Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM117121
Első szerző:
Bartha Ildikó (jogász)
Cím:
Maga felé hajlik - Állami tulajdonlás és piacszabályozás / Bartha Ildikó, Bordás Péter, Horváth M. Tamás
Dátum:
2022
Megjegyzések:
A polgári gazdaságban a verseny és a beavatkozás normál körülmények között is kutya-macska barátságban vannak: fújtatnak egymásra, de ezért együtt élnek. Az állam szabályozó szerepe mellett szereplője is a piacgazdaságnak, nemcsak megrendelőként, hanem gazdálkodó tulajdonosként is. Milyen sajátosságai vannak a versenytársak közötti "elvegyülésének"? Miként viszonyul tulajdonosi minősége hagyományosabb szabályozási szerepköréhez? Tudnunk kell ehhez, hogy a szükséges kölcsönös távolságtartás változhat halálos öleléssé. Az Európai Unió (EU) jogában a tagállam elsősorban gazdaságszabályozást folytató regulátor (szabályozó). A tulajdonosi szerep elvileg teljesen független a közhatalmi funkcióktól. Az államot képviselő kormányzatok politikájának viszonylag szürke zónája e feladatok ellátásának tényleges gyakorlása. Az állami tulajdonú vállalatok körében ugyanakkor természetesen egyaránt ?gyelembe veendő az önálló vállalati menedzsmentaktivitás és a globális fejlődési folyamatokba ágyazott folyamatos változás ténye. Kiinduló megállapításunk szerint a kormányzati aktív jelenlét a globális piacgazdaságban nemcsak szabályozási, hanem maradandóan tulajdonosi is, amit elsődlegesen az állami vállalatok súlyának alakulása fejez ki. Tesztelendő állításunk, hipotézisünk ehhez képest az, hogy minél erősebb a globalizáció jelentősége, paradox módon annál inkább érvényre jut az állami tulajdonosi pozíció. Az EU vonatkozó szabályozási politikáinak alakulása ezt érdekes módon nem gátolja olyan vehemensen, mint azt elsőre feltételeznünk kellene. Megállapítható ugyanakkor, hogy az állam tulajdonának kiterjedtsége nem feltétlenül arányos befolyásának erősségével. Bizonyos határ fölött továbbá a releváns hatások eleve különbözőek lehetnek. Tanulmányunk az állami vállalatok piacgazdaságban való megnyilvánulásának mint közpolitikai jelenségnek a különböző jogi modelljeit három ágazat példáján[3] mutatja be. A postai szolgáltatásokat, a médiaszolgáltatást, a telekommunikációt egymáshoz képest, akárcsak a szabályozásban, az állami vállalatok jelenlétét illetően is eltérő típusokként jellemezhetjük. Összehasonlító jogi elemzés mellett az Orbis Europe[4] átfogó vállalati adatbázisát használtuk feldolgozott adataink empirikus forrásaként.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Állam- és jogtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
állami vállalatok
piacgazdaság
postai szolgáltatások
telekommunkáció
médiaszolgáltatások
Megjelenés:
Európai Jog. - 22 : 5 (2022), p. 30-41. -
További szerzők:
Bordás Péter (1988-) (közigazgatási menedzser, közgazdász)
Horváth M. Tamás (1960-) (jogász)
Pályázati támogatás:
NKFI K 134499
Egyéb
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.