Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM083370
Első szerző:	Kovács Györgyi (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	A talaj szén-dioxid-emissziójának alakulása talajvédő és hagyományos művelési rendszerekben / Kovács Györgyi, Tuba Géza, Zsembeli József
Dátum:	2020
Megjegyzések:	A talaj CO2-kibocsátása a globális szénciklus egyik fontos eleme, így nagy szerepet játszik a klímaváltozásban. Minden talajművelési eljárás beavatkozást jelent a talajéletbe, tehát a művelés a talajban lejátszódó folyamatok meghatározója lehet. Az utóbbi évtizedekben a talajok szervesanyag-tartalma az intenzív gazdálkodás következtében jelentősen mértékben visszaesett, ami a természetes talajtermékenység csökkenésével jár együtt. Az intenzív, forgatásra alapozott talajművelés a talajok degradációját és erózióját eredményezheti azáltal, hogy csökkenti a talajok szervesanyag-tartalmát, szerves szénkészletét. A hagyományos művelést felváltó, a talajt véd" művelési módszerekkel (forgatás nélküli mulcshagyó művelés), jelentős mértékben javítható a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapota, ami hosszútávon a talajtermékenység növekedésével jár. Tartamkísérletek eredményei arról tanúskodnak, hogy a kímélő művelés a legfels" talajréteg szervesanyagban való gazdagodását segíti elő. A különböző talajművelési módok szén-dioxid-emisszióban játszó szerepének vizsgálatához a Karcagi Kutatóintézet H-1 jelű tábláján a talajművelési tartamkísérletben végeztünk méréseket hagyományos (fogatásos) és redukált művelésű talajon, valamint bolygatatlan szerkezetű talajmintákon. A CO2-koncentráció mérésére az Anagas CD 98 illetve a GasAlertMicro5wPump és a Testo 535 típusú infravörös gázanalizátorokat használtuk. A mérési terület lehatárolására egy Karcagon kifejlesztett, speciális eszközt (fémkeret és műanyag mérőedény) alkalmaztunk. A legtöbb esetben az emissziós mérések tarlón, betakarítás után történtek, amikor a gyökérlégzés a szén-dioxid emisszióban már nem játszik szerepet, így kizárólag a mikrobiológiai aktivitásból származó emissziót tudjuk vizsgálni. A bemutatott tizenkét év id"járása igen változatos volt, kiváló alkalmat teremtve az évek közötti összehasonlításhoz. A 12 év során 5 különböző kultúrnövény tarlóján végeztünk méréseket. A redukált művelési módot alkalmazva, a hagyományoshoz képest, a legtöbb esetben, magasabb CO2-emissziót tapasztaltunk - 12 év szántóföldi mérési adatait valamint a bolygatatlan szerkezetű talajoszlopok emissziós eredményeit elemezve a különbség statisztikailag igazolható - mivel a mérsékeltebb talajbolygatás kedvezőbb talajállapotot eredményezett a mikrobiológiai aktivitás szempontjából.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet CO2-emisszió talajművelés tartamkísérlet
Megjelenés:	Talajhasználat - funkcióképesség / szerk. Koós Sándor. - p. 201-214. -
További szerzők:	Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: