Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM116127
Első szerző:	Joó László Ádám (jogász)
Cím:	A munkavállaló kárfelelősségének szabályozása az első és a második Munka Törvénykönyvében / Joó László Ádám
Dátum:	2019
Megjegyzések:	Ebben a dolgozatban a munkavállalói kárfelelősség történeti alakulását kíséreltem meg áttekinteni az első és a második Munka Törvénykönyve alapján, amelyek 1951-től 1992-ig számos módosítással és kiegészítéssel szolgálták a munkajogi jogviszonyok szabályozottságát. Hetven év telt el azóta, hogy az 1949. évi XX. törvénybe foglalt első magyar kartális alkotmány hatályba lépett, és megalapozta a kommunista diktatúra kiépítését. A munkások és dolgozó parasztok államának nevezett Magyar Népköztársaságban szovjet mintára szükséges volt megalkotni egy munkajogi kódexet, amely az addig sporadikus szabályozást felváltva a magyar munkajog bázisát adta. Az 1951 -es törvénykönyvben még csak három szakasz szólt a dolgozók anyagi felelősségéről, és a részletszabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazta. A szabályanyag a módosítások és az 1967-es kódex hatályba lépése következtében egyre nőtt és cizelláltabbá vált. Az, hogy mind az első, mind a második kódex az ?anyagi felelősség" fogalmát használta, annak tulajdonítható, hogy szemben a korabeli kapitalista kártérítési szabályokkal, csak a tényleges kárért (damnum emergens) való felelősséget ismerte a szocialista munkajog, az elmaradt hasznot (lucrum cessans) általában nem lehetett követelni a dolgozótól. A munkavállalók javát szolgálta a kárfelelősségüket megalapozó tényezők körének szűkítése és a kimentési lehetőségek számának növelése, ami a munkamorál javításán keresztül a gazdaságra is jótékony hatást gyakorolt. Kezdetben, mivel a közszolgálat is a munkajogi kódex hatálya alá tartozott, és a szocialista munkafegyelem megóvása is elsőrendű feladatként jelentkezett, az 1951-es Mt. az anyagi felelősséggel azonos mértékben szabályozta a munkavállalók fegyelmi felelősségét, de ez az 1992-es munkajogi törvénycsomagban nagyrészt átkerült a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénybe, és az új Mt. csak szűk körben tartotta fenn - a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Nemcsak a kommunista tervgazdaságokban vetődött fel az, hogy milyen következményei lehetnek a munkavállalók károkozásának, hanem ma is, minthogy a rendszerváltoztatás utáni munkajogunk a kapitalizmusban is fenntartja ezt a jogintézményt, méghozzá igen differenciáltan.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok tanulmány, értekezés könyvrészlet
Megjelenés:	Tudományos Diákest : Tanulmánykötet VI. / szerk. Talabos Dávidné Lukács Nikolett. - p. 95-108. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: