Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076770
Első szerző:Szilágyi Arnold (okleveles agrármérnök)
Cím:Az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa [Thunb.] Kunth) hajtáskivonatainak allelopatikus vizsgálata juglon-index segítségével / Szilágyi Arnold, Tóth Tamás, Radócz László
Dátum:2018
Megjegyzések:Az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa [Thunb.] Kunth) egyre jelentősebb gyomnövényé válik Magyarországon, ahol elsősorban a kapás növényeket (kukorica, napraforgó stb.) veszélyezteti. Az ázsiai gyapjúfű a jól alkalmazkodó gyomnövényekhez tartozik. Magyarország klimatikus viszonyai jó feltételeket biztosítanak az új gyomjövevény számára. Ballo et al. (2000) szerint az optimális csírázási hőmérséklete a 20-35 oC, így Magyarországon már áprilisban beindulhat a csírázása. Ebből adódóan folyamatosan fog a vegetáció alatt gyomosítani. Az Ujvárosi-féle életforma rendszerben a T4-es gyomok közé soroljuk. Invazív gyomnövényként egyre nagyobb területeken terjed el, és a mezőgazdasági tevékenység eredményességét nagyban befolyásolhatja. A gyomnövény gyors terjedése és veszélyessége több okra vezethető vissza: pl. a kelése elhúzódó, gyors a kezdeti fejlődése, nagy a kompetíciós képessége, számos herbiciddel szemben csökkent érzékenységet mutat. A terjedésének feltételei között fontos szerepet játszhat az allelopátia is. Az allelopátia fogalmát először Molisch használta a növények típusai közötti biokémiai interakcióra, amely jelenthet gátlást vagy serkentést egyaránt. Az allelopátia a görög ?allelon" és ?pathos" szavakból ered, amelyek összetétele ?egymásra gyakorolt negatív hatás"-t jelent. Az allelopátia sok növényfaj tulajdonsága, amely az előnyhöz jutást segíti az egymással való versengésben. Az előzetes vizsgálatok során kimutatható eredményeket kaptunk az ázsiai gyapjúfű allelopatikus tulajdonságáról. Az elvégzett kísérletünkkel arra szerettünk volna komparatív képet nyerni, hogy milyen mértékű ez a hatás. Ezt az ún. juglon-index megállapításával határoztuk meg, amely a dió (Juglans regia L.) közismert allelopatikus hatásához viszonyítja a vizsgált növény negatív tulajdonságait. Az allelopátia vizsgálatban felhasznált tesztnövény a fehér mustár (Sinapis alba L.) volt. A juglon-index (Ij/x) meghatározása ismeretlen allelopátiás potenciálú növénykivonat esetén: Ij /x = (Hj + Rj + Gj ) / (Hx + Rx + Gx ) ahol: Hj : 3-szor 10 mustármag 5 mM-os juglon hatására mért hajtáshosszúságainak átlaga (mm), Rj : 3-szor 10 mustármag 5 mM-os juglon hatására mért gyökérhosszúságainak átlaga (mm), Gj : 3-szor 100 mustármag 5 mM-os juglon hatására mért csírázóképességének átlaga (db), Hx : 3-szor 10 mustármag ismeretlen allelopátiás potenciálú növényi kivonat hatására mért hajtáshosszúságainak átlaga (mm), Rx : 3-szor 10 mustármag ismeretlen allelopátiás potenciálú növényi kivonat hatására mért gyökérhosszúságainak átlaga (mm), Gx : 3-szor 100 mustármag ismeretlen allelopátiás potenciálú növényi kivonat hatására mért csírázóképességének átlaga (db). A vizsgálat során a kapott hányados értékek mind a hajtás, mind a gyökér vizes kivonatában egynél nagyobb volt. Ami azt jelenti, hogy az ázsiai gyapjúfű (hajtás és gyökér) vizes kivonatának az allelopatikus potenciálja a juglonénál kifejezettebb, vagyis a gátlás erősebb.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:23. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum : Program-Összefoglalók. - p. 38-39.
További szerzők:Tóth Tamás (1988-) (növényorvos) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1