Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM090494
035-os BibID:	(Scopus)85027406593
Első szerző:	Győri Zoltán (vegyész)
Cím:	Az őszi búza ásványianyag tartalmának értélelése az új vizsgálatok tükrében/eredményeként = Evaluation of the mineral content of winter wheat in light of/as a result of the new studies / Győri Zoltán
Dátum:	2017
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	Az élelmiszer- és táplálkozástudományi kutatás és gyakorlat napjainkban mind nagyobb hangsúlyt fektet az alapélelmiszernek számító őszi búzaszem kémiai összetételére úgy a szerves, mint a szervetlen makro- és mikro-komponenseket illetően. Ez a figyelem több tényező hatásának eredménye, amelyek közül feltétlenül ki kell emelni a műszeres analitikai lehetőségek (HPLC, HPLC-MS, ICP-OES, ICP-MS) bővülését, továbbá a termesztéstechnológiához szorosan kapcsolódó, gyakran változó tényezőket (fajták, hibridek, növényvédelem, műtrágyázás, időjárási szélsőségek gyakorisága) is. Ennek eredményeként az elmúlt két évtizedben a kutatók figyelme egyre jobban arra a kérdésre irányult, hogy az intenzív agrotechnika és az új fajták genetikai adottságai következtében megváltozik-e a növényi termések és benne a búza kémiai, illetve a takarmányozási, táplálkozás-élettani minősége. Szándékom az volt, hogy dolgozatomban megnyugtató választ adjak a rendelkezésére álló nagyszámú és különböző kísérletekből (tartamkísérletekből) származó minták elemzési adatai alapján a felvetődött kérdésekre, amelyek közül kiemelkedően fontos kérdés, hogy az elmúlt száz évben miként alakult az alap táplálékokhoz tartozó őszi búza ásványianyag-tartalma. E célból olyan mintákat használtam fel, amelyeket hazánk különböző helyein archiváltak, és azokat a legkorszerűbb mérési eljárásokkal analizálták. Az ásványianyag-tartalom ugyanis az a minőségi mutató, amelyet megbízhatóan lehet a hosszú távú hatások (tárgyázás, műtrágyázás, növényvédelem, SO2 kibocsátás, légköri atomrobbantások, trágyaféleségek kísérőelemei, klímaváltozás, fajtaváltások) becslésére és értelmezésére használni úgy, hogy az archivált mintákban legkevésbé változik. A vizsgálatok kiterjedtek a foszforra, káliumra, kalciumra, magnéziumra, vasra, mangánra, cinkre, rézre és a stronciumra is. A kapott eredmények hozzásegíthetik a kutatókat és a téma iránt érdeklődő, táplálkozástudománnyal foglalkozó gyakorlati szakembereket, hogy reális képet alkothassanak a környezeti tényezők és az agrotechnika a gabonafélék összetételére gyakorolt hatásáról. [Today, more and more emphasis is placed by food and nutrition research and practice on the chemical composition of winter wheat, which is considered a staple food, both in terms of organic and inorganic macro- and microcomponents. This attention is the result of several factors, of which should be highlighted the expansion of the possibilities in instrumental analysis (HPLC, HPLC-MS, ICP-OES, ICP-MS), as well as the often changing factors closely related to cultivation technology (varieties, hybrid, plant protection, fertilization, frequency of weather extremes). As a result, over the past two decades, researchers have been focusing more and more on the question whether the chemical, as well as the feedstock and nutritional physiology quality of crops, including wheat, changed because of intensive agrotechnics and the genetic capabilities of the new varieties. My intention was to provide satisfying answers, based on the analytical data of the large number of samples coming from different experiments (long-term experiments), to the questions that had been raised, one of the most important of which is the question how the mineral content of winter wheat, a staple food, had changed over the last hundred years. To this end, I used samples that had been archived at different locations of Hungary and analyzed using state-of-the-art measurement methods. Mineral content is the quality indicator that can be used reliably to estimate and interpret long-term effects (fertilization, plant protection, SO2 emission, atmospheric nuclear explosions, accompanying elements of fertilizers, climate change, switching varieties), because it changes very little in archived samples. Phosphorus, potassium, calcium, magnesium, iron, manganese, zinc, copper and strontium were included in the analyses. The results obtained can help researchers and practical experts of nutritional science interested in the topic to form a realistic picture about the effect of environmental factors and agrotechnics on the composition of cereals.]
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk őszi búza ásványi anyag termesztési évek makro- és mikroelemek winter wheat minerals cultivation years macro- and microelements
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 63 : 2 (2017), p. 1519-1534. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: