Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM070889
Első szerző:
Murányi Mihály (urológus)
Cím:
Húgycsődivertikulum radikális prostatectomia után / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:
2017
ISSN:
0864-8921
Megjegyzések:
BEVEZETÉSHúgycsődiverticulum férfiakban ritkán fordul elő, leggyakrabban urethritis, húgycsőszűkület, húgycső trauma, hosszú távú katéterviselés, szubsztitúciós húgycsőplasztika, hypospadiasis műtét vagy műszfinkter beültetés után alakul ki. A szerzők egy radicalis perinealis prostatectomia után kialakult húgycsődiverticulum esetét mutatják be. Ismereteik szerint hasonló etiológiával korábban egy húgycsődiverticulumról számoltak be.ESETISMERTETÉSA 76 éves férfi anamnesisében 2002-ben radicalis perinealis prostatectomia szerepel. A műtét utáni cystographia nagy kiterjedésű extravasatiot igazolt, ezért a postoperativ katéterviselés időtartama négy hétre nyúlt. A műtét után 9 hónappal gáti duzzanat és fájdalom miatti kivizsgálás perinealis tályogot és urethroperinealis fistulát igazolt. A tályog megnyitása, drenálása és antibiotikum kezelés után a tályog szanálódott. Három hét katéterviselés után végzett cystographia extravasatiot nem igazolt, azonban a perinealis fistulanyíláson a vizeletes ázás nem szűnt meg. A fistulanyílás transurethralis resectioja, majd két hét katéterviselés után a fistula bezáródott. Az ezt követő években enyhe vizeletinkontinencián kívül húgyúti panasz nem volt.13 évvel a radicalis prostatectomia után, 2015-ben, gáti duzzanat és fájdalom alakult ki. Retrograd urethrographia és urethroscopia egy 45x20 mm-es húgycsődiverticulumot igazolt a külső sphinctertől közvetlenül proximalisan. A szerzők a diverticulum kimetszését és a húgycső rekonstrukcióját végezték perinealis feltárásból. A műtét utáni időszak szövődménymentesen telt. 3 hét katéterviselés utáni urethrographia extravasatiot nem mutatott. A szövettani vizsgálat többrétegű elszarusodó laphámmal fedett tömött, rostos kötőszövet állományú diverticulumot igazolt. A műtét után 18 hónappal a beteg gáti duzzanatra, fájdalomra nem panaszkodik, fistula, húgycsőszűkület nem alakult ki, a korábbi enyhe vizeletinkontinencia azonban súlyosbodott.KÖVETKEZTETÉSEKA húgycsődiverticulum ritka előfordulása miatt az optimális kezeléséről nincs egységes álláspont. A terápiát leginkább a beteg panaszai, a diverticulum nagysága és az érintett húgycsőszakasz hossza határozza meg. Kisméretű, panaszt nem okozó húgycsődiverticulum műtéti kezelése nem feltétlenül szükséges. A diverticulum nyílásának vagy falának transurethralis resectioja gyerekeknél és kisméretű diverticulumoknál jön szóba. Nagy, panaszt okozó diverticulumok esetén a diverticulum eltávolítása és húgycső rekonstrukció, hosszú húgycsőszakaszt érintő esetben diverticulectomia és húgycsőplasztika javasolt.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
húgycsődivertikulum
diverticulectomia
húgycső-rekonstrukció
radikális prostatectomia
radikális perinealis prostatectomia
Megjelenés:
Magyar Urologia 29 : 1 (2017), p. 9-12. -
További szerzők:
Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus)
Kiss Zoltán (1985-) (urológus)
Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.