Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087568
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:A szoptatás és az életminőség összefüggései koraszülötteknél / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:2018
Megjegyzések:Bevezetés: A koraszülöttek százalékos aránya az orvostudomány fejlődésével sem csökken számottevően (WHO, 2015), így népegészségügyi szempontból kiemelten fontos kisgyermekkori fejlődésük és életminőségük alakulásának vizsgálata. Számos tanulmány leírta, hogy kisiskolás- és serdülőkorban alacsonyabb szintű életminőséggel jellemezhetőek az alacsony születési súlyú gyermekek, mint időre született társaik (Stahlmann és mtsai, 2009; Vieira és Linhares, 2011). Fontosnak tartottuk azonban feltárni, hogy a korai életévekben hogyan alakulnak a fizikai, érzelmi és társas problémák a születési súly függvényében, valamint hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják azokat a gyermek és az anya részéről egyaránt. Célkitűzés: Koraszülött gyermekek kétéves kori életminőségének vizsgálata a csecsemőkori jellemzők, a szoptatás és az anya érzelmi állapotának tükrében. Módszerek: Vizsgálati mintánkat 97 édesanya alkotta, akik a Debreceni Egyetem Klinika Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 2500 gramm alatti súllyal született gyermeket hoztak a világra. A kutatás idején a gyermekek korrigáltan kétévesek voltak. Vizsgálati eszközeink a szülő által kitöltött Pediatric Quality of Life Inventory (PedsQL) gyermek életminőség kérdőív, valamint egy széleskörű pszichológiai anamnézis voltak. Eredmények: A vizsgált koraszülöttek körében a születési súly nem volt szignifikáns prediktora a kétéves kori életminőség alakulásának. Nemi különbségeket az életminőség érzelmi komponensében találtunk, méghozzá a fiúknál szignifikánsan több érzelmi problémát jeleztek az anyák, mint a lányoknál. A kétéves kori érzelmi életbeli nehézségek együttjárást mutattak továbbá a gyermek csecsemőkori jellemzőivel is. Minél pozitívabbnak ítélte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyugodt, jó alvó) annál jobbra értékelte a kétéves kori érzelmi jellemzőit is, továbbá ez negatív irányba még erősebb korrelációt mutatott, minél több negatív tulajdonsággal jellemezte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyűgös, sírós) annál problémásabbnak ítélte a kétéves kori érzelmi állapotát is. Fontos védőtényezőnek mutatkozott azonban a szoptatás, mely a szopás idejétől és az esetleges szopási nehézségektől függetlenül erős protektív faktornak mutatkozott a gyermek későbbi életminőségére nézve. A vizsgált gyermekek életminőségével a legerősebb kapcsolatot az anya terhesség alatti és a szülést követő lelkiállapota mutatta: a kiegyensúlyozott, pozitív anyák gyermeküket is pozitívabbnak ítélték, míg az ideges, szorongással és aggodalommal teli édesanyák gyermekükben is több nehézséget észleltek mind fizikálisan, mind érzelmileg, mind a társas készségek alakulásában. Következtetések: A koragyermekkori életminőség tekintetében úgy tűnik, hogy a születési súlynál és a biológiai tényezőknél, jóval fontosabb az anya kiegyensúlyozott, pozitív lelkiállapota a terhesség alatt és a gyermek megszületése után egyaránt, továbbá kiemelt protektív faktornak mutatkozik a szoptatás, mint az anya-gyermek kötődés egyik alappillére. Fontosnak tartjuk tehát az anyák szoptatásra való felkészítését és segítését, valamint érzelmi támogatásukat mind a terhesség alatt, mind pedig a korai életévek során, a saját és gyermekük jobb életminőségének érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Gyermekgyógyászat. - 69 : 5 (2018), p. 321. -
További szerzők:Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1