Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM118113
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A kukorica kelésdinamikájának vizsgálata eltérő vetésidőben / Zagyi Péter, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:A tanulmány során az eltérő vetésidő hatását vizsgáltuk a kukorica kelésdinamikájára vonatkozóan a 2021. és 2022. tenyészévekben. Az alkalmazott agrotechnika folyamatos fejlődése mellett fontos tényező a szélsőséges időjárás okozta külső tényezőkkel szemben ellenálló kukorica hibridek megválasztása. Az optimális vetésidő megválasztása nélkülözhetetlen a kukorica homogén csírázásához, keléséhez, fejlődéséhez, illetve a későbbi egészségi állapotához és stressztűrő képességéhez. A kísérleti helyszín egy 2007-ben Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn által beállított, négyismétléses, véletlen blokk elrendezésű, kisparcellás, szántóföldi tartamkísérlet volt, mely a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepéhez tartozik. Három eltérő vetésidőt (V1, V2, V3) alkalmaztunk. A vizsgált években három, közel azonos érésidejű (2021-ben FAO-380, FAO-410, FAO-440; 2022-ben FAO-380, FAO-420, FAO490) kukorica hibridet vontunk be a kísérletbe. A kelésfelvételezés során minden hibridben, két ismétlésben, két sorban, kétméteres mintatereket jelöltünk ki. A kelés első napjától kezdve öt napon keresztül, eltérő színnel jelöltük meg a kikelt egyedeket, valamint feljegyeztük az öt nap után kikelt egyedeket és a tőhiányt is. 2021-ben a V1-ben (03. 31.) a vetéstől számítva 25 nap elteltével, 52,85 ?C hőösszeg felhalmozásával keltek ki az első egyedek. A V2-ben a vetéstől (04. 08.) a kelésig eltelt napok száma 21 volt, a legelső növények 49,05 ?C hőösszeg összegyűjtését követően keltek ki. A V3 (04. 17.) alkalmazása során a vetés után a 15. napon, 51,06 ?C felhalmozott hőegységet követően kezdődött a kelés fázisa. A kelés első öt napján a hibridek átlagában az egyedek 88,8%-a kelt ki a V1, 87,9%-a V2, és 94,6%-a V3 vetésidőben. A 2022. tenyészévben a V1 (04. 06.) esetében a vetéstől számított 20. napra, 52,35 ?C hőösszeg felhalmozásával, a V2-ben a vetést (04. 14.) követően a 16. napon, 53,05 ?C hasznos hőösszeggel, a V3-ban (05. 02.) a vetés után hat nappal, 46,55 ?C hőösszeg összegyűjtését követően keltek ki az első növények. A kelés kezdetétől számított öt napon belül az egyedek 80,7%-a kelt ki a V1, 95,3%-a a V2 és 95,0%-a a V3 vetésidőben a vizsgált hibridek átlagában. Mindkét vizsgálati évben azt tapasztaltuk, hogy a legelső vetésidőknél a kelés fázisának kezdete elhúzódott, a kelés heterogénebb volt. A talaj és levegő hőmérsékletének emelkedésével, optimálisabb vetésidő alkalmazása során a kelés hamarabb elkezdődött, és a növények homogénabb kelése volt megfigyelhető.
ISBN:978-963-490-540-0
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Növény és környezet: a debreceni tartamkísérletek 40 éve / szerk. Kakuszi-Széles Adrienn. - p. 71. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
BO/00068/23/4
Egyéb
ÚNKP-23-5
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1