Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM081457
Első szerző:	Tóth Katalin (biológus)
Cím:	A magbank szerepe a szikes gyepek diverzitásának fenntartásában a Hortobágyi Nemzeti Park területén / Tóth Katalin, Lukács Balázs András, Radócz Szilvia, Simon Edina
Dátum:	2015
ISSN:	0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:	A pannon szikes gyepek a Natura 2000 hálózatban kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek. Megőrzésükért az Európai Unióban nagy felelősség hárul Magyarországra, mert hazánkban található az európai állományok 98%-a. Vizsgálatunkban a vertikális pozíció és a környezeti változók (nedvességtartalom, sótartalom, pH, humusz és kötöttség) szerepét tanulmányoztuk a felszín feletti vegetáció és a talajmagbank fajösszetételére. Három szikes gyeptípus (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae; Puccinellietum limosae és Agrostio stoloniferae-Caricetum distantis) három állományát vizsg áltuk. A következő hipotéziseket teszteltük: (i) A magbank fajgazdagsága és sűrűsége a leginkább stresszelt gyeptípusban a legnagyobb, ahol a magbankból történő regenerációnak nagy szerepe van a fajgazdagság kialakításában. (ii) A higrofi tonok sűrűsége a magbankban növekszik az alacsonyabb térszintek felé haladva. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált gyeptípusokban az átlagos magbank sűrűség 30000-50000 mag/m2 volt, ami magasabb, mint a legtöbb száraz gyepben. A vegetációban 39 fajt, míg a magbankban 50 fajt találtunk, ami arra utal, hogy a magbank alapvetően fontos szerepet játszik a szikes gyepek diverzitásának kialakításában. A legalacsonyabb fajgazdagságú és magsűrűségű magbankot az abiotikusan leginkább stresszelt gyeptípusokban tapasztaltuk, azonban itt volt a legnagyobb sűrűségű a halofi tonok magbankja. A Puccinellietum limosae gyepekben csak a Spergularia salina és a Juncus compressus rendelkezett számottevő magbankkal (legalább 1000?mag/m2 sűrűségben). A higrofi ton fajok többségének a legalacsonyabb térszínen fekvő gyeptípusban volt a legnagyobb sűrűségű magbankja. Az egyszikű fajok közül csak a Juncus compressus rendelkezett számottevő magbankkal (38619 mag/m2-ig). Eredményeink szerint a fűfajok többsége nem rendelkezett számottevő magbankkal, ezért a szikes gyepek fajainak regenerációja nem biztosított a helyi perzisztens magbankból.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk abiotikus stressz halofiton higrofiton magkészlet sótartalom
Megjelenés:	Botanikai Kozlemenyek. - 102 : 1-2 (2015), p. 141-157. -
További szerzők:	Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 TÁMOP TÁMOP-4.2.2.B-15/1/ KONV-2015-0001 TÁMOP OTKA PD 100192 OTKA OTKA PD 111807 OTKA TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: