Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM114409
Első szerző:	Schell Csilla (okleveles néprajz mesterszakos bölcsész)
Cím:	Frauenbriefe im Vertriebenenbrief-Bestand des IVDE Freiburg / Schell, Csilla
Dátum:	2021
Megjegyzések:	A freiburgi ?Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa" különféle magyarországi németséggel kapcsolatos dokumentumállományt őriz, többek között levélgyűjteményeket. Cikkünkben olyan kitelepített magyarországi németek álatal írt leveleket vizsgálunk, amelyek nők írtak Eugen Bonominak (1908-1979), a budai hegyvidéki németség nyelv- és néprajzkutatójának, aki a II. világháború után volt adatközlőivel egyidőben ugyancsak Németországba települt. A levélírást a kutatás évszázadok óta ?női műfajnak" tekinti. Reinhard Nickisch, a levelezés elméletének úttörő német kutatója kemelte, hogy a nők számára évszázadokig a levélírás volt az az eszköz, amellyel gondolataikat kifejezhették. Magyar viszonylatban nagy a jelentősége annak, hogy a ?magyar Melanchton", Szenczi Molnár Albert, már 1621-ben azt szorgalmazta, hogy a nők tanulják a (levél)írást és ezt tanítsák meg leányaiknak is ? igaz az indokok között az szerepel, hogy tegyék ezt azért, hogy férjeik leveleit el tudják olvasni. Azonban 300 évvel Szenczi Molnár intése után(1938) egy nőnevelésröl szóló forrás arról panaszkodik, hogy Magyarországon nincs egy iskola sem, ahol a lányok a levélírást megtanulhatnák. A nők levelezése természetesen alapvetően függ össze az írásosság, az írni-tudás, tehát az alsó néprétegek alfabetizációjának kérdésével. A cikkben vizsgált magyarországi német levelekhez is ennek függvényében közelítünk: a többnyire paraszti származású magyarországi németek triglosszális nyelvi környezetben szocializálódtak, de alacsony iskolázottságuk révén írásbeli nyelvhasználatuk, íráskompetenciájuk ?regresszív" volt ? úgy a német, mint a magyar nyelv tekintetében. A nemi sztereotípiák megjelennek már magában a kommunikációs csatornában is. Míg a levélíró ? a hagyományos társadalomban gyakorlatának megfelelően ? legtöbb esetben a nő, addig a levélért a férfi felelős, ő szerepel feladóként, ő a ?borítékolt képviselő". Egy levélíró asszony példái bizonyítják, hogy a közhely a szorgalmas levélíró asszonyokról és velük szemben álló hallgatag, az íráshoz lusta férfiakról ugyan megerősítést nyer, ugyanakkor e sztereotíp korlátok már-már fel is feszítődnek. A levelek tartalmi megközelítésben is szolgálnak nőkre, lányokra vonatkozó adatokkal, amelyek a németországi Württembergbe való megérkezés utáni első, sokak számára legnehezebb integrációs szakasz más forrásokban alig fellelhető adalékai, ilyenek pl. a helyzetképek a nők lányok nehezebb foglalkoztatottságáról ill. helyzetéről, amelyet alapvetően változtat meg az 1960-as években bekövetkező szemléletváltás a nemek egyenlőségével és a koedukáció meggyökeresedésével.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Néprajz és kulturális antropológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Acta Ethnologica Danubiana. Az Etnológiai Központ Évkönyve. - 2021 : 23 (2021), p. 105-116. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: