Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM070156
Első szerző:	Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:	A kísérleti akvapónia rendszer tervezésének és működtetésének gyakorlati tapasztalatai / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán Nemes Ildikó, Stündl László, Takácsné Hájos Mária, Bársony Péter
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Az akvapónia a haltenyésztés (akvakultúra) és a talaj nélküli, hidrokultúrás növénytermesztés (hidropónia) kombinációja. Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak nevelésére használt vízben lévő hulladék anyagokat növényi tápanyagokká, emiatt a rendszerben keletkező hulladék hővel együtt alkalmas gazdaságilag értékes növények termesztésére, ezáltal csökken az intenzív haltermelő rendszerek elfolyó vizének tápanyagterheltsége és mennyisége.12 önálló egységből álló akvapónia rendszerünk üzemeltetésének elsődleges célja a tapasztalatszerzés volt. Megtalálni azon növényfajokat, melyek ilyen közegben jól nevelhetők, termésük értékesíthető. A növények mellett figyelmünk a halakra összpontosult, két halfajt vontunk be kísérletünkbe, a pontyot és a barramundit. Nem kis feladat volt megteremteni számukra az életteret, mindezt egy nyílt, állandóan változó hőmérsékletű és vízmennyiségű kádban, az optimális feltételek hiányában. Gondot okozott az előbb említetteken kívül a kádankénti egyedszám, a halak testdeformitása és a túl magas pH (folyamatosan 8,4 felett értékeket regisztráltunk). A pontyok esetében 15 hét alatt 4,7 gramm súlygyarapodást ér tünk el, aminek oka az előbb felsorolt körülmények együttes jelenléte volt.A növényeknél a fő gondot a levéltetvek és a napégés elleni védelem jelentette. Ennek ellenére egyes növényfajok esetében a szántóföldi termésátlag többszörösét is elértük. Saláta esetében majdnem kétszerese termett a szántóföldi átlagoknak, paradicsomnál másfélszerese, karalábénál 3,5-szerese. A többszörös termésátlagok oka, a növények folyamatos, kiegyenlített víz- és tápanyagfelvételében rejlik.Kísérleti akvapóniánk működtetése és a mérések eredményeképpen kijelenthető, hogy az ültetett növényfajok mindegyike kiválóan alkalmas az akvapóniában történő nevelésre és termésük ízletes, vegyszermentes, tehát biztonságos és értékesíthető. Az ültetett növénykultúrák sűríthetőek, a víz tápanyagtartalma ezt megengedi, erre utal a túl magas pH érték is. A kísérletünk lefolytatása után megállapítható, hogy a ponty alkalmas az akvapóniába, de feltehetően nagyobb tömeggyarapodást lehetne elérni a nevelőegységek méretének optimális megválasztásával.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban akvapónia hal ponty barramundi növények saláta paradicsom karalábé paprika nitrit foszfor
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 57 (2014), p. 27-32. -
További szerzők:	Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Nemes Ildikó Stündl László (1970-) (agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: