Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM100680
Első szerző:	Fejes Zsófia Anna
Cím:	Hüllőpopulációk abundanciaviszonyai és az azokat befolyásoló vegetációszerkezeti elemek egy rekonstruált rákosivipera-élőhelyen / Fejes Zsófia Anna, Vadász Csaba, Malatinszky Ákos, Mizsei Edvárd
Dátum:	2019
Megjegyzések:	Vizsgálatunkban három szimpatrikus gyíkfaj, a zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (L. agilis) és a homoki gyík (Podarcis tauricus), valamint a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) előfordulásainak finom léptékű térképezését, és populációik lokális abundanciaviszonyainak meghatározását és az azt befolyásoló vegetációszerkezeti elemek azonosítását tűztük ki célul. Kutatási területünk a Kiskunsági Nemzeti Park Peszéradacsi rétek törzsterületén található, 17 ha kiterjedésű rekonstruált gyep volt, amelyen 274 db, 25?25 m-es kvadrátban mértük fel 54 vegetációszerkezeti elem borításértékeit, valamint a területen előforduló hüllőfajok finomléptékű jelenlétét/hiányát, illetve abundanciáját. A vegetációszerkezeti elemek borításértékeit főkomponensekbe redukáltuk és a hüllőfajok jelenlétére és abundanciájára gyakorolt hatásukat lineáris kevert modellekkel elemeztük. Kutatásunk során a 4 hüllőfaj összesen 543 rekordját, valamint 14796 vegetációszerkezet-leíró rekordot rögzítettünk. Egyedi jelölés hiányában abszolút denzitás értékek kiszámítására nem volt lehetőségünk. A számított minimum denzitás a zöld gyíknál 20,7 egyed/ha, a fürge gyíknál 19,2 egyed/ha, míg a homoki gyíknál 13,5 egyed/ha volt. A rákosi vipera észlelési adatok kis száma nem tette lehetővé denzitás kiszámítását. A vegetációszerkezeti faktorok modellszelekcióval azonosított kombinációi szignifikáns magyarázóerővel bírtak a hüllőfajok előfordulása és abundanciája szempontjából. A modellek alapján a zöld gyík a legmagasabban fekvő, degradált (strukturálatlan) részeken kívül mindenhol jelen volt, viszont a struktúrák típusára (pl. alacsony cserjék, különböző növényfajok zsombékjai, tuskók) nem volt érzékeny. A fürge gyík a vizsgált terület üdébb, és azon belül is az alullegelt (magasabb növényzetű, de nem feltétlenül zsombékoló) foltjain fordult elő nagyobb számban. A homoki gyík kerülte a terület zárt, üde és félszáraz foltjait, abundanciája a száraz termőhelyi viszonyok miatt alacsony záródású, illetve degradált gyepfoltokon volt a legmagasabb. A gyíkfajok között a niche-szegregáció jól kimutatható volt. A rákosi vipera az alacsony záródású, illetve csekély magasságú vegetációt kerülte. Az eredményeink alapján kedvezőnek ítélt vegetációszerkezeti elemek (pl. min. 15 cm magas élesmosófű zsombékok, illetve általában a zsombékos szerkezet) kialakulását és fennmaradását természetvédelmi területkezelési módszerekkel, például extenzív legeltetéssel, a legelő jószág fajának és a legelőnyomás megválasztásával lehetséges, illetve szükséges biztosítani. Feltételezzük, hogy a jól megtervezett és kivitelezett kezeléssel a vegetáció struktúráján keresztül befolyásolhatjuk a hüllők abundanciaviszonyait.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	VI. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 14
További szerzők:	Vadász Csaba Malatinszky Ákos Mizsei Edvárd (1989-) (biológus ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: