Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM110764
Első szerző:	Kiss Zsuzsanna (közgazdász)
Cím:	A Dunning-Kruger-hatás felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében: feleletválasztós, igaz-hamis és fogalomfelismerési feladattípusok esetén / Kiss Zsuzsanna; Pirohov-Tóth Barbara
Dátum:	2021
Megjegyzések:	A szakirodalomban Dunning-Kruger-hatásként (DK-hatás) ismert, hogy a szerényebb eredményt elérők kevésbé pontosan képesek eredményüket megbecsülni, valamint hajlamosabban önmaguk túlértékelésére. Számos kutatás vizsgálta már azt is, hogy különböző feladattípusok esetében eltérően jelentkezik-e a hatás. Jelen kutatás célja, hogy három típusban (feleletválasztós, igaz-hamis kérdések és fogalomfelismerések) megvizsgálja a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelését. Az adatfelvétel írásbeli vizsgák keretében a 2019-es őszi vizsgaidőszakban (357 vizsgadolgozat) történt. A hallgatókat megkérdeztük a vizsga megírása előtt és után, hogy a három feladattípus tesztkérdéseiből mennyit oldanak meg helyesen (19 feleletválasztós, 15 igaz-hamis, 8 fogalomfelismerés). A DK-hatás szerint a kevésbé hozzáértők hajlamosak saját teljesítményüket túlbecsülni, illetve pontatlanabbak is tudásuk megbecslésében. Hipotézisünk szerint mindhárom feladattípus esetében jelen van a DK-hatás. Feltételezzük, hogy a jobb eredményt elérő hallgatók kevésbé hajlamosak saját várható pontszámukat túlbecsülni a feleletválasztós, az igaz-hamis és a fogalomfelismerés feladattípusok esetében is, mind a teszt megírása előtt, mind utána. Vizsgáljuk azt is, hogy a jobb eredményt elérők átlagosan pontosabban is becsülik-e meg teljesítményüket a három teszttípus esetén, amit a teszt előtti és utáni becslési hibák abszolút értékével mértünk. A kutatásban többváltozós lineárisregresszió-elemzéseket végeztünk. 12 modellt vizsgáltunk (3 feladattípus x 4 függő változó), amelyek magyarázó változója minden esetben a vizsgán elért pontszám feladattípusonként. Függő változók: a teszt előtti és utáni becslési hibák mindhárom teszttípusban (előjelesen és abszolút értéken is). Moderátorváltozók: nem, évfolyam, vizsgaalkalom (7 időpont), csoport (A, B és C). Az eredményeink megerősítették, hogy a jobban teljesítők kevésbé becsülték felül tudásukat mindhárom típusban előzetesen és utólagosan is (a legkisebb mértékben az igazhamis kérdések esetében jelent meg a DK-hatás). A becslés pontosságát tekintve érdekes eredményt tapasztaltunk. A feleletválasztós és definíciófelismerési feladatok esetén a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak is voltak, az igaz-hamis kérdések esetén a hatás ellentétes, kevésbé pontos a jobb eredményűek előzetes és utólagos becslése is. Nemek közti különbséget egyik vizsgálat sem támasztott alá. Vizsgálatunk eredményei szerint a szerényebb felkészültségű hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal (vagy annak hiányával), így kevésbé érzik szükségét ismereteik bővítésének. Némi bizonyítékot találtunk arra, hogy más-más feladattípusok esetén a DKhatás különböző erősségű lehet, és más-más moderátorváltozók befolyásolhatják. Mindezek figyelembevételével célszerű figyelmet fordítani arra, hogy az értékelés milyen feladattípusokkal történik. Ahol általában erősebb DK-hatással számolunk, ott az erre kevésbé érzékeny feladattípusok javasoltak.
ISBN:	978 963 306 833 5
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok előadáskivonat könyvrészlet Dunning-Kruger-hatás felsőoktatási szakképzés feladattípusok
Megjelenés:	XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia: A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira : Absztraktkötet / szerk. Molnár Gyöngyvér, Tóth Edit. - p. 637. -
További szerzők:	Pirohov-Tóth Barbara (1992-)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: