Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM103165
Első szerző:
Tóth Lilla (néprajz, népzene)
Cím:
Az éneklés mint magatartásforma / Tóth Lilla
Dátum:
2021
Megjegyzések:
"A hagyomány a kultúra egyes elemeinek vagy egészének a tudatos változtatás igénye nélkül, nagyrészt szóbeli keretek között megvalósuló átadás-átvétel folyamata." (Agócs Gergely) Az értékek és jelenségek hagyományozódása ugyanakkor az eredeti funkciók megtartásával is számol. Az énekkultúra területén ezért az önképzőköri keretekben, a közművelődés és közoktatás viszonyrendszerében, vagy intellektuális indíttatásból megvalósuló átadás-átvétel nem vezethet a hagyomány továbbéltetéséhez, hiszen itt többnyire az éneklés megváltozott funkciójával számolhatunk. Ha a népdal a művelődési, tudományos vagy reprezentatív folklorizmus részeként éli tovább az életét, bármennyire azonos a hagyomány anyagában formálódott alakzataival (szöveg, dallam, előadásmód), de nem az eredeti társadalmi vagy egyéni funkciók mentén jelenik meg, csak lenyomata lehet a hagyománynak, annak részét nem képezheti. A hagyományos kultúra társadalmi keretei a XX. század folyamán felbomlottak, a közösségek kölcsönös bizalmat, valamint elköteleződést feltételező közegei szertefoszlottak. Ezt támasztja alá a balmazújvárosi Németi család tagjai körében végzett gyűjtőmunkám tapasztalata is. Míg id. Németi János juhász, nótafa több száz népdalt tud felidézni, fia, ifj. Németi János gulyás mindössze néhány tucatot, az unokák pedig ennél is kevesebbet. A Németi család még ezzel együtt is kiemelkedik a társadalom általános, végletekig erodálódott énekkultúrájából, hiszen az életformájuk miatt a népdalok nagy részének átadás-átvétele még a hagyományban kialakult funkcióknak megfelelően történt. A közművelődés és közoktatás keretei új funkcióba helyezik az éneklést. A növendékeknek egy népdal eléneklése gyakran egy a sok iskolai feladat közül. A hagyományőrző énekesek egyre nehezebben elérhetők, énekük legtöbbször csak archív felvételekről hallható. A népzenei terepkutatás hangfelvételei ugyanakkor a legritkább esetben tartalmazzák azokat a járulékos információkat, amelyek a hagyomány szövetében kiépítették az egyén tudatában az énekkultúrát. A kutatás és az oktatás az éneket legtöbbször kizárólag annak dallama, vagy szövegének esztétikája mentén kezeli. A hatékony zenepedagógiához viszont ez kevés, hiszen ha a növendéknek nincs mihez kötnie a népdal esztétikai ismérveit, akkor nem sikerülhet azt hatékonyan beilleszteni a műveltségének aktív tartományaiba. A pedagógusokra, vezetőkre ezáltal nagyobb felelősség hárul, hiszen ők válnak a kulturális javak átadásának elsődleges közvetítőivé.
Tóth Lilla (1986-) (néprajz, népzene): Az éneklés mint magatartásforma
ISBN:
978 963 4902 98 0
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
tanulmány, értekezés
könyvrészlet
éneklés
népzene
Megjelenés:
Bárdos Szimpóziumok : 16 zenei írás / szerk. Sárosi-Szabó Márta. - p. 179-190. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Lásd még:
Egyéb kapcsolat
(1)
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.