Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM116120
Első szerző:Zsiros Klaudia Viktória (jogász)
Cím:A nemek közötti egyenlőség fejlődése és hatása a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozására / Zsiros Klaudia Viktória
Dátum:2019
Megjegyzések:A nemi erkölcs elleni bűncselekmények a történelem során mindig is elítélendő cselekmények voltak mind a társadalom, mind a büntetőjog szempontjából. Az elmúlt évszázadok alatt számos formát öltöttek, tényállások változtak, újakat fogalmaztak meg, követve a társadalmi igényeket, a kollektív társadalom erkölcsének fejlődését, a magánjogi változásokat és a nemek közötti egyenlőség alapvető joggá válását is. A szexuális erőszak egyike azon cselekményeknek, aminek büntetendősége sose volt kérdés, a szabályozása viszont gyökeresen átalakult a jelenleg hatályos Btk. rendelkezéseihez képest. Ahogy változott az emberek felfogása a szexualitásról, a nemi erkölcsről, a nőkről, s az ő jogaikról, úgy együtt változott a jog számos területe is, beleértve a büntetőjogot is. Ahhoz képest, hogy régen az erőszaktevő mentesült a felelősség alól, ha a sértettet feleségül vette, vagy hogy a homoszexuális kapcsolat büntetendő cselekmény volt, a jelenleg hatályos büntetőtörvény mindenképpen megfelelő irányba változott. A nemi egyenlőtlenség a szabályozásban nyíltan nem jelenik már meg, és az egyének nemi önrendelkezési joga, szexuális cselekvési szabadsága eddig nem létező védelmet kapott. Mindez határozottan pozitívum, mégsem lehet itt megállni és elfogadni, hogy ez a szabályozás már teljesen megfelelő, s hogy minden felmerült jogi szükség kielégítésre került volna. Az igény, akár jogi, társadalmi, egyéni is legyen az, még mindig meg van a nemi erkölcs és nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények szabályozásának formálására, vagy csak finomítására, gondoljunk csak az említett új svéd szabályokra vagy az online média felületein zajló #MeToo mozgalomra is, mely egy Twitter üzenettel42 kezdődött és megkérdőjelezte, hol a határ flört, szexuális zaklatás, kényszerítés és erőszak között. Mindezek alapján nem lehet kijelenteni, hogy a jelenlegi rendelkezések adekvát megoldások lennének azokra a problémákra, amiket a büntető-jogtudomány és az egyes korszakok kódexei és jogalkalmazói megvilágítottak volna. Akár a svéd szabályozás is lehet egy követendő példa a jövő (magyar) büntetőjogának változásához, vagy, az idő és joggyakorlat függvényében, éppen ellenpélda.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok tanulmány, értekezés
könyvrészlet
Megjelenés:Tudományos Diákest : Tanulmánykötet VI. / főszerk. Szűcs Lászlóné Siska Katalin. - p. 243-257. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1