Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM100678
Első szerző:	Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:	Kétéltűek és hüllők elterjedése és diverzitása Albániában / Mizsei Edvárd, Végvári Zsolt, Daniel Jablonski, Lengyel Szabolcs, Szabolcs Márton
Dátum:	2016
Megjegyzések:	A fajgazdagság térbeli heterogenitása a természet alapvető tulajdonsága, amelynek hatékony feltérképezése a biodiverzitás hosszú távú megőrzésének kulcsa. A kétéltűek és hüllők állományai világszerte fogyatkoznak, és a gerincesek legveszélyeztetettebb csoportját képviselik. Az európai herpetofauna közel egyharmada fordul elő Albániában, ám az országról rendelkezésre álló eddigi publikációk nem fedték le egész területét és nem tükrözik a közelmúlt taxonómiai változásait. Vizsgálatunk céljai a rendelkezésre álló ismeretanyag összegyűjtése, feltáratlan területek terepi adatgyűjtése, megkérdőjelezhető adatok ellenőrzése, a ritka vagy potenciálisan előforduló fajok térképezése, Albánia herpetofaunisztikai diverzitásának térbeli elemzése, valamint a diverzitást befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők azonosítása voltak. Albániában összesen 17 kétéltűfaj 986, és 40 hüllőfaj 3730 előfordulási adatát georeferáltuk szakirodalomból (68,1%), múzeumi gyűjteményekből (0,6%), online adatbázisokból (0,9%) személyes közlésekből (3,3%) és saját gyűjtésekből (27,1%). A herpetofauna diverzitási mintázatáról elmondható, hogy a Cika-hegység, az Albán-Alpok, a Korab hegység, és a Pindosz-hegységrendszer északi hegyei a legfajgazdagabb alpin és montán élőhelyek. A Shkodrai-, Ohridi- és Preszpa-tavak is jól kirajzolódnak, valamint a Vjose és Buna folyók völgyei és deltái is jelentős biodiverzitási forrópontok. A herpetofauna tagjainak jelenlétét prediktáló GLMM-re alkalmazott modellszelekció eredményei alapján mind a kétéltűeknél, mind a hüllőknél a legfontosabb prediktorok az élőhely-diverzitás, valamint a tengerszint feletti magasság szórása (~geomorfológiai változatosság) voltak. A kétéltűek esetében a harmadik legfontosabb prediktor a "csapadékmennyiségi" bioklimatikus főkomponens, hüllők esetében pedig a "hőmérsékleti" főkomponens bizonyult a legfontosabbnak. A munka során országra új fajként került elő a szíriai ásóbéka (Pelobates syriacus) és az olasz faligyík (Podarcis siculus). Az Albániában előforduló kétéltű és hüllőfajok előfordulásainak ponttérképezése és elterjedésüknek feltárása a hozzájárulhat e sérülékeny és veszélyeztetett fajok hosszú távú megőrzésük megalapozásához.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	V. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 14
További szerzők:	Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Jablonski, Daniel (1985-) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: