Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM075008
Első szerző:
Tuba Géza (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Cím:
A talaj tömörödésének vizsgálata penetrométerekkel / Tuba Géza, Zsembeli József, Nagy Pál Máté
Dátum:
2018
Megjegyzések:
A kedvező szerkezetű, jó víz- és levegőgazdálkodású, termékeny talaj a mezőgazdasági termelés egyik legalapvetőbb feltétele. A leromlott talajszerkezet kedvezőtlen hatással van a talaj kémiai és biológiai tulajdonságaira is, csökkenti a termékenységet, a tömörödött rétegek felszámolása csak nagy energia-ráfordítással valósítható meg. Az elmúlt évtizedek intenzív talajhasználata miatt a talajok szerkezetleromlása, tömörödése világméretű problémává vált, Magyarországon a mezőgazdasági szempontból hasznosítható területek mintegy 20%-a (1,2 millió hektár) tömörödött szerkezetű, további 35%-a potenciálisan érzékeny a degradációra és a tömörödésre. A talaj tömörödése lehet természetes, vagy emberi eredetű, megnyilvánulhat a talaj felszínközeli, vagy mélyebb rétegeiben. A talajok tömörödésének számszerűsítésére általánosan elfogadott eszköz a penetrométer. A mezőgazdaságban használt penetrométerek általában a talaj felső 60 vagy 100 cm-es rétegének a vizsgálatára alkalmasak. Robosztus felépítésűek, szondájuk rendszerint 10-12 mm átmérőjű. Ezek a műszerek, alkalmasak a mélyebb rétegek vizsgálatára, de a szakirodalomban talajfelszín effektusnak nevezett jelenség miatt, a talaj felső 0-5 cm-es rétegéről nem adnak pontos penetrációs ellenállási értékeket, azaz a magágyban lejátszódó fizikai változásokról nem kapunk pontos képet, pedig az időjárási elemek (csapadék, párolgás stb.) először a talaj legfelső rétegében hatnak, megváltoztatva annak fizikai állapotát. Dolgozatunkban két penetrométer használatát mutatjuk be, a ?3T System" nevű rétegindikátort és egy mikropentrométert. A ?3T System" nevű műszer 1 cm-es bontásban képes mérni és rögzíteni az adatokat, 0-60 cm mélységig. A penetrációs ellenállás értékét, a 60 ?-os kúpban végződő szonda talajba juttatásához szükséges erő és a felület arányából számított értékként, MPa-ban adja meg. A mikropenetrométert elektromos motor működteti, 0-100 mm mélységben, mm-enként méri a kúp behatolásához szükséges erőt N-ban. A mérési tartomány 0-100 N közötti, az érzékenység 1 N. A műszerhez, a vizsgált talaj sajátosságai, illetve a vizsgálati céltól függően többféle alakú és méretű behatolóelem választható, vizsgálataink során 8 mm átmérőjű, 60 ?-os kúpban végződő behatoló elemet használtunk. A mélyebb talajrétegek tömörödését bemutató eredmények a karcagi talajművelési tartamkísérlet területén hagyományos és redukált művelési rendszerben, valamint a szénhidrogén bányászat miatt, a mezőgazdasági termelésből ideiglenesen kivont terület rekultivációját követően ?3T System" műszerrel mért adatokból származnak. A hirtelen lezúduló ?nagycsapadék" által a felszínközeli talajrétegben okozott tömörödés kimutatására a mikropenetrométerrel mért értékek alkalmasak.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
előadáskivonat
penetrométer
talajtömörödés
Megjelenés:
Talajhasználat - funkcióképesség / szerk. Bakacsi Zsófia, Kovács Zsófia, Koós Sándor. - p. 83
További szerzők:
Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Nagy Pál Máté
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.