilla, Sipos Szilvia, Takács Ferenc, Sándor Erzsébet
Dátum:	2016
ISSN:	0231-2956
Megjegyzések:	A meggy a tárolásával kapcsolatosan meglehetősen kevés megfigyelést végeztek a cseresznyével ellentétben. A meggy posztharveszt technológiája a hasonló gyümölcsök esetében sikeresen alkalmazott módszerek megfelelő adaptálásával minden bizonnyal sikeresen kifejleszthető. A megfelelő tárolási technológiák kidolgozásához szükséges eredmények a közeljövőben lehetővé tehetik a polcállóság, vagyis az eltarthatóság időtartamának megnövelését, mely pozitívan befolyásolná a meggy gazdaságban, feldolgozásban betöltött szerepét, hiszen megnőhetne a meggy felhasználási, illetve kereskedelembe hozatali időszaka. A kutatás célja a pre-és a posztharveszt módszerek vizsgálata a meggy eltérő (kontroll, módosított légterű) tárolása, valamint a meggy fungicides és kontroll kezelése esetén. A meggy minőségi és mennyiségi tulajdonságainak vizsgálatát az Újfehértói Kutató Állomáson, a mikrobiológiai célú vizsgálatokat pedig a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézet Mikrobiológiai Laboratóriumában végeztük.A vizsgálatok során célul tűztük ki, hogy az egyes tárolási módok (zacskós, tálcás, Stepack Xtend) hogyan befolyásolják a meggy minőségi és mennyiségi tulajdonságait (pl.: a színintenzitás, a húskeménység, a savkoncentráció, a Brix% és az antocianin-tartalom), valamint a tárolás alatti, romlást okozó mikróbák jelenlétét. A legfőbb célunk azonban az eltarthatóság, a polcállóság, a beltartalmi paraméterek megőrzése, valamint a mikrobiológiai változások figyelemmel kísérése volt.A vizsgálat során meghatároztuk az egyes betárolt meggyek fertőzöttségét, mely a fertőzöttség mértékét mutató index (Disease Severity Index) segítségével történt. Ezt követően a meggyekről kitenyészthető kórokozókat (Alternaria sp., Penicillium sp., Fusarium sp.) endofitákat (Trichoderma sp.) és baktériumokat identifikáltuk. A fungiciddel kezelt 'Érdi bőtermő' esetén megfigyelhető volt a kórokozók magasabb jelenléte a kezelés nélküli meggyekhez képest.Összességében elmondható, hogy a preharveszt fungicides kezelés pozitívan hatott vagy csak kismértékű csökkenést okozott a különböző meggy fajták minőségi paramétereit illetően és különböző módon a hatott a fajták függvényében.A polcállósági időtartam az 'Újfehértói fürtös' és a 'Debreceni bőtermő' esetében mutatott kimagaslóan jó értékeket. A tapasztaltak szerint a módosított légterű tárolás, illetve a fungicides preharveszt kezelés pozitívan befolyásolhatja az Érdi bőtermő minőségi paramétereinek megőrzésének hatékonyságát, illetve a polcállósági idejét, de az együttes hatás kevésbé volt eredményes, mint a külön-külön gyakorolt eredmény.A StePac Xtend tasak a tárolás alatt végbemenő minőségi paramétereknek negatív változását csökkentette és a kezelés a polcállósági időt pozitívan befolyásolta. A posztharveszt, módosított légtérben történő tárolás csökkentette a betárolt gyümölcsben bekövetkezett értékveszteséget, amely a gazdasági bevételt pozitív irányban befolyásolhatja, azonban javasolt a közvetlen forgalomba helyezés vagy a feldolgozás.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat meggy pre-, és posztharveszt technológiák
Megjelenés:	62. Növényvédelmi Tudományos Napok / szerk. Horváth József, Haltrich Attila, Molnár János. - p. 88. -
További szerzők:	Sipos Szilvia (1994-) Takács Ferenc (1972-)(növényvédelmi szakmérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: