Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM065673
Első szerző:	Baginé Hunyadi Ágnes (okleveles agrármérnök)
Cím:	Zárt és kifutós tartású kettőshasznosítású tyúkfajták összehasonlítása vágási teljesítményük és húsminőségi tulajdonságaik alapján / Baginé Hunyadi Ágnes, Jankóné Forgács Judit
Dátum:	2009
ISSN:	1786-8440
Megjegyzések:	A szerzők megvizsgálták, hogy a zártan és a kifutós tartásban nevelt néhány kettőshasznosítású tyúkfajta kakasainak vágási teljesítménye és húsminőségi jellemzői mennyiben térnek el. Elemezték a Gödöllői fehér plymuth (továbbiakban fehér plymouth), a Master Gray, a Shaver Farm és a Bábolna Tetra-H genotípusokat. Megállapították, hogy a grillsúly a fehér plymuth kivételével szignifikánsan (P<0,05) nőtt a kifutós tartásban. Az egész test hús-csont aránya lényeges változást nem mutatott. A főtermék-kihozatal a grillsúlly alakulásával arányosan változott. A mellhús, combhús és az egész csirke húsából készült pép pH mérésénekeredményei a vizsgálat időpontjában az ipari feldolgozásra kellően érett a húsra utaltak. Mindegyik mintacsoport pH=6 körüli értéket vett fel, független volt a genotípustól és a tartási módtól. A comb vízkötő képessége megnövekedett a kifutós tartásban, ami a genotípus-hatással és az eltérő tartási móddal magyarázható. A mellhús jobb vízkötő képessége és a kifutós tartás között szignifikáns összefüggést találtunk (P<0,05). A mellhúsból készült pép víztartó képessége átlagosan 8 százalékponttal bizonyult jobbnak kifutós tartás esetében. A kifutós tartású állatok combhús-pépje ugyanezen értékmérő tulajdonság tekintetében alacsonyabb értékeket mutatott, mint a zárt tartásban nevelt csirkéké. A vízfelvevő képességet a tartási mód nem befolyásolta. A combizom világossági (L) értéke zárt tartásban 47 és 53 között, kifutós tartásban 50 és 57 között változott. Mellnél ugyanezek az adatok 53 és 58, valamint 55 és 62 közötti értékekkel jellemezhetők. Mindkét testtáj esetében világosabb a kifutós tartásúak húsa.A combizmok pirossága (a) és sárgássága (b) többségében halványodott, a mellizomnál a magas (b) értékek miatt a szín a barnásabb árnyalat felé tolódott. Az egész csirkepép, a mellpép és a combpép nedvességtartalmára a tartási mód nem volt lényeges hatással. A zsírtartalom a kifutós tartású állatok combpépjében magasabb volt. A hús ásványi anyagai közül a nátriumtartalom mutatott összefüggést a tartási móddal. A zárt tartásúakéhoz viszonyítva alacsonyabb nátrium értékeket mértünk a kifutós tartású csirkék húspépjében.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban kifutós tartás hústermelés pH szín zsírtartalom ásványianyag-tartalom
Megjelenés:	Animal welfare, ethology and housing systems. - 5 : 3 (2009), p. 181-209. -
További szerzők:	Jankóné Forgács Judit
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: