Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM089198
Első szerző:	Stál József (jogász)
Cím:	A megalapozott gyanúhoz kapcsolódó bizonyítékértékelés és ténymegállapítás a német nyelvű országok jogalkalmazásában / Stál József
Dátum:	2019
ISSN:	1788-0386
Megjegyzések:	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 129. - (1) bekezdése szerint "az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt". Ugyanígy fogalmaz a 2018. július 1-től hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 296. ?-a is azzal, hogy mellőzi az előzetes szót. E törvények alapján a letartóztatás kizárólag a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben, módon és ideig vonja el a személyi szabadságot. Általános feltételei: büntetőeljárás folyamatban léte szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt, fennáll az annak elkövetésére vonatkozó alapos/megalapozott gyanú (a Be. szerint: vagy vádat emeltek) és a nyomozás elrendelése megtörtént. Az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a bizonyítás eredményének függvényében a terhelt cselekményért viselt felelősségének valószínűsége növekedhet; ennek megfelelően a büntetőeljárás egyes, jól körülhatárolható fázisaihoz kapcsolódóan e valószínűség a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanújától a konkrét személyt terhelő megalapozott gyanún, illetve a vádemeléshez szükséges bizonyosságon keresztül a bűnösség kétséget kizáró megállapításáig erősödhet. A magyar jogalkalmazásban uralkodó álláspont szerint a letartóztatás általános feltételéhez kapcsolódóan a bizonyítékok bizonyító erejének mérlegelése kizárt, míg (cselekmény)történeti tényállás rögzítése szükségtelen. A német büntetőeljárási törvény (német Be.) is kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a súlyos kényszerintézkedésnek, amelyet Untersuchungshaft megnevezéssel jelöl. E német megnevezés ?szó szerinti" fordítása: vizsgálati fogság, amely a tartalmát tekintve a magyar letartóztatásnak felel meg. A tanulmány azt vizsgálja, hogy Németország büntetőeljárásában megengedett, kötelező, egyáltalán ismert-e a letartóztatás általános feltételét jelentő megalapozott gyanúhoz kapcsolódó bizonyítékértékelés és az eljárás tárgyát képező cselekményre vonatkozó tények megállapítása, majd rövid kitekintést tesz a többi német nyelvű ország vonatkozó szabályozására és joggyakorlatára is. Az alapos gyanú és a megalapozott gyanú az azonos tartalmúk miatt szinonim fogalmak. Magyarország eljárási törvényei közül az alapos gyanú fogalmát utoljára az 1973. évi I. törvény ismerte. Nem használta az 1998. évi XIX. törvény, és nem tartalmazza a Be. sem. A tanulmányban a megalapozott gyanú fogalom használata következetes lesz, mert a jelenleg hatályos Be. 276. - (1) bekezdés a) pontja ezt fogalmazza meg a személyi szabadságot érintő bíró engedélyes kényszerintézkedések - és ezzel a letartóztatás - egyik általános feltételeként és néhány, a jogalkalmazás számára kiadott gyakorlati munka is ugyanezt használja. Továbbá ezzel a kifejezéssel találkozhatunk a Be. alapján meghozott bírósági határozatok nagy részében is. A német nyelvű országok eljárási jogaiban a letartóztatás (vizsgálati fogság) általános feltételeként előirányzott dringender Verdacht a tartalma szerint a magyar Be. és jogalkalmazás szerinti megalapozott gyanúnak felel meg.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Miskolci Jogi Szemle. - 14 : 1 (2019), p. 79-100. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: