Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM078856
Első szerző:
Zsombik László (agrármérnök)
Cím:
Nitrogénkezelések őszi búza (Triticum aestivum L.) agronómiai paramétereire gyakorolt hatása savanyú homoktalajon / Zsombik László, Seres Emese
Dátum:
2018
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
Őszi búza kísérletünk célja volt, hogy megvizsgáljuk egy tájfajta alapú extenzív őszi búza vonal (1401HK őszi búza vonal) nitrogén tápanyag-reakcióját gyenge tápanyagellátottságú savanyú homoktalajon a fontosabb termésképző elemek, illetve a biomasszatömeg és a termés vonatkozásában. A vizsgált évjáratok időjárásának kiegyenlítettsége között jelentős különbséget találtunk az őszi búza kritikus fenofázisaiban, mely a vizsgált paraméterekre is jelentős hatást gyakorolt. A kalászhossz, illetve a kalászonkénti magszám tekintetében az évjárat hatása az értékek nagyobb mértékű szórásában, illetve a paraméter csökkenésében is megmutatkozott a 2015/2016 évjáratban. A kalászonkénti magsúly vonatkozásában is nagyobb szórást tapasztaltunk a 2015/2016 évjáratban, ugyanakkor az évjáratok között statisztikailag igazolható különbség a mutató te kintetében nem volt. A nitrogénkezelések közül a nagyadagú nitrogén alkalmazása eredményezett statisztikailag igazolt növekedést a tulajdonság vonatkozásában. Az ezermagtömeg tekintetében a paramétert a szemtelítődés időszakának időjárása határozta meg. A 2015/2016 évjárat szélsőséges időjárása negatív hatást gyakorolt a bokrosodásra homoktalajon, mely a területegységenkénti kalászszám alakulását kritikus mértékben és negatívan befolyásolta, a 2014/2015 évjáratban a területegységenkénti kalászszámot az alkalmazott nitrogén hatóanyag-mennyiség növelése negatívan befolyásolta. A fajlagos biomassza-tömeg tekintetében a 2014/2015 évjáratban az alkalmazott nitrogén kezelések közül az 54 kg/ha hatóanyag-mennyiség alkalmazása eredményezte a legkedvezőbb értéket, 2015/2016 évjáratban a legnagyobb, 108 kg/ha nitrogén-hatóanyag alkalmazásakor értük el legnagyobb fajlagos biomassza-tömeget. A termés tekintetében mindkét vizsgált évjáratban szignifikáns műtrágyahatást tapasztaltunk, az alkalmazott hatóanyag-mennyiség növelésével nőtt a betakarított termés mennyisége. A vizsgált két évjárat közül a kedvezőtlen bokrosodási mutatókkal jellemezhető 2015/2016 évjáratban tapasztaltunk jelentősen alacsonyabb termést. A korrelációanalízissel vég zett összefüggés vizsgálatok eredményei alapján legtöbb pozitív vagy szoros összefüggést a területegységenkénti kalászszám vonatkozásában tapasztaltuk. A paraméter szoros pozitív korrelációt mutatott a fajlagos biomassza-tömeggel és a terméssel egyaránt. A kalászhossz a vizsgált paraméterek közül a kalászonkénti magszámmal mutatott szoros pozitív korrelációt, ugyanakkor a kalászonkénti magszám a kalászonkénti mag súllyal mutatott szoros pozitív korrelációt. A termés tekintetében meghatározónak bizonyult a fajlagos biomassza-tömeg, illetve a területegységenkénti kalászszám vizsgálatainkban, de a kalászhossz is pozitív korrelációt mutatott. A vizsgált paraméterek közül legkevesebb szoros összefüggést a kalászonkénti magszám, a kalászonkénti magsúly, illetve az ezermagtömeg esetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg közepes pozitív kor relációt mutatott a kalászonkénti magsúly tekintetében, ugyanakkor közepes ne ga tív korrelációt mutatott a területegységenkénti kalászszámmal. Legerősebb évjárat hatást a területegységenkénti kalászszám (78%), a biomassza-tömeg (71%) és a termés (69%) tekintetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg esetében a nitrogénellátás ha tása 40% volt, a kalászparaméterek közül a kalászhossz tekintetében 46%, a kalászon kénti magszám vonatkozásában 56% volt a nitrogén-ellátás hatása a két változót figye lembe véve. A legnagyobb műtrágyahatást a kalászonkénti magsúly tekintetében (82%) tapasztaltuk.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
homoktalaj
nitrogén-ellátás
őszi búza
termésképző elem
Megjelenés:
Növénytermelés. - 67 : 2 (2018), p. 1-21. -
További szerzők:
Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.