Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM102748
Első szerző:	Sipos Kitti (fogorvos)
Cím:	Haemophiliás betegek fogászati kezelésének aspektusai a fogorvosi alapellátás területén / Sipos Kitti, Schlammadinger Ágota, Szegedi István, Kiss Csongor, Márton Ildikó
Dátum:	2019
Megjegyzések:	Bevezetés: Napjainkban a vérzékenységgel járó kórképek örökletes, veleszületett formái között a véralvadási faktor deficienciák a leggyakoribbak. Ezek közül is az összes véralvadási faktor abnormalitás 95-97%-át a von Willebrand betegség, a Haemophilia A és a Haemophilia B képezi. A haemophilia ritka, veleszületett, nemhez kötötten öröklődő véralvadási zavar, amely az öröklődés különleges volta miatt ? néhány kivételes esettől eltekintve- a férfiak betegsége. Több típusa közül a két legismertebb a Haemophilia A vagy klasszikus haemophilia, melyet a VIII. véralvadási faktor hiánya/csökkenése okoz, illetve a Haemophilia B, a IX. faktor hiánya/ csökkenése következtében kialakuló vérzékenység. A Haemophilia Világszövetség (World Federation of Hemophilia, WFH) legfrissebb, 2017-es adatai szerint Magyarországon az A haemophiliás betegek száma 896, a B haemophiliásoké pedig 227 fő volt. A betegség általános, különös tekintettel fogászati vonatkozású ismertetésén túl előadásom célja, hogy felhívjam a fogorvosok figyelmét a haemophiliás betegek fogászati ellátásának fontosságára az alapellátás területén rendelkezésre álló feltételek lehetőségeinek figyelembevételével. Anyag-és módszer: A téma ismertetéséhez főként az elmúlt öt év irodalmát képező közleményeket és kutatásunk során eddig szerzett tapasztalatainkat használtuk fel. Eredmények: Irodalmi adatok szerint a fogszuvasodás és a parodontális betegségek előfordulása magasabb a vérzékeny betegek körében, mely többek között a megfelelő szájhigiénia hiányának köszönhető és a páciensek vérzéstől való félelméhez vezethető vissza. A jó szájhigiénia fenntartása nagyon fontos lenne a vérzékeny betegek körében, hogy elkerüljük az előbb említett kezeletlen állapotok következményeként a fogak eltávolítását. Problémát jelent továbbá a betegek ellátásának esetleges elutasítása is az általános fogorvosi praxisban. Következtetések: A veleszületett vérzékeny betegek a populáció egy nagyon kis csoportját képezik, ezért a páciensek ellátása kihívást jelenthet sok fogorvos számára, mivel nincs tapasztalatuk az ilyen betegek fogászati ellátásával kapcsolatban. Ennek köszönhetően a haemophiliás páciensek gyakran nehézségekkel találják szemben magukat a fogorvosi alapellátás területén. Azonban a legtöbb rutin, nem sebészeti fogászati beavatkozás elvégezhető egy általános fogászati praxisban is haematologus kezelőorvossal történt egyeztetést követően. A fogorvosok szerepe nem elhanyagolható a kórkép felismerésének szempontjából sem. Irodalmi adatok szerint az esetek 14%-ában, illetve az enyhe típusba tartozó betegek 30%-ánál szájüregi vérzéses komplikációt követően indul el a kivizsgálás. Megbeszélés: A BOP-ben észlelt szignifikáns különbség magyarázataként feltételezhető a tartósan alkalmazott immunszupresszív kezelések ill. APSCT hosszútávú hatása, annak ellenére, hogy a fogászati vizsgálat ideje alatt már a legtöbb esetben nem alkalmaztak fenntartó kezelést. A diagnózis felállításától eltelt idő alatt alkalmazott számos antibiotikumos kezelés kémiai plakk kontrollt jelent, ami redukálhatja a parodonthopatogén kórokozók hatását a parodontitis progressziójában.
ISBN:	978-963-490-031-3
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	XX. Debreceni Fogászati Napok 2019. április 11-13. : programfüzet / kiad. a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar. - p. 19-20. -
További szerzők:	Schlammadinger Ágota (1971-) (belgyógyász, haematológus) Szegedi István (1969-) (hematológus, onkológus, nefrológus) Kiss Csongor (1956-) (hematológus, onkológus) Márton Ildikó (1954-) (fogszakorvos)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: