Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM100981
Első szerző:
Doszpoly Roland (kulturális antropológus)
Cím:
Migrációs gyakorlatok Kárpátalján és a Felvidéken / Doszpoly Roland
Dátum:
2020
Megjegyzések:
A tanulmány két határon túli, határ menti település adataira támaszkodva készült el, jelesül: a magyar-ukrán határhoz közel eső Izsnyétén, és a szlovák-magyar határhoz közel eső Szomotoron. Kárpátalján két jelentős migrációs hullám zajlott le. Az első hullám a külső területekről Kárpátaljára bevándorló oroszok és ukránok migrációja volt, mellyel párhuzamosan zajlott a kárpátaljai őslakosok orosz és ukrán területek felé vándorlása. Második hullámként a különböző népek szakembereinek migrációját, ? ha a Szovjetunión belül nézzük transzmigrációját ? tekinthetjük, mely a második világháborút követően vált meghatározó jelenséggé. 1995-től kezdődően megnőtt a Magyarországon letelepülő kárpátaljai lakosok száma is, a munkavállalási szándékkal Magyarországra vándorlás tendenciájának növekedése pedig az 1999-es évtől szembetűnő. Meglehetősen szembetűnő jelenség, leginkább a munkavállalási célterület kiválasztásánál a nemzeti identitás felerősödése, hiszen az ukrán etnikum egyértelműen a szláv nyelvterületek felé, a poszt szocialista területeken vállal munkát, míg a magyarok inkább Magyarországon, bár náluk egyaránt jellemző az oroszországi munkavállalás is. Ebben az esetben nemzeti értékrendről beszélhetünk, mely hatást gyakorol a migrációs hajlandóságra. A célország kiválasztása persze elsődlegesen a lehetőségekre épül, tehát ahol munkáról hallanak, ahonnan elfogadható jövedelmekkel térnek haza, vagy ahova ismerős, esetleg vállalkozó hívja őket, oda mennek, vagy mennek vissza dolgozni. Míg Moszkvát egy erős munkavállalási központnak tartják, ahol fix jövedelmet, nagyjából 1000 dollár értékű munkabért kapnak, addig Magyarországon a rengeteg kemény munka mellett kevés, egy betonkeverésnél például 5000 forint a napibér, mellesleg munka és anyag hiányában nem is minden órájukat fizetik ki. Ezért Moszkva kedveltebb munkavállalási centrum mind a magyar, mind az ukrán munkavállaló esetében. Szlovákia uniós csatlakozását követően, ? tehát 2004 után ? megindult a Felvidéken, elsősorban a fiatalok nyugati országok felé áramlása a jobb megélhetés reményében. A néhány hónappal később visszatérő szomotori fiatalok felfedeztek egy számukra meglehetősen jövedelmező karriert Ausztriában, jelesül az idősgondozás. Ennek jó hírét ? és azt, hogy milyen nagy szükség van olcsó munkaerőre Ausztriában ? elterjesztve nagymértékű migrációs hullám indult Szomotorról az elkövetkezendő években. A külföldi munkavállalók között már nem csak a fiatalok, de a középkorúak közül is szép számban akadtak, de a nemek tekintetében kizárólag nőkről beszélhetünk e megélhetés tekintetében. A fiatal és középkorú szomotori nők ausztriai idősgondozói munkaterülete egy csomópont lett tehát a helyiek számára, így a kutatásomban is.
ISBN:
978-615-5586-52-1
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
migráció
Kárpátalja
Felvidék
Megjelenés:
Tavaszi Szél = Spring Wind 2019. : Tanulmánykötet : III. kötet / szerk. Bihari Erika, Molnár Dániel, Szikszai-Németh Ketrin. - p. 515-527. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.