Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM091016
Első szerző:
Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:
A nyírségi akácerdők méztermelési lehetőségei és korlátai / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:
2020
Megjegyzések:
Hazánkban a méhcsaládok száma évről évre növekvő tendenciát mutat, mellyel a legtöbb méhlegelő növényünk vetésterülete tudja tartani a versenyt (repce és napraforgó), azonban a mézelő akácerdeink kiterjedése csökkent az elmúlt években. Európában a legnagyobb kiterjedésű akácosok Magyarországon találhatóak, jelenleg az akácerdő telepítések csökkenő gyakorisága miatt felmerült a kérdés, hogy egy adott területen található akácerdő méhcsaládeltartó képessége milyen korlátokkal rendelkezik? Akácosaink és a magyar akácméz ugyan hungarikummá lépett elő 2014-ben, azonban természetvédelmi okok miatt az akácosok arányának növekedése nem várható olyan ütemben, ahogyan a hazai méhcsaládok száma gyarapszik. A magyar méhészeti ágazat legfontosabb terméke az akácméz, mely kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk. Mivel az akácerdők területi megoszlása nem egyenletes, így a méhlegelő minél szélesebb körű kihasználása érdekében vándorolnak a méhészek. Az 1960- as és '70-es években még lehetősége nyílt a hazai méhészeknek, hogy az akác időben eltérő virágzási periódusait vándorlással még jobban kihasználják, hiszen az ország keleti és déli részein nyíltak az első akácosok, innen vándoroltak a nyugati és északi akácerdőkbe. Ez az időbeli eltérés 3-8 napot jelentett. Mára azonban ezek a virágzási periódusok összecsúsznak, melyet a magasabb tavaszi átlaghőmérséklet idézhetett elő. Jelen kutatás célja, feltérképezni a nyírségi akácerdők méhcsalád-eltartó képességét, annak függvényében, hogy a helyi méhészetek mellett hány méhcsalád befogadására alkalmasak, hiszen erre a területre is évről évre több méhész vándorol a környező megyékből. Ez a vándorlási gyakorlat azonban a nyírségi akácerdők, mint méhlegelők beszűküléséhez vezethet. Szükséges tehát meghatározni, hogy az egyes járásokban található akácerdők milyen mértékben terheltek méhcsaládokkal, hogyan alakul a méhlegelő beszűkülés, anélkül, hogy a helyi méhészek megélhetését, versenyképességét, piaci pozícióját veszélybe sodorná, azáltal, hogy a méhcsaládonként megtermelt méz mennyisége csökken. A jelenlegi szabályozás csak a vándoroltatásra terjed ki, miszerint méheket vándoroltatni csak érvényes állatorvosi igazolással lehet, melyet kizárólag a hatósági vagy jogosult állatorvos állíthatja ki, a bizonyítvány pedig a kiállítástól számított 7 napig érvényes, illetve folyamatos vándorlás esetén a vándorlás teljes idejére. A szabályozás sajnos nem terjed ki annak korlátozására, hogy egy adott területen lévő akácerdő terület túlterhelésének elkerülése érdekében csak meghatározott számú méhcsalád tartására legyen lehetőség.
ISBN:
978-615-5586-60-6
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Állattenyésztési tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
Nyírség
méhcsalád eltartó-képesség
akácerdő
méhsűrűség
méhlegelőbeszűkülés
Megjelenés:
Tavaszi Szél = Spring Wind 2019 / szerk. Bihari Erika, Molnár Dániel, Szikszai-Németh Ketrin. - p. 145-163. -
További szerzők:
Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.