Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM090404
Első szerző:
Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:
Különböző szarvasmarha fajták legeltetésének hatása hortobágyi mélyfekvésű legelők botanikai összetételére / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:
2017
ISSN:
1587-1282
Megjegyzések:
A Hortobágyi Nemzeti Park területén (Pap-erén és Zám pusztán) cönológiai felméréseket végeztünk 2015 és 2016 májusában. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív marhával (magyar szürke) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett mintaterületeken. Rögzítettük a növényfajok jelenlétét, a fajonkénti borítás százalékos értékeit és a növényzet összborítását. A társulásokat nedvességgradiens mentén választottuk ki: nedves szikes mocsárrét (Bolboschoenetum maritimi) és szárazabb szikes rét (Beckmannion eruciformis). Összevetettük a kisebb intenzitású (2015. év, kiinduló állapot) és az emelt állatlétszámú (2016. év) legeltetés, illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait. Vizsgáltuk (i), hogy a legeltetés milyen hatással van a gyepek növényzetére, (ii) mennyiben tér el az egyes gyeptípusokban a növényzet összetétele (iii) és eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek fajösszetételére. A vizsgálatsorán megállapítottuk (i), hogy a legnagyobb fajszámot 2015-ben a közepesen intenzíven legeltetett területen kaptuk (14,3 faj/m2). Valamelyest csökkent a fajszám 2016-ban az intenzívebb legelés hatására. A kontrollban volt a legkisebb a fajszám (11,7 faj/m2 ). Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen nőtt a legelés intenzitás növekedésével. (ii) Eredményeink azt mutatják, hogy a legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A száraz gyepben nagyobb fajszámot (16,2 faj/m2 ) találtunk, mint a nedvesben (11,2 faj/m2). Az aljfű borítása a száraz gyepben magasabb volt, mint a nedves gyepben. (iii) Az extenzív húsmarha nagyobb fajszámot tart fent (16 faj/m2), mint az intenzív húsmarha (11,4 faj/m2). A szálfüvek borítása nagyobb volt az intenzív húsmarhával, mint az extenzív húsmarhával legelt területen. A feltétlen és a feltételes gyomok borítása a magyar szürkével legelt területeken mutatott magasabb értéket. Eddigi két éves vizsgálatunk alapján elmondható hogy mind az extenzív mind az intenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Környezettudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mélyfekvésű legelők
legeltetés
extenzív húsmarha
intenzív húsmarha
Hortobágy
Megjelenés:
Agrártudományi közlemények. - 73 (2017), p. 57-63. -
További szerzők:
Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus)
Radócz Szilvia (1988-) (biológus)
Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.