Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM087566
Első szerző:	Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:	Koragyermekkori internalizáló, externalizáló viselkedés és az életminőség alakulása koraszülötteknél a szülők mentális egészségének tükrében / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:	2020
ISSN:	0237-7896
Megjegyzések:	Bevezetés: A koraszülés és az alacsony születési súly (LBW) világszerte komoly egészségügyi probléma. Következményeit tekintve magasabb kockázatot jelent a kognitív és neuroszenzoros deficitek, szociális nehézségek és a pszichiátriai rendellenességek kialakulásában egyaránt. Elengedhetetlen a szülők mentális egészségének vizsgálata is, hiszen számukra a koraszülés, valamint az azt követő időszak komplex érzésekkel járhat, stresszel teli, akár traumatikus élmény is lehet. Célkitűzés: Leírni a koraszülöttek kétéves kori életminőségének jellemzőit, az internalizáló és externalizáló viselkedéseket, olyan szülői mentális egészség tényezők relációjában, mint az észlelt stressz, szorongás, depressziós tünetek, illetve az élettel való elégedettség. Módszer: 112 koraszülött gyermek édesanyja által a következő kérdőívek kerültek kitöltésre: Gyermek Életminőség Kérdőív; Képességek és Nehézségek Kérdőív; Észlelt Stressz Kérdőív; Beck Szorongás és Depresszió Leltár; Élettel való Elégedettség Kérdőív és egy Demográfiai Kérdőív. Eredmények: A kétéves kori viselkedési és érzelmi problémák kialakulásában és az alacsony életminőség tekintetében emelkedett rizikót jelentett az kisebb születési súly (p<0,001), a krónikus utóbetegségek, valamint a család alacsony szocio-ökonómiai státusza (p=0,04). Protektív tényezőként funkcionált a szoptatás, mind az anya (p=0,013), mind a gyermek (p=0,006) pszichés jellemzőinek tekintetében. A gyermekek mentális egészsége és életminősége leginkább az édesanyák mentális egészségének függvényében alakult (r=0,507; p<0,001): a stresszes, szorongással és depresszív élményekkel teli, életükkel kevésbé elégedett édesanyák gyermekükkel kapcsolatban is több internalizáló és externalizáló viselkedésről és alacsonyabb életminőségről számoltak be, kiegyensúlyozottabb társaikhoz képest. Az LBW gyermekek körében már kétéves korban a viselkedéses (35%) és az ADHD-s tünetek (33%) megjelenése mutatta a legtöbb nehézséget a családokban. Következtetés: A kapott modellünk alátámasztja, hogy a gyermekek mentális problémáinak vizsgálata során fontos lenne az elsődleges gondozó mentális állapotának felmérése és szükség esetén pszichológiai, pszichiátriai gondozása. A extrenalizáló viselkedések gyakorisága kapcsán koraszülötteknél kiemelt fókusznak tartjuk a speciális neonatológiai, gyermekgyógyászati, gyermekpszichológiai és -pszichiátriai prevenciók és beavatkozások mielőbbi ütemezését az ADHD és a viselkedészavar okozta betegségteher minimalizálása érdekében.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 35 : Suppl1 (2020), p. 74-75. -
További szerzők:	Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: